Budapest Régiségei 35/2. (2002)

TANULMÁNYOK - Szebeni Andrea - Végh András: A budavári volt helyőrségi templom 427-457

SzEBENi ANDREA - VÉGH ANDRÁS tói kapott felmentést az egyházi tisztségek halmozása alól, amikor az esztergomi káptalan tagja lett. Ezen minőségében szentszéki működéséről is fennmaradt oklevél.

17 Tamás plébános 1450-ben nándorfehérvári püspöki címet kapott.

18 Az 1515 és 1530 közötti időszakból ismert Benedek plébános kalocsai őrkanonok is volt.

19 A plébánosok mellett működő egyházi testületről alig rendelkezünk forrással, 1452-ben egy káplánról és két iskolamesterről, 1479-ben pedig három káplánról értesülünk. Az iskolamesterek neve a bizonyság egyben a plébánia mellett működő, alapfokú képzést nyújtó iskola létére is. Sajnos rendkívül kevés adat vonatkozik magára a plébánia templomára. Építéséről egyáltalán nem szólnak forrásaink. 1390-ben pápai bucsuengedélyt állítottak ki a Szentlélek oltár számára.

20 1433-ban Mária Magdolna ünnepére kértek a pápától bucsuengedélyt.

21 Ismerjük a magyar kádárok és esztergályosok céhének gondozása alatt álló Szt. Péter oltárt, amelynek támogatására mikófalvi Bekény Dénes királyi kincstári tisztviselő misealapítványt tett 1481-ben, illetve 1487-ben.

22 A templom világi gondnoka, Razi János 1491-ben Szt. Mária Magdolna tiszteletére szentelt kápolna, vagy oltár létesítésére kért engedélyt a pápától.

23 Legrészletesebb forrásunk az az oklevél, amelyben Benedek plébános misealapítványokat írattatott össze 1521-ben. Ebben megemlékeztek a hétfőn a főoltárnál a Szentháromságról mondandó miséről, a kedden a főoltárnál ugyancsak a Szentháromságról mondatott miséről, amelyet orgonasző és két fiú éneke, valamint harangszó is kísért. Kedden a Szt. Fábián és Sebestyén oltárnál kellett misézni a halottakért, ezt a misét nagyböjtben a Rózsafüzér oltárnál kellett elmondani. Pénteken a már említett Szt. Péter oltárnál énekes misét mutattak be. Végül szombaton a főoltárnál Szűz Mária fogantatásáról mondtak misét ünnepélyesen, orgonaszóval és két fiú énekével. A misealapítványokat - amelyek fenntartására ingatlanokat és szőlőket adományoztak - Tétémi Péter bíró, Athya-i Miklós esztergomi olvasókanonok, Váci György polgár özvegye és coborszentmihályi Czobor Imre és Márton tették.

24 Legkésőbbi forrásunk 1534-ben a templom egyik oldalkápolnáját említi meg, amelyet Kanczlyr Zsigmond alapított korábban a tizennégy 17

1394. VI. 16. - BTOE III. 173.sz.; 1396. IX. 18. - BTOE III. 216.sz. (vizsgálat botrányos életű sasadi plébános ellen) ,8

1450. IV 16. - MREV III. 137.; 1452. - Eszt.k.m.lt. 45-4-6. "1521. X. 23. - OL Dl 106083. Prot. Bud. 590, 590/a, 590b. 20

1390. XII. 21 - BTOE III. 112.sz. 21

1433. VII. 13. -BTOE III. 22

1481

IV10. - OL Dl 18468.; 1487. IV 6. / 1487. IV18. - OL Dl 18469. 23

1491 VII. 1 - CZAICH, Á. Gilbert: Regeszták VII. Ince pápa korából 1484-1492. Történelmi Tár 1902. 522.; MREV III. 320-321. 24

1521 X. 23. - OL Dl 106083. Prot. Bud. 590, 590/a, 590b. segítőszent és Szt. Miklós tiszteletére. Ezen felül fennmaradt a templom egyházi felszerelésének listája 1526-ból, amelyet a török elől az akkori gondnok, Cotta János Bécsbe menekített. A gótikus templom (2., 6., 7. kép) A magyar lakosság számának növekedésével, és az egyházközség fokozatos önállósodásával egy időben a templom épülete is teljesen megújult. Ennek folyamatát a ma is fennálló emlékek, illetve a régészeti ásatásokon feltárt maradványok vizsgálatával ismerhetjük meg. A gótikus templom tornya a csodával határos módon átvészelte az ostromokat és a bontással járó újjáépítési időszakokat. A torony négy oldala máig őrzi a hozzácsatlakozó templomhajó, két oldalkápolna és előcsarnok lenyomatát.

25 A templom alaprajzát a feltárt alapfalak rajzolják ki, amelyen megfigyelhetjük az építkezés egyes szakaszait is.

26 Rendelkezésünkre áll továbbá több mint ötszáz darab kőfaragvány amelyek a barokk templom falaiba másodlagosan voltak elhelyezve és a bontás során kerültek elő.

27 Mindezt kiegészíti néhány látkép ábrázolása, amelyek a 16-17. századokban a gótikus épület pusztulása előtt keletkeztek. A templom teljes kiépülésének lezárultával háromhajós, bazilikális elrendezésű épület lett, három boltszakra tagolódó, a nyolcszög öt oldalával záródó szentéllyel, hat boltszakaszos hajóval, a diadalív vonalában egyenes záródású mellékszentélyekkel, nyugati homlokzatának tengelyében ötszintes torony emelkedett mindkét oldalán a torony támpillérközeiben kialakított téglalap alaprajzú oldalkápolnákkal és a bejárat előtt előcsarnokkal. A szentély északi oldalához a mellékszentély meghoszszabbításaként oldalkápolna csatlakozott. Az új templom méretei jelentősen meghaladták a korábbi, egyszerű épület méreteit. Az építkezés feltehetően a szentély felépítésével kezdődött. Az első templom szentélyét fallal leválasztották a hajótól, ezután valószínűleg el25 A torony első felmérését a Műegyetem Középkori Építészeti Tanszékének hallgatói készítették el Lux Géza irányításával 1943-ban, Ld. Csányi Károly - Lux Géza: A budavári Mária Magdolna helyőrségi templom és tornya. Technika 1943/6, Klny 1-7. A háború után a torony kutatását Horler Ferenc végezte az 1950-es években, a helyreállítást Csemegi József tervezte. A kutatás rövid öszszefoglalása: Entz-Csemegi 1955. 365-383. A kutatás tudományos dokumentációját Horler Ferenc állította össze, ez azonban nem jelent meg. A dokumentáció egy teljes példánya megtalálható és szabadon tanulmányozható az egykori Budapesti Műemlékfelügyelőség iratanyagában, amely ma a Fővárosi Levéltárban van elhelyezve. (Fővárosi Levéltár XXXII. 306. 184.doboz) 26 A régészeti feltárásra ld. 11 jegyzet. 27 Ma a Budapest Történeti Múzeum tulajdonában. Őrzési helyeik az Anjou-bástya, a Szentháromság u. 2., Kiscelli Múzeum, és a templom romterülete. Id. Lapidarium Hungaricum 1 Általános helyzetkép. Bp. 1988. 97. 101-102., 125., 149-150. 430