Budapest Régiségei 37. (2003)

Gyürky Katalin, H.: A budapesti I. Fortuna u. 18. számú lakóház régészeti kutatásából származó üvegleletek 13-28

H. GYÜRKY KATALIN f 13. századi üvegek eredetének kérdésében eddig nem tudtunk megoldani. Említettem - és üveggel kapcsolatos tanulmányaim során nem először -, hogy ennek az egyedülálló palackformának legkorábbi előfordulása a 12. század közepén a Bizánchoz tartozó görögországi Korinthoszból származik. Nem fordult elő belőlük oly sok és sok helyen, hogy általánosan elterjedt típusnak lehetne mondani. Ugyanakkor a görögországi példányok és a magyarországi példányok között 100 év különbség van. E korkülönbség áthidalása csak úgy lehetséges, ha feltételezzük, hogy a típus valahol mégis tovább élt. Legkézenfekvőbb, hogy a Balkánon élt további kisebb műhelyek gyakorlatában. Ehhez a csoporthoz tartozik egy pohár, amelyből jóformán csak a feneke ismert, illetve 3 töredék a perem és az oldalfal kis részletével (1 kép 1). Hogy egymáshoz tartoznak-e - természetesen csak következtetés - biztosan nem tudjuk. A talpból 24 db részlet-töredék maradt meg. Ezek közül öt darabon többé-kevésbé a talpszegély és a fenék csúcsa töredékesen, de felismerhetően van meg, egy darab a teljes fenék (2. kép 2). Igen magas és meredek a fenék csúcsa. A talpszegély ragasztott. A fenék átmérője (talpszegéllyel együtt 3,6-3,7 cm) kissé elnyomódott. A fenék csúcsa alatt a szerszám leválasztásának helye durván megmaradt. Ez provinciális vonás. Ennek alapján feltételezhetjük, hogy nem első osztályú mester kezétől származik. Lehet, hogy helyi készítmény. Ha azt a három kis töredéket, amelyek - mint említettem - kicsinyke oldalfalat, az oldalfalat a peremtől elválasztó vékony fonáldíszítést és egy keveset az egyenesen kifelé hajló peremből őriztek meg, az iménti talpakkal rekonstruálom össze, tulajdonképpen az első üvegkatalógusban XIII. 2. számmal jelzett típusú kis pohárkát

6 kapom meg (1 kép 1). A töredékek között található egy pohár oldalfalának töredéke (2. kép 3), amelyen két sima fonál között egy fodrozott vastagabb fonál helyezkedik el - feltehetően - vízszintes helyzetben. Ez a díszítésmód ismerős. A budai királyi palota 13. századi leletei között van egy hasonló töredék.

7 Ilyen díszítéssel külföldi darabokon találkozunk: Frankfurtban a Museum für Kunsthandwerk-ben, Düsseldorfban a Kunstmuseum-ban, Breisach lelőhelyről a Landesdenkmalamt Baden-Würtenberg-ben és a Museum of London-ban.

8 Ezek közül ugyan csak egynek ismert a lelőhelye, de valamennyit a 13-14. század fordulójára határozzák meg. Ezek a többségükben ép darabok jó minőségű - és a századok múltával sem romló - átlátszóságukat megőrző 6 GYÜRKY 1986. XXIV tábla, 2. kép 7 GYÜRKY 1986. XIII. 8. típus, XXIX. 4. kép 8 BAUMGARTNER-KRUECER 1988. 180-183. darabok, szemben a budai töredékekkel, amelyek rózsaszínűre és gyöngyházfényure romlottak és így nem lehet tudni azt sem, hogy eredeti állapotukban a fonáldíszítés az üvegpohár színével azonos volt-e, avagy a külföldi darabokhoz hasonlóan váltakozó, színtelen és kékszínű volt? Ezen kívül a mi töredékeink ívelése hordóformán gömbölyödő pohárra enged következtetni. Lehet, hogy ehhez a pohárfajtához tartoznak azok a csipkézett talpszegéllyel övezett fenék-töredékek, amelyekből 55 db-ot hoztak napvilágra. A nagyrészt csak csipkézés töredékek mellett 9 darab őrizte meg többé- vagy kevésbé a fenék enyhe domborodású kúpját is (1. kép 4; 2. kép 4), amelyeken alul ismét látható a szerszám leválasztásának durva nyoma. A csipkézet minden töredéken a 13. századra jellemző: ritkás, gömbölyű, meredező tüskékből áll. A csipkézett talpszegély erre a pohártípusra és a cseppes poharakra jellemző. A sima- és fodros fonáldíszítést még 24 apró töredéken állapítottuk meg, ezen kívül két kis töredéken párhuzamos fonáldíszt. A töredékek azonban olyan aprók, hogy ezekből poharak számára következtetni nem lehet. Ellentétben ezzel van 135 db pohár fenék-kúp töredék, amely már valóságos pohár-számot jelent. Csak kettőnek maradt meg az oldalfalba hajló gömbölyűsége, vagyis egy pohár talpszegély nélküli gömbölyű feneke. Ezeken kívül van egy kis töredék: fenék- és oldalfal találkozásának kicsiny darabja vékony, függőlegesen futó borda maradványával. 16 db lapos gömbölyű csepptöredék, továbbá 2 töredék un. „irókás" díszítéssel (az oldalfalra kuszán elágazó módon ráfolyatott díszítéssel.

9 Apró töredékek, többféleképpen is beleillenek ennek a korszaknak ízlésvilágába. A cseppek lehetnek egyedüli díszei az un. „cseppes" poharaknak.

10 Lehetnek azonban részei az un. „plasztikus díszítésű" pohárkának az „irókás" díszítéssel kombinálva, mint a budai palota előudvarából származó töredékeken." Az erről a lelőhelyről előkerült üvegek annyira töredékesek, hogy egyértelmű rekonstrukciót nem lehet készíteni. Mindegyik apró töredék igen jól beleilleszkedik a korszakban kedvelt típusok sorába, de mivel vannak változatok, nem lehet egyértelműen eldönteni a rekonstrukciót. A töredékek nagyon kicsinyek és így a mérések sem lehetnek egészen pontosak. Ezt előre bocsátva mutatjuk be egyik rekonstrukciónkat (1 kép. 1), amelyen egy s GYÜRKY 1986. XIII. 9. típus, XXIX. 5. kép; vagy XV la., XXXII. 4. kép 10 GYÜRKY 1986. XIII. 4. b, XXV 1. kép 11 GYÜRKY 1987. 47. 68, Abb. 8. 6. 14