Budapest Régiségei 35/2. (2002)
KÖZLEMÉNYEK - Terei György: Az albertfalvai vár lokalizálása 633-663
AZ ALBERTFALVAI VÁR LOKALIZÁLÁSA még mindig többen templomnak határozták meg a várat, főként a sokak által használt nagy összefoglaló munkákban, műemlékjegyzékekben. D. Matuz Edit 1992-ben gyűjtötte össze Rómer Hóris kéziratos hagyatékából a Budapest és környékének középkori emlékeit vizsgáló részeket. 53 Köztük az albertfalvai „góth templom" is szerepel. D. Matuz Edit munkája alapján ismert a Rómer féle leírás és a rom alaprajza. Kubinyi András a Műemlékvédelem oldalain az Árpád-kori kisvárak kérdését vizsgálva említi meg az albertfalvai várat, leírva Werner fia László, a torony tulajdonosának nevét: „Az engedélykötelességgel itt. a közbecsüjegyzékek várival kapcsolatos gondolataim elfogadása esetén ugyanis olykor a kőből épiât „vár" várjellegét is meg kellene kérdőjelezni, mint pl. a Gerevich által feltárt albertfalvai várét, az oklevelek szerint Werner fia László budai rektor „turrisáét". 54 1997-ben közölte Beleznay Andor az Albertfalvi Helytörténeti Gyűjtemény és Iskolamúzeumban a „Középkori rom a mai Albertfalva területén" című kiállítást bemutatva az általa és Mohr Miklós által összegyűjtött, a várról szóló anyagot. Ebben a cikkben minden forrás szerepel, ami megemlékezik a középkori építményről. A munka jelentősége azért nagy mert itt követhetjük nyomon először az összes adaton keresztül a rom említését a 18. század végétől napjainkig. Koppány Tibor foglalkozott 1999-ben a magyarországi kastélyokról szóló könyvében 55 az albertfalvi erődítésről, ahol ismét szóba kerül Werner fia László budai rektor neve, mint tulajdonos. Ezen a helyen érdemes szólni - természetesen a teljesség igénye nélkül - a vár birtokosáról és a róla szóló oklevelekről. Györffy György 1998-ban megjelent az „Árpádkori Magyarország történeti földrajza" című munkájának negyedik kötetében közli 56 a Werner tornyához kötődő okleveleket. Itt olvashatjuk, hogy az épületet 1300 körül építhették. Györffy a szövegben található helynevek alapján a Péterhegyre és környékére lokalizálja a tornyot. Nem fogadja el, hogy a Gerevich által feltárt rom megegyezne az oklevélben szereplő erődítménnyel. Úgy gondolom, hogy a „Péterhegy táján" helymeghatározás 57 és a Kondorosi út közötti távolság nem olyan nagy hogy elvessük teljesen Györffy lokalizálását, ennyire beépített területen ekkora hibahatár megengedhető. 58 Ezt a lokalizálást Györffy egy évvel korábban már megemlítette Pest-Buda korai történetével foglalkozó munkájában, források nélkül. 59 53 MATUZ 1992. 22. 54 KUBINYI 1992.119. 55 KOPPÁNY 1999. 37. 56 GYÖRFFY 1998. 578-579. 57 Péterhegy a XI. és a XXII. kerület határán a 70-es úttól keletre található. 58 GYÖRFFY 1998. 578-579. 59 GYÖRFFY 1997.172-173. A Werner család történetével Kubinyi András foglalkozott részletesebben 1971-ben. 60 A család nevével 1235-ben találkozhatunk először egy birtokperben. Az oklevél szövege alapján feltételezhetjük, hogy Werner cornes már itt élhetett, és a birtoka lehetett a „palatium comitis Wernerii". Ö az egyetlen olyan választott villicus, akinek a nevét ismerjük. 1281-ben fordul elő utoljára comes címmel. Fia, az ifjabb Werner comes 1288 és 1296 között lehetett Buda rektora. Kubinyi András valószínűsíti, hogy Werner és fia László gyilkolták meg Walter comest, Werner egyik elődjét. 1304-ben Vencel király fogolyként Csehországba vitte Lászlót, aki 1307-ben megszökött és viszszakerült Budára. Pontosan nem tudjuk, hogy meddig volt rektor, 1318-ban már utódjáról írnak a források. 61 Végezetül Tari Edit említi Pest megye középkori templomait vizsgáló munkájában 62 a romot. Az albertfalvai középkori építményt a templomok sorába helyezte. 63 LOKALIZÁLÁS Arra a kérdésre, hogy valójában hol volt az az épület, melyet 1943-ban kutattak, a II. Világháború után csak kevesen tudtak pontosan válaszolni, még maga az ásató, Gerevich László sem. Az utóbbi 30-35 évben pedig erre senki sem emlékezett. Igaz, hogy Gerevich László a kollegáinak és a várat kutató lelkes embereknek több helyet is mutatott, azzal, hogy azon a helyen állt a vár, azonban ezek között nem szerepelt a Kondorosi úti helyszín. A lokalizálás két úton haladt. Az egyik kutatási útvonal Beleznay Andort és Mohr Miklós 65 nevéhez köthető. Ők régi térképek és határkövek segítségével találták meg a rom helyét. A régi, a várat ábrázoló térképet azonos léptékre nagyították a maival, így többé-kevésbé tudták a helyet. Segítségül szolgált, hogy a rom területén található a 325. határkő. Ezt a 19.-20. századi Budapest területét ábrázoló atlaszok nagy része pontosan ábrázolja, a határkő alapadatai pedig a jegyzőkönyvben megtalálhatóak. 66 60 KUBINYI 1971. 219-220. 61 KUBINYI 1971. 219-220. 62 TARI 2000. 21-22. 63 Érthetetlennek találom, hogy miért csak Genthont, Rómert, Zakariást hozza fel irodalomnak. Igaz Gerevich Lászlót említi, de nem fogadja el az ásató meghatározását a romról. Tari Edit nem említ egyetlen leírást sem az elmúlt 20 évből, mely a falmaradványokat erődítményként határozná meg. 64 Beleznay Andor az Albertfalvai Helytörténeti Gyűjtemény és Iskolamúzeum igazgatója, helytörténész. 65 Mohr Miklós helytörténész Beleznay Andorhoz hasonlóan hosszú évek óta kutatja a XI. kerület történetét. 66 Beleznay Andor és Mohr Miklós nagyon sokat tett a vár helyének felkutatásában, segítségüket ezúton köszönöm. 637
