Budapest Régiségei 35/2. (2002)

KÖZLEMÉNYEK - Terei György: Az albertfalvai vár lokalizálása 633-663

TEREI GYÖRGY A másik útvonalon a cikk szerzője dolgozott a Budapesti Történeti Múzeumban fellelhető ásatási fényképek és az azon visszaazonosítható házak és geodéziai pontok segítségével. A feltárásról készül 17 darab fénykép közül egyiken látszik a háttér (27. kép) és a távolabb álló házak. Közülük sokat elbontottak, de egyre biztosan rá lehet ismerni, amelyik az akkori és a mai fényképen is látható.

67 A fényképek más információval is szolgáltak. Tanúságuk szerint a falak között egy - a múlt századi földrajzi felmérésekhez használatos - vasasztaP állt. Szám szerint a 45-ös (XIV). Ezt a vasasztalt, mint földrajzi pontot, a határkőhöz hasonlóan térképen ábrázolták, és ennek is megtalálhatóak a pontos koordinátái, sőt a magassági adatait is ismerjük. így a koordinátákból az is kiszámolható, hogy a vasasztal és a határkő között 5,94 méter volt a távolság. A két bizonyítási úttal így teljes bizonyossággal ki lehet mondani, hogy az albertfalvai vár a Kondorosi úton, a mai Junior Vállalat épülete előtt állt (10. kép). Természetesen megpróbáltuk, a pontosabb behatárolást is a fényképek és az alaprajz segítségével. A fényképek szerint a határkő a hosszú északi fal közvetlen közelében, körülbelül a falszakasz közepénél állt. Három képen látható a vasasztal a határkővel (18., 23., 27. kép), de csak annyi olvasható le a képrőt hogy tőle északnyugatra, a falhoz közel található. Olyan fotóval sajnos nem rendelkezünk, amivel biztosabb helymeghatározást végezhetnénk. Az alaprajzon a nyugati falon, az északnyugati sarokhoz közel megfigyelhető egy kis négyzetes jelzés, ami mintha nem tartozna szervesen a várhoz. Ha elfogadjuk, hogy a 13-14 méteres fal középső részén állt a határkő, akkor a közte és a határkő közötti 5,94 méteres távolság pontosan azt engedi feltételezni, hogy az alaprajzon látható besötétített négyzet nem más, mint a vasasztal. Felmerült a kérdés, hogy ezzel a jelzéssel nem a nyugati falban található konzolt jelölte-e az ásató. Ez azonban kizárható, mert a fotó tanúsága szerint (24. kép) az ablaktól nem északra, hanem délre található a konzol. Ezen adatok ismeretében a határkő és a vasasztal helyének pontos koordinátáival az erődítés falait körülbelül fél méteres pontossággal be tudjuk határolni. GEREVICH LÁSZLÓ ÁSATÁSA Az 1943-as ásatásról fennmaradt 17 fényképből

69 (11-27. kép) és egy alaprajzból nagyon nehéz rekonstruálni a feltáráson történteket. Nem tudjuk az előzméA fénykép hátterében, az ablakával az ásatásra néző ház a Kondorfa u. 19. szám alatt található. Ilyen látható ma is a Margit szigeten, ilyen volt a Kánai kolostor területén. Néhányat a Bosnyák téren gyűjtöttek össze és mutattak be, melyet sikerült megmenteni a pusztulás elől. Mind a 17 fényképet közlöm. A képaláírásoknál a fotók hátoldalán található meghatározást írtam. Néha ezek a meghatározások nem pontosak, erre a szövegben külön kitérek. nyéket, nem ismerjük a körülményeket, és ennek hiányában, valamint több mint ötven év távlatából nem lehet véleményt mondani a régészeti kutatásról. Korábban annyira keveset tudtunk, hogy az ásatás pontos ideje is kérdéses volt. Gerevich László egyetlen kiadott munkájában sem említi, hogy mikor dolgozott a területen. A különböző források 1941-es, 1942-es és 1943-as évszámot mondanak. Mohr Miklós kutatásai során a régi iratokból kiderült, hogy a feltárásra 1943. szeptember-novemberben került sor. Az akkori budapesti múzeumok közül több, minden hónapban jelentésben számolt be az abban a hónapban végzett tevékenységükről. Itt lehet rátalálni először 1943 szeptemberében a Középkori Múzeum jelentése alatt az ásatásról. „Dr. Gerevich László múzeumi őr Albertfalva és Budapest határán egy XV. századi kis plébánia templom romjait tárta fel, amely stílusát tekintve a Garády Sándor által már régebben feltárt Rudasfürdői templommal tart szoros összefüggést'.'

70 A jelentésen 1943. szeptember 17-i dátum van, tehát valószínűleg a hónap elején kellett megkezdődnie az ásatásnak. Az október 18-án íródott beszámolóban ismételten olvashatunk az épületről, itt még mindig templomként határozza meg Gerevich. Tehát a feltárások elején még Gerevich László is templomnak gondolta a falakat. „A középkori Múzeum okt. havi munkáját Budapest Albertfalvafelé eső határában föltárt középkori templom ásatása és a belvárosi templomban létesítendő templommúzeum anyagának összegyűjtése és leltározása tette ki'.'

n Az ásatás befejezéséről két irat is szól. A szokásos november havi jelentésben szerepel utoljára. Itt már elmarad a templom meghatározás, helyette óvatosan középkori épülettömb elnevezést használják. „Az Albertfalva határában kiásott középkori épülettömb tisztázása megtörtént s a munkálatok most már csak a területek elegyengetésére szolgálnak'.'

72 A befejezés pontos időpontjának meghatározásához felhasználható ifj. Handl István fuvarozási vállalkozó számlája,

73 melyből kiderült, hogy 1943. november 12-én „egy fuvar műemlék fuvarozása" történt Albertfalváról a Károlyi Palotába. A jelentésből és a számla szövegéből valószínűsíthető, hogy november elején befejeződött az ásatás, és került elő leletanyag a feltárás során. Ezt erősíti a Gerevich által a Budapest 70 Középkori Osztály Iratai 1943. (iktatószámmal ellátott iratok) 1 csomó, 2. dosszié 71 Középkori Osztály Iratai 1943. (iktatószámmal ellátott iratok) 1 csomó, 3. dosszié 72 Középkori Osztály Iratai 1943. (iktatószámmal ellátott iratok) L csomó, 3. dosszié 73 Középkori Osztály Iratai 1943. (iktatószám nélküli) 1. csomó, 1. dosszié 638