Budapest Régiségei 37. (2003)

Buzás Gergely: A visegrádi királyi palota fürdője 151-166

BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXVII. 2003. BuzÁs GERGELY A VISEGRÁDI KIRÁLYI PALOTA FÜRDŐJE Az antik kultúra pusztulása Európában a fürdőkultúra elenyészésével járt együtt. Az ókori fürdők különböző: hideg- és melegvizes medencéi, az izzasztókamrák, gőzfürdők, kenő- és mosdóhelyiségek - néhány bizonytalanul értelmezhető 12-13. századi példa után - csak a 14. században kezdtek újra elterjedni Európában, és akkor is csak a legelőkelőbb paloták, kastélyok tartozékaiként. E fürdők viszonylag korai és meglepően összetett példája a visegrádi királyi palota Zsigmond-kori fürdője. A visegrádi palota feltárása során Schulek János 1942-43-ban bukkant rá a fürdő maradványaira.

1 Az alépítmény boltozatát ekkor helyreállították, de a kemencéket nem restaurálták. Ezért 1952-ben ezt a részt újra ki kellett szabadítani az időközben rárakódott földtől. Ezután konzerválták és egészítették ki falait, és fedték le palatetővel.

2 Az északkeleti palotaépületet kelet felől határoló hosszú, keskeny udvar északi végén egy csúcsíves tégladongát találtak, amelyet egy kőből faragott elszedett csúcsív zárt le dél felé, és egy másik, hasonló heveder osztott két részre. Ez az egykori fürdő alépítménye volt. A fürdő műszaki berendezéseit a két ív között, az északkeleti sarokban, magasan a járószint felett elhelyezett, téglából falazott búvónyílás kötött össze az alépítménnyel. E mögött egy háromszögletű fűtőtér nyílott, egy kis téglalap alaprajzú bővítménnyel. A fűtőtérre dél felől egy téglalap alakú, agyagba rakott téglákkal bélelt kemence szája nézett. Az andezittufából faragott, kívülről falccal profilált fűtőajtónak csak a sérült jobboldali szárköve maradt meg. A kemencébe beomolva nagyszámú - tyúktojásnyitói az emberfej méretéig váltakozó nagyságú - kormos patakkavicsot találtak, és a betöltés tetején egy „kváderkő" - talán egy hypocaustum-fedlap töredéke - hevert. A fűtőtérre egy hengeres téglakemence is nyílott északkelet felől. Ennek a másikéhoz hasonló fűtőaj1 SCHULEK János: Tanulmányok Visegrád építésének történetéből (emlékirat) 1944. kézirat Mátyás király Múzeum Adattára ltsz.: 1944. 77. 2 BÚZÁS 1994. tájából a küszöbkő maradt fenn. Padkáját többrétegű, átégett és kormos tapasztás borította, középen pedig két, kb. 40 cm átmérőjű szabálytalan gödör mélyedt bele. A kerek kemencénél magasabban, tőle északkeletre egy faragott andezittufa lapokkal burkolt medencét találtak. A medencének az alja, a háta és a bal oldala marad fenn, a kemencére néző jobb oldala elpusztult. A meglévő alsó és bal oldali kőlemezen egy homorlatból és egy horonyból álló profil fut végig. A horony az egykori homloklemez beillesztésére szolgált. Ennek a homloklemeznek lehetett a maradványa az a vörösmárvány lap amelyet 1952-ben a medencében találtak. Ma már csak a medence in situ profilja alapján kísérelhetjük meg a kőtárban azonosítani e vörösmárvány lapot. E méretnek a gyűjteményben egy nagyobb és több lehasadt kisebb töredék felel meg, amelyek egy mindkét oldalán csiszolt vörösmárvány lapból maradtak fenn. A medence nyugati oldalán megfigyelték a helyiség padlószintjét. A medence mögötti falmagban egy andezittufából faradott kőcsatorna húzódik. A csatorna nyugati oldalát végig feltörve találták meg. A csatorna kőlapjainak eredetileg „u" alakú vályúját téglákkal fedték. A csatorna északi vége a kőmedence déli sarkánál volt. A csatorna innen egészen az Oroszlános kútig húzódik. Az előkerült maradványok alapján lehetőség van a fürdő eredeti térszerkezetének és működésének rekonstruálására. A palota fürdője az északkeleti épület második emeletén helyezkedett el. Egy hídon át lehetett megközelíteni a palotából. A hidat eredetileg az alépítmény két faragott kő hevederíve tartotta. Maga a fürdő három részből állt. Első helyiségét a híd felett kialakított téglalap alakú előtér képezte. Innen nyílott a másik két kamra. Ezeket a kerek kemencére épített vízmelegítő tartály választotta el, amelyet a padlószint alatt elhelyezett, a fürdőudvarról egy létrán át megközelíthető kamrából fűtöttek. Ugyaninnen fűtöttek a hypocaustumot, amely a vízmelegítő kemencétől délre elhelyezkedő kamra alatt épült. A vízmelegítőtől északra a fürdő vastag hátsó falába mélyített fülkében egy 151