Budapest Régiségei 35/2. (2002)

KÖZLEMÉNYEK - Terei György: Az albertfalvai vár lokalizálása 633-663

AZ ALBERTFALVAI VÁR LOKALIZÁLÁSA polgármesterének írt levél, melyben Schauschek Jánosnak 300 pengőt kér kiutalni, mert a várkastély műszaki felméréseit elkészítette. „A Fővárosi Régészeti Intézet őszi ásatásai folyamán Budapest déli határában egy XV sz. várkastélyt tárt föl. A műszaki felvételekkel Schauschek János urat bíztuk meg, aki úgy a kastélyt, mind a várban a helyőrségi és a Mátyás templom mellett talált falak felvételét elvégezte'.'

74 A november 11-én keletkezett levélben már várkastélyról olvashatunk. Érdekes, hogy az iratokat olvasva rekonstruálni lehet, hogyan változtatta meg Gerevich a véleményét a romról. A 15. századi kormeghatározás később változni fog, mert az 1975-os könyvben

75 már korai nemzetségi várról ír. A kutatás során Mohr Miklós által talált iratotok az ásatás előtti időszakot és a körülményeket mutatják be. Dr. Csethe János főjegyző a Központi Igazgatóságnak írott levelében olvashatjuk,

76 hogy május 5-én kereste meg a múzeum Albertfalva község előjáróságát ásatási engedélyezésének kérésével. A levél erre a válasz, melyben a főjegyző értesíti a múzeumot, hogy az ásatás érinti a védtöltést, mely Határárok déli oldalán húzódhatott, így a Székesfővárossal is egyezkednie kell. Augusztus 3-án Gerevich kéri a polgármestert,

77 hogy az ásatásra az ügyosztály egyik kultúrmérnököt rendeljenek ki, mert a feltárás néhány méterrel a töltés alá húzódik, és hogy a helyreállítás szakszerűen történhessen. Megmaradt a múzeum levele a Kábelgyár R.T. Igazgatójához,

78 melyben kérik, hogy engedélyezzék a területükön az ásatást. A válaszlevélben

79 a Kábelgyár Részvénytársaság engedélyezi a régészeti feltárást, de kikötik, hogy ha az ásatások eredménytelenek maradnak vissza kell temetni a területet, illetve ha előkerül „magánjogi értelemben vett kincs vagy bármely más kultúrtörténeti vagy régészeti értékkel bíró dolog" arról értesítsék a tulajdonost, és az őket „megillető részesedést" kiszolgáltassák. 1943. augusztus 26-án keletkezett levél is megmaradt,

80 amelyben a múzeum megkeresi a másik tulajdonost is a Gamma papírgyárat. 74 Középkori Osztály Iratai 1943. (iktatószámmal ellátott iratok) 1. csomó, 3. dosszié 75 GEREVICH 1975. 398. 76 Középkori Osztály Iratai 1943. (iktatószám nélküli) L csomó, L dosszié 77 Középkori Osztály Iratai 1943. (iktatószám nélküli) 1. csomó, 1. dosszié 78 Középkori Osztály Iratai 1943. (iktatószám nélküli) 1. csomó, 1. dosszié 79 Középkori Osztály Iratai 1943. (iktatószám nélküli) 1. csomó, L dosszié 80 Középkori Osztály Iratai 1943. (iktatószám nélküli) 1. csomó, L dosszié Gerevich 1944 januárjában leírja az ásatás eredményeit a Budapest Székesfőváros Közigazgatási Évkönyve 1944-re tervezett kiadványában. „A múzeum második kiemelkedő ásatása a Budapest déli határában fekvő és egy töltés alatt eltemetett rom földtárása és tisztázása volt. Ez a rom templomként szerepelt az eddigi irodalomban. A kutatás földerítette, hogy fallal övezett erős négyszegletes védőtoronnyal ellátott Mátyás kori vizivár helyezkedett itt el. A 3-5 m magasságú falmaradványok a téglalap alakú lakóépület és a torony szerkezetére igen tanulságos adatokkal szolgáltak. Különösen fontosak ezek az eredmények, ha tekintetbe veszzük, hogy hasonló rendeltetésű kis vizivár nemcsak Budapest területén ismeretlen, de az egész ország területén alig ismert típust képvisel. Ez a vár a budapesti középkori védrendszer első láncszeme"

81 Megfigyelésre méltó, hogy az ásatás után néhány hónappal Gerevich László már várról ír. Azt, hogy mi alapján véli Mátyás-kori vízivárnak, nem tudjuk. Az alaprajz egy teljesen kibontott épületet

82 sejtetett a fényképek ismerete előtt. Ezzel szemben a fotók

83 nem ezt a képet mutatják. Sajnos a fényképezés körülményerői sem tudunk semmit, valószínűsíthetjük a képek alapján, hogy nem egyszerre keletkezhettek a felvételek, inkább az ásatás vége felé. A fotókat vizsgálva, a hátoldalukon található rövid helymeghatározások segítségével, megállapítható, hogy a 17 fénykép lefedi a déli hosszú fal és a torony nyugati fal kivételével a területet. A fotók hiányában azt viszont nem tudjuk megállapítani, hogy az épület déli szakaszát és a torony nyugati zárófalát valóban feltárták-e, vagy a rajz csak egy rekonstrukció? Az első szembetűnő megállapítás, hogy a kutatás csak a falakat vizsgálta, tehát egybefüggően kibontott területek nincsenek. Úgy tűnik, hogy amikor megtalálták a falakat, akkor azok irányába indulva „lebontották" róluk a földet. A fényképek tanúsága szerint sem a belső, sem a külső oldalon nem jutottak le a járószintig. Ez csak egy esetben, a toronynál, képzelhető el, de a fényképek alapján pontosan ezt nem lehet meghatározni. A torony falánál megfigyelhetjük, hogy bizonyos helyeken a falon levő földet nem szedték le, hanem a széleket megkeresve rajta hagyták egy csíkban. A képeken nem látunk szelvényeket, árkokat. 81 Középkori Osztály Iratai 1944. (iktatószámmal ellátott iratok) 1. csomó, L dosszié 82 Egyedül a kerítőfal van csak részben feltárva, amit 20 méteres szakaszon találták meg az alaprajz szerint. 83 A fényképdokumentáció jelentőségét én abban látom, hogy míg egy alaprajzból vagy egy leírásból csak felületes képet tudunk alkotni az ásatásról, addig a fényképek segítségével és természetesen az alaprajzot figyelembe véve rekonstruálni lehet valamilyen szinten az ásatást. 639