Budapest Régiségei 35/2. (2002)

TANULMÁNYOK - Szebeni Andrea - Végh András: A budavári volt helyőrségi templom 427-457

SzEBENi ANDREA - VÉGH ANDRÁS mez fedést is.

139 A tetőzetet 1960-62 között hozták csak rendbe. A középkori templom régészeti kutatását ugyan már 1945-ben sürgették, erre azonban csak 1958-tól nyílt lehetőség. A feltárást mindvégig Bertalan Vilmosné végezte.

140

1961-63 között a toronybelsőt, az oldalkápolnákat és az előcsarnokot állították helyre, sor került a torony helységein belüli régészeti feltárásra is. Ekkor épült meg a négyzetes toronytest mellett a külső csigalépcsőtorony és ezzel párhuzamosan elbontották a barokk belső csigalépcsőt. A sokszögű részen vasbetonfödémek készültek és a szintek közötti közlekedést nyitott belső csigalépcsővel oldották meg. Elbontották a torony K-i oldalán még álló karzatpilléreket is.

141 Ekkortájt a tornyot múzeummá és kilátóhellyé tervezték alakítani.

142 A feltárt középkori templom maradványokból romkertet szerettek volna készíteni, de ennek megvalósulását erősen befolyásolta az időközben a Magyar Tudományos Akadémiának kiutalt szomszédos épülettömb helyreállítási terve.

143 A templom lebontásával északról nyitottá vált ugyanis az épületegyüttes északi udvara, amelynek lezárására új szárny felépítését tervezték mindenképpen érintve ezzel az egykori templom területét. A lebontott barokk templom helyén napvilágra került középkori maradványokat a műemlékvédelem ekkor érvényes elvei szerint már nem lehetett tovább bontani, a romok pedig korlátozták az új szárny beépítési lehetőségeit. A torony helyreállítása végérvényesen 1965-re fejeződött be és a Budapesti Történeti Múzeumot kérték fel arra, hogy a korábbi szándékoknak megfelelően rendezzen a toronyban kiállítást és üzemeltesse. Időközben azonban a Csemege Élelmiszerkereskedelmi Vállalat igényelte ki a Fővárostól „reprezentatív idegenforgalmi létesítmény" céljára a tornyot. A tervezett presszó, népművészeti souvenir árusítás és konzumturiszt bolt már a változó politikai légkör jele volt, a népművelés szempontjait a valutát termelő idegenforgalom mögé rangsorolták. Ennek megfelelően a torony felső szintjein azért helyet kapott volna némi kiállítás is, míg a látogatók a legfelső szinten lévő fizető kilátóhelyet elérik.

144 A Csemege Vállalat 1966-ban megkapta a torony kezelési jogát, ám a boltok kialakításánál felmerülő mú139

Komárik Dénes jelentése, 1960. Fővárosi Levéltár, Budapesti Műemlékifelügyelet iratanyaga. XXXII. 306. 182.doboz 140 Ld. fentebb idézett jelentéseit. 141 Ekkor került elő a Szt. Kristóf freskó lábrészlete (Sárdy Lóránt restaurálta) 142 Magdolna torony múzeummá való átalakítási műszaki kiviteli terve. BVTV Budai Aurél, 1962. Fővárosi Levéltár, Budapesti Műemlékifelügyelet iratanyaga. XXXII. 306. 182.doboz 143

Kapisztrán tér rendezési vázlatterve. BVTV Pfannl Egon, 1962. Fővárosi Levéltár, Budapesti Műemlékifelügyelet iratanyaga. XXXII. 306.182.doboz. 144 Tervezet a Magdolna torony hasznosítására, 1966. Fővárosi Levéltár, Budapesti Műemlékifelügyelet iratanyaga. XXXII. 306. 182.doboz. emlékvédelmi problémák (vizes blokkok, szabad látogathatóság) lehetetlenné tették a tervet. 1967-ben a Csemegétől a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat vette át a torony kezelési jogát. A TIT a toronyban előadássorozatokat, színjátszó műsorokat szervezett és ekkor kiállítást is készíttettek a BTM szakembereivel. Eközben az 1972-ben Budapesten tartott ICOMOS kongresszus előtt kisebb, külső renoválási munkákat végeztek újra a már helyreállított épületen. Erre azért is szükség lehetett, mivel úgy tűnik a TIT használta ugyan az épületet, fenntartására azonban nem költött. 1973-ban újabb tervek születtek immár annak az elgondolásnak a jegyében, hogyan lehetne a torony területén a koncertek, előadások tartására alkalmasabb helyiségeket kialakítani. Az elképzelések az oldalkápolnák szintmegosztásával, presszó, vizesblokk kialakításával, újabb faláttörésekkel számoltak.

145 A romkert kialakítására 1972-ben a BME Építészettörténeti Tanszékén készültek újabb tervek, amelyek már nagyjából a mai állapotot elővételezték.

146 Talán már ezen elképzelések jegyében 1974-ben felszámolták a barokk kripta maradványait, hogy az így létrejött pincében tárolják a bontás során előkerült kőfaragványokat. A sírfülkéket elbontották, a festményeket eltávolították, a kőtár azonban nem készült el. Eközben a templom területe az ásatás felhagyott, visszatemetetlen árkaival gazos, elhanyagolt állapotban volt. Még mindig itt tárolták a bontás során félretett faragott kőanyag jelentős részét is.

147 A kezelői jog időközben az MTA-hoz (újból az irodaház tervek), majd 1977-ben az I.-XII. ker. Ingatlankezelő Vállalathoz került, a toronyban a kiállítást üzemeltető hiányában bezárták.

148 1982-ben a Műcsarnok állt elő újra a toronyban tartandó kiállítások tervével, de az elképzelés nem valósult meg.

149 A romterület mai képe végül az 1980-as évek közepén alakult ki. A Várnegyed utolsó nagytatarozását kiemelt állami feladatként kezelték 1984-1986 között és a Budapesti Műemlék Felügyelőség egyik feladata lett a teljesen elhanyagolt képet mutató egykori templomterület rendezése. Az elgondolás az volt, hogy megépítik a BME Épí149 Id. 148.J. Tanulmányterv a Magdolna torony belső átalakításáról. FIMÜV Műemléki Osztály Jedovszky Éva, 1973. Fővárosi Levéltár, Budapesti Műemlékifelügyelet iratanyaga. XXXII. 306. 187.doboz. 'Kapisztrán téri romkert tervei. LAKÓTERV Turcsik Károly 1972. Fővárosi Levéltár, Budapesti Műemlékifelügyelet iratanyaga. XXXII. 306. 182.doboz. A BTM-ben fennmaradt selejtezési jegyzék szerint 1965. II. 13-án kiselejteztek a Mária Magdolna templomból 1 db. barokk fejezetet és 1 db. emléktáblát, valamint 5 db. nyíláskeretet (íves kapuhoz tartozó volutás zárókővel), vagyis feltehetően az oldalkápolnák árkádíveinek záróköveit. 1967. II. 9-én kiselejteztek 10 db. pilaszterfejezetet és 5 db. pilaszterlábazatot. (BTM Középkori Osztály) A tárgyak nem voltak beleltározva. Fővárosi Levéltár, Budapesti Műemlékifelügyelet iratanyaga. XXXII. 306. 182.doboz. 442