Budapest Régiségei 37. (2003)

Buzás Gergely: A visegrádi királyi palota fürdője 151-166

BÚZÁS GERGELY git a dijoni hercegi palotában épített fürdőszobát.

15 1395-ben Château-Gaillard-ban, négy évvel később pedig Germolles-ben említettek fürdőszobát. A 14. század végétől a források már megkülönböztetik a fürdőt és az izzasztókamrát, de ezek mindig együtt szerepelnek. 1395-1396-ban a genti Walle palotában említetik őket, 1409-ben Félelemnélküli János burgundi herceg épített ilyeneket a párizsi Hotel d'Artois-ba, 1418-1419-ben pedig a genti palotában épült egy új fürdő és izzasztókamra.

16 A egyik legkorábbi régészetileg feltárt középkori példája lehet az izzasztókamrának az Angers-i várban talált, 11. század végi -12. század eleji hypocaustumos kamra, amely a nagyterem végében álló kéthelyiséges lakosztályhoz kapcsolódott, bár itt csak a hyocaustum került elő, ezért funkciójának rekonstrukciója nem egyértelmű.

17 Az első biztosan azonosítható ismert hypocaustumos izzasztókamrát 1337-1344 között építették fel az avignoni palota Tour de la Garde-robe-jának földszintjére.

18 A fürdő összesen három helyiségből állt: egy előtérből, valamint a belőle nyíló fűtőhelyiségből és hypocaustumos izzasztókamrából. Egy másik fennmaradt korai izzasztókamra Guéméné-sur-Scorff-ban, Jean de Rohan kastélyában 1377 után készült.

19 A 2,25 x 1,8 m-es, 2,5 m magas, bordás boltozatú fürdőkamra a kastély földszintjén, a lakosztálytól elválasztva helyezkedik el. A kamra alatt hypocaustumot építettek. Az 1380-as évek elejéről származik a bretagne-i hercegek suscinioi kastélyában álló, hasonló szerkezetű izzasztókamra is, ám ezt már a lakosztályhoz kapcsolták,

20 éppúgy mint az Anjou hercegek tarasconi várában épült hypocaustumos kis fürdőkamrát. Vitré

21 és Montmuran

22 kastélyának izzasztókamrái a 15. század első negyedéből származnak. Már a 15. század közepén épültek Mehun-sur-Yèvre

23 és Châteudun kastélyának,

24 valamint a bourges-i Jacques Coeur-háznak,

25 a szá15 KIBY 1995.197. 16 JONCE 2001. 63-76. 17 MESQUI et al. 2001. 7-61, 21-23. 1B Bernhard SCHIMMELPFENNIG: Ad Maiorem pape glórián, la function des pièces dans le palais Papes d'Avignon. In: Architecture et Vie Sociale, Jean-Guillaume, Picard 1994. 38.; MESQUI et al. 2001. 7-61, 24-28. 0 Duhem G.: L'étuve de Guéméné-sur-Scorff. In: Deux étuves du Moyen Age. BMon 88. 1929. 479^82.; MESQUI et al. 2001. 7-61, 46-47. 20 MESQUI 1993. 2.183-184.; MESQUI et al. 2001. 7-61, 57-58. 21 Jean Mesqui - Christophe Amiot - Philippe Bon - Jean Brodeur - Dominique Carru - Pierre Chevet - Nicolas Faucherre - Sylvie Marchant: L'Étuve dans les châteaux et palais du moyen âge en France. BMon 2001 7-61,12., 22 MESQUI et al. 2001 7-61,12. 23 MESQUI et al. 2001 7-61, 48-51 24 MESQUI 1997.161 zad végén pedig Sully-sur-Loire,

26 Montreuil-Bellay, Bridoré

27 és Gien

28 kastélyainak izzasztókamrái. Mindegyik kamra egy kisméretű boltozott helyiség, padlója alatt római típusú - tehát kis oszlopokon vagy pilléreken álló, zárt padlólemezekkel fedett - hypocaustummal. Vízellátásukat úgy oldották meg, hogy a szomszédos fűtőhelyiségből, egy kis falba vágott csatornán át öntötték be a meleg, illetve a hideg vizet egy fali kézmosó-medencébe. Avignonban, Bridorében, Gien-ben, Mehun-surYèvre-ben és Montreuil-bellay-ben egy előtér is tartozott hozzájuk, Châteudun-ben és Gien-ben a hypocaustumos helyiségből egy még kisebb kamra - talán pihenőszoba nyílott.

29 A hypocaustumos kamra gyakorlatilag izzasztóhelyiségként szolgált, a fürdőkádat valamely szomszédos helyiségben: az előtérben, vagy a hálószobában helyezték el. A fürdőkhöz néhol egy kis száraz pihenőszoba is tartozott. Falazott fürdőkádat ebben az emlékcsoportban nem ismerünk. Ilyenek Itáliában maradtak fenn, de csak a 15. század végétől.

30 Az antik mintaképeket követte az urbinoi hercegi palotában 1477-1482 között, Francesco di Giorgio Martini tervei szerint épült fürdő. Francesco di Giorgio Martini építészeti traktátusában is ír Vitruvius nyomán a fürdők kialakításásról. Az urbinoi hercegi lakosztály alatt elhelyezkedő fürdő egy medencés kamrából, egy „calidarium"-ból azaz izzasztókamrából, egy mosdókamrából, egy öltözőből és egy fűtőhelyiségből állt. A boltozott fürdőkamra végében egy 100 x 124 cm-es épített medence mélyült le, a „calidarium" alatt hypocaustum épült.

31 A szomszédos mosdóhelyiség falában hideg és meleg folyóvizes lavabó helyezkedik el, a padló közepén pedig vízelvezető csatorna nyílása van. Ebből a helyiségből ki lehet lépni a palota nyitott erkélyére, a kamra felett pedig egy kandallóval fűtött öltözőszoba is helyet kapott.

32 A fűtőberendezéseket a hátsó fűtőhelyiségből kezelték, amelyhez tűzifaraktár csatlakozott. Az urbinoi fürdőkamránál egyszerűbb, 3 méter átmérőjű, kerek alaprajzú medencés fürdőkamra készült 1483-85 között Ostia 23 AUBERT 1929. 479-482. 26 MESQUI 1993. 2.185. 27 MESQUI et al. 2001 7-61,12. 28 MESQUI et al. 2001 7-61,13. 29 MESQUI et al. 2001 7-61 30 Itáliai fürdőszobák írott említéseit a 14. század eleje óta ismerjük (pl. a nápolyi Castelnuovo 1320-1331 fürdőjét), de a fennmardt emlékek a néhány 15. század második felében keletkezett példán kívül javarészt 16. századiak. Az itáliai reneszánsz fürdőszobák alapos feldolgozása: EDWADS 1982. 31 II Palazzo di Federico da Montefeltro, restauri e ricerche, a cura di Maria Luisa Polichetti. Urbino, 1985. 1941 87-188. 32 KIBY 1995. 127-128. 154