Budapest Régiségei 37. (2003)

Gyürky Katalin, H.: A budapesti I. Fortuna u. 18. számú lakóház régészeti kutatásából származó üvegleletek 13-28

A BUDAPEST I. FORTUNA U. 18. SZÁMÚ LAKÓHÁZ RÉGÉSZETI KUTATÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ ÜVEGLELETEK pohár-feneket egy perem közelében lévő kicsiny töredékkel hoztunk összefüggésbe. A kis töredékek, amelyek önmagukban semmit sem mondanak, a korszak formavilágába illesztvén jobban értelmezik az egyes darabokat. A pohár oldalának díszítéseként egyaránt szóba kerülhetnek a cseppek, a párhuzamos, vízszintes fonáldíszítéses darabok, vagy az „írókás" töredékek.

12 Következő lelet egy pohár peremtöredéke. Befűzött nyak. A perem 1,2 cm magas és gömbölyűén ívelt. A száj átmérője 6 cm volt. A nyak átmérője: 4,2 cm. A váll ismét kiszélesedik és hordószerűen hasasodó testet ígér. A velencei cseppes pohárkák formája ilyen. Ez azonban nem velencei minőségű üveg. A többihez hasonlóan rózsaszínű, gyöngyházfényűre romlott. A test hasasodása miatt ehhez illeszkednék legjobban az a töredék, amelyen a sima fonál a fodrozottal váltakozva díszíti vízszintesen a pohárfalat. (1. kép 2-3) Külföldi leleteken ez a díszítés nem ezzel a formával párosul, kivéve egyetlen egyet: egy londoni leletet.

13 Ugyanezen a lelőhelyen, ahol az üvegleletek legkorábbi csoportja előkerült, találtak egy pénzzel teli perselyt. A pénzleletek feldolgozása még nem fejeződött be. A feltáró régészek tájékoztatása szerint a pénzek IV Béla és III. András uralkodása közé tehetők, tehát a 13. század végéig terjedő időszakból valók. A lelőhely felszínéről mindazonáltal néhány apró üveglelet is előkerült, amelyek már a 13. századból a 14. századba való átmenetet jelentenek: Kettős-konikus palack vállgyűrűjének és oldalfalának kis töredéke borostyánbarna üvegből. Áttetsző, romlatlan. A szín a budai királyi palota előudvarán feltárt, ép, kettős-konikus palackocskát

14 juttatja eszünkbe, amelynek színe füstös-barna. Mielőtt a velencei üvegművesség a teljesen színtelen, un. kristályüveggel új korszakot nyitott volna, azelőtt a mediterraneum nagy múltú üvegművességében az üvegeknek halvány színárnyalata volt: halványkék, halványzöld, sárga, füstös barna, rózsaszín, aszerint, hogy a kvarcot milyen fémoxidok szennyezték. A budai kis kettős-konikus palackocska szájának kiképzése a 13. és a 14. századi palackokra jellemzően a perem alá csúsztatott cseppfogó gyűrű által megkettőzött, de eddig ez a palack volt az egyetlen, amely színes, mert a 14. század folyamán a kettőskonikus palackokat is kristályüvegből készítették. 12 BAUMGARTNEK-KRUECER 1988.190, Kat. .Nr. 163. Winchesterből (Anglia) származó töredékek. A fenék hasonlóképpen ragasztott, miként a mi darabunknál. * BAUMCARTNER-KRUECER 1988. 194, Kat. Nr. 154. Képpel. 14 GYÜRKY 1986. XII.2. típus IX. tábla 1. kép Korukat is arról állapítjuk meg, hogy színtelenek és romlatlanok. A Fortuna utca borostyánszínű töredékei tehát vagy még a 13. század végéről, vagy a századfordulóról származnak. Ugyanerről a lelőhelyről azonban van egy színtelen, tehát kétségen felül 14. századi töredéke is egy kettős-konikus palack talpának. A lelőhely felületén - alkalmasint már nem a gödör feltöltéséhez, hanem a ház udvarának feltöltéséhez tartozván - előkerült egy velencei cseppes pohárka néhány töredéke, már a 15. század elejére jellemző csipkézésű talpszegéllyel. Előkerült továbbá 3 kerek ablaküveg és több síküveg töredék is. 12 db deformált üveghulladék nagyon emlékeztet egy üvegműhely hulladékára. Mivel eddig még műhely nem került elő, arra kell gondolnunk, hogy ezeket is tűz olvasztotta és hajlította meg. Ezután rátérünk egy másik lelőhelynek, a feltárók által 22-23. szelvénynek nevezett lelőhely egészen más típusú és más korszakot reprezentáló leleteire. A lelőhely az előbbi, 12. számú sziklagödör mögött van, de - a feltárók véleménye szerint - egy másik épület hátsó udvarához tartozott. Vagyis két párhuzamos utcára néző lakóház hátsó, egymással érintkező udvarán volt a két sziklagödör. Az előbbi, mint láttuk 13. századi leleteket tartalmazott, az utóbbi gótikus üvegeknek volt kizárólagos gyűjtőhelye, amelyeknek kora a 14. század, de voltak benne darabok a 15. század első harmadáig bezáró időből. Ritka szerencse, midőn a különböző korszakok nem keveredtek egymással. A 22-23. szelvény sziklagödrének gótikus üvegeit velencei üvegeknek tartom. Némely kutató, elsősorban Svájcból és Németországból

15 megkérdőjelezi a velencei származást. Való igaz, hogy a középkori Európa üveggyártása nem egyedül Velencére korlátozódott. Üveget már a 13. században is sok helyen gyártottak Európában és Itáliában is (Velencén kívül). Bizánci közvetítéssel egyes közelkeleti formák Itália-szerte elterjedtek, sőt a szoros kereskedelmi kapcsolatok révén a formákat az Alpok vidékén és attól északra is utánozni kezdték. Az itáliai üvegneműek gyakorta halványan színezett üvegek, különböző színűek. Európa északi felén az erdei hutákban azonban mindig csak zöld üveget állítanak elő. Kivételt képez egy közbeeső zóna, Svájc, ahol többségükben vannak a színtelen, vagy más halvány színárnyalatú 15 Erwin Baumgartner és Ingebork Krueger 4. jegyzetünkben idézett közös művükben, a 192. oldalon a cseppes poharakkal kapcsolatban vitatják, hogy a színtelen üvegből készült leletek az Alpokon túl mind Velencéből jöttek volna a 13-14. században. Szerintük színtelen üveg gyártására máshol is képesek voltak, pl. Franciaországban és Csehországban. 15