Budapest Régiségei 35/2. (2002)

KÖZLEMÉNYEK - Terei György: Az albertfalvai vár lokalizálása 633-663

AZ ALBERTFALVAI VÁR LOKALIZÁLÁSA A téglalap alakú épület egyik oldalán sem található meg a bejárat. Ha az épület templom lenne, és megvan az ablakszint, akkor mindenképpen meg kellene lennie a bejáratnak. A konzolok megléte mindenképpen kétszintes épület képét mutatja. Az altemplom, mint alsó szint is elvethető, mert boltozás nélkül ez elképzelhetetlen, és sernmilyen nyom nem utal létére. Az pedig az erődítéseknél gyakoribb, hogy az alsó szinten nincs bejárat, az első emeltre lépcsőn lehet feljutni.

24 A támpillérek pedig nem csak egyedül a templomok részei lehetnek, hanem erődítéseknél is megfigyelhetőek. A korai térképi ábrázolások, amelyek az épület körül sáncot mutatnak szintén bizonyíthatják az erődítés jellegét.

25 Természetesen arra is van példa, hogy felhagyott középkori vár sáncai közé templomot építettek,

26 de ez nem túl gyakori. Végül: igaz ugyan, hogy Rómer Flóris komolyan foglalkozott a rommal, alaposan felmérte, de a régészeti kutatást mégiscsak Gerevich László végezte. Nem tudjuk pontosan, hogy ő a falakon kívül mekkora területet tárt fel 1943-ban, de nem tartom valószínűnek, hogy bizonyítékok nélkül, pusztán hipotézisei alapján írta volna le megállapításait. Meghatározása mellett akkor is kitartott, amikor később már több erődítést is, templomot is kutatott. A fent leírtak alapján úgy gondolom, el lehet vetni a templomként való meghatározást. A vár elnevezést jónak tartom, még ha Gerevich az általa használt nemzetségi vár megnevezés alatt - véleményem szerint inkább - valamiféle udvarház típusú épületre gondolt. Pontos funkcionális meghatározást nehéz adni az épületről. Nem akarok foglalkozni a vár-udvarház-castrum-castellum fogalmak kérdéskörével. A térképeken látható sánc és a kerítőfal, valamint a vastagabb falú torony alapján kijelenthető, hogy bárminek is nevezzük, nem lehet kétségbe vonni, hogy az épületet megerődítették. Tehát úgy gondolom, ha Gerevich után a vár elnevezést erődítés értelemben használjuk, nem tévedünk. Rómer az Archeológiai Közleményekben megjelent cikke után egy évvel Sólyom Jenő írt

27 a várról. Nála olvashatjuk egyedül, hogy az épület földhalmon állt.

28 Szabadbattyán - Kula torony Kayser, Johann: Mappa des Terrains der k. Freyen Haupstadt Ofen (Év. n. valószínűleg 1786-ból). Eredeti méretarány 1:4800 (BFL. XV 201/2.); Modesti, Peter von: Situations Plan der Königkichen Pesth und Ofen (1823.) (BFL. XV 241/17., az eredeti: Kriegsarchiv, Wien); Vörös László: Alap 's vízhelyzeti térképe Buda és Pest szabad királyi fő városainak, ... (1833.). Eredeti méretarány 1:7200 (BFL. XV 241/5.) Kerepes - Kálvária (MIKLÓS 1991.), Galgamácsa - Ecskend (MIKLÓS 1998.) SÓLYOM 1877. 28. Ez az állítás ismételten a vár meghatározást erősíti. Sólyom török minaretnek tartja: „Ez időből (XV-XVI sz.) áll fenn még ma is egy hatalmas földhalom a szántóföldeken, a ráckevei uradalmat Budától elválasztó határárok mellett, mely bemohosult kövekből egyik oldalán magas toronyfalat képez".™ Elképzelhetőnek tartom, hogy a török korban valóban használták, hiszen nem egy korábbi kőépületet alakítottak át igényeik szerint. Azt azonban mindenképpen ki lehet mondani, hogy eredetileg nem minaretnek készült.

30 A múlt század végén Navarra József, Albertfalva egykori jegyzője is írt a romokról.

31 Ö is templomnak véli. A helymeghatározás talán nála a legtöbbet mondó, de a lokalizáláshoz ez egyedül még kevés.

32 Gerecze Péter műemlékgyűjteménye sem hagyja említés nélkül a romot, a leírásban Rómer Flóris munkáját idézi.

33 Mihalik Sándor 1941-ben az elpusztult Csík falu templomával azonosítja.

34 O még a Gerevich ásatása előtti időszakban írta értekezését, tehát a Rómer-féle meghatározást használta. A hibás azonosítás melltett leírásában található néhány értékes információ: „Elpusztult Csekefalu, 24 m. hosszú, 12 m. széles templomának alapfalai, melyek Albertfalva északi részében, a fehérvári úttól a Duna felé kiágazó határmenti út mellett vannak, alig 3-4 év előtt temette be a főváros, védekezve a Duna áradásai ellen'.' s Az albertfalvai épület pusztulását a fent említett Sólyom Jenőhöz

36 hasonlóan a török kora teszi. Sajnos egyikőjük sem hivatkozik sem írott, sem más forrásokra. így csak hipotézis marad, hogy az épület ekkor pusztult volna el. Kevés az adatunk a Buda környéki törökkori erődítményekről, illetve, hogy ezen a területen milyen kőépületeket használtak fel hadászati célokra. Elvetni az ötletet nem szabad, mert van rá példa, hogy kőépületeket még romos állapotban is felhasználtak védelmi célokra.

37 A másik információ a rom első betemetéséről szól.

38 Mihalik Sándor leírása szerint a 30-as évekig láthatóak voltak a falak, és csak ezután temették vissza. Való29 SÓLYOM 1877. 28. 30 A minaret meghatározás is nehezen érthető. Valószínűleg Sólyom csak a tornyot vette figyelembe. 31 NAVARRA 1894. 32 NAVARRA 1894. 33 GERECZE 1906. 581. 34 MIHAUK 1941. 28. 35 MIHAUK 1941. 28. 36 SÓLYOM 1877. 28. 37 Példaként lehet felhozni Boglár (TAKÁCS 1915. 63.) és Kajár (TAKÁCS 1915. 60.) templomát. Az előbbiről 1614-ből, az utóbbiról 1577-ből van adatunk, hogy a pusztatemplomot erődítésként használták fel. 38 A romok a II. világháború után kerültek újra föld alá, amikor ismételten az árvíz elleni védelemre hivatkozva vastag sittel feltöltötték a még kilátszó falakat. 635