Budapest Régiségei 35/2. (2002)
KÖZLEMÉNYEK - Terei György: Az albertfalvai vár lokalizálása 633-663
TEREI GYÖRGY színűnek tartom, hogy Gerevich látta a várat még visszatemetés előtt, és az ásatás során tudta mire számíthat. 1951-ben Genthon István műemlékkataszterében 39 ismételten templomként szerepelteti az erődítést, ásatójaként Nagy Tibort nevezve meg: „Albertfalvai templomrom, a falu határában, sokszögű záródású szentéllyel, gótikus. Falak félméternyire kiálltak, kisméretű. A Fehérvári - út meghosszabbítása és a régi budapesti határ keresztezésénél, a Duna felé. Kiásta Nagy Tibor, 1941-ben, ma betemetve" 40 A leírásban több hibát is találhatunk, még akkor is, ha a sokszögzáródású gótikus templom elképzelést nem is vesszük figyelembe. Nem lehet tudni, hogy Nagy Tibor hogyan keveredett a képbe, és miért nem szerepel Gerevich neve, pedig az ásatás óta nem telt el annyi idő, hogy feledésbe merüljön a feltárás. Genthonnal kapcsolatban elmondható, hogy információit nem ellenőrizte, és így a sok értékes adat mellé nagyon sok hiba került. 41 A Budapesti Történeti Múzeum Adattárában az 1950-es évekből származó iratok bizonyítják, hogy ismert volt az albertfalvai rom helye, sorsát nyomon követték, megpróbálták a helyreállítást: „Albertfalva, középkori maradványok. Korábbi ásatások és Rómer -féle feljegyzések komolyabb középkori épületeket ígérnek, a terület jelenleg salak-lerakó hely, így a kutatás nagyon sürgős. Ásatás kb. 100.000 Ftr. Budapest, 1957, április 5. Nagy Emese" 42 König Antal lelkes amatőr volt, aki a Fővárosi Történeti Múzeumnak hozta az információkat a főváros területén előkerülő régészeti emlékekről, 1958-ban beszámolt a rom állapotáról: 43 „Az Albertfalván 1942-43-ban kiásott középkori várkastély romjai is veszélyben vannak, mert alkalmi fuvarosok úgy eltemették szeméttel, hogy már alig 1 m. darab látszik ki belőle..'.' 44 Genthon könyve után tíz évvel Zakariás G. Sándor „Magyarország művészeti emlékei" című munkájában 45 megismétli - némiképpen átfogalmazva - a Genthonnal olvasottakat: „Albertfalvai templomrom, a falu határában, sokszögű záródású szentéllyel, gótikus, XIV - XV sz. Kisméretű, a falak kétméternyire kiálltak. Az ismert emléket azonosította Nagy Tibor 1941-ben, ma betemetve'' 46 Több különbség figyelhető meg a két munka között. Míg Zakariás két méteres falakról írt, addig Genthon csak félméteresekről. Ha elfogadjuk a Rómer Flóris ál39 GENTHON 1951 84. 40 GENTHON 1951. 84. 41 A Velencei hegységbe jelölt egy középkori várat földalatti pincékkel, amely később kiderült, hogy nem más, mint az őskori vár alatt található barlang. (TEREI 1998.110.) 42 BTM Adattár 1540 - 88. 12. old. 43 BTM Adattár 689.78. 44 BTM Adattár 689.78. 45 ZAKARIÁS 1961176. 46 ZAKARIÁS 1961176. tal mért adatokat, akkor Zakariásnak kell igazat adnunk, mert valóban voltak ilyen magas falak. Ebben a leírásban Nagy Tibor már nem feltáróként szerepelt, hanem a rom azonosítójaként. Az ásató, Gerevich László egészen későn, csak a 70-es években írt a várról. Az angol, illetve magyar nyelven kiadott Budapest történetében 47 csak szűkszavúan és eléggé homályosan közli az albertfalvai régészeti emléket: „Kisebb valószínűséggel tudjuk megnevezni azt a Kelenföldtől délre elhelyezkedő birtokközpontot, melynek várát Albertfalva északi határában közel a Dunához találtuk meg. Jelentősége abban áll, hogy szinte példa nélküli tisztasággal nyújtja egy viszonylag korai nemzetségi vár elemeit. A téglány alakú nagy termet magába foglaló épülethez igen vastag falú, erőteljes torony csatlakozott. A várfalhoz idomul a torony, tehát a lakóhelyet kerítő fal a korábbi. A településekkel együtt ekkor több erődített udvarház, vár épült újjá'.' 4 * Leírásával kapcsolatban nagyon sok kérdés merül fel. Mit jelent az, hogy „.. .szinte példa nélküli tisztasággal nyújtja egy viszonylag korai nemzetségi vár elemeit"? Nem túl szakszerű datálás a „viszonylag korai", de ez még értelmezhető. Valószínűleg az Árpád-kor végére gondolhatott Gerevich. Ha a nemzetségi vár, mint terminus technicus problémával nem is foglalkozunk, és valamilyen udvarház jellegű épületre gondolunk, akkor is kérdéses, hogy a mű szerzője milyen példákra gondolt. Melyek lehetnek azok az erődítések, amelyek elemei megtalálhatóak az albertfalvai középkori falakban? A másik kérdés, hogy az általa vizsgált korban mely udvarházak és várak épültek újjá. Nem tudni, hogy Budapest területére, vagy az egész országéra gondol. Probléma továbbá az is, nem tudunk ebből a korból sem „újjáépült" várról, sem udvarházról. Úgy gondolom, hogy Gerevich csak rekonstruálja a 13. század végi történéseket, sajnos bizonyítékok nélkül. A székesfehérvári egyházmegye jubileumi névtára 1977-ben röviden ír a romról - még mindig tévesen gótikus templomként határozva meg azt. 49 1982-ben Parádi Nándor a kácsi lakótoronyról szóló munkájában 50 a tornyokat vizsgálva említi az albertfalvai tornyot és a hozzá tartozó épületet. A néhány soros említés azért jelentős, mert először olvashatunk a feltételezett tulajdonosról, Werner fia László, budai rektorról. Az 1990-ben megjelent, a kerület történetével foglalkozó munkában 51 minden információ megtalálható az erődítéssel kapcsolatban, amit akkor tudni lehetett. Azért jelentős a mű, mert Gerevich leírása 52 után is 47 GEREVICH 1971 47.; GEREVICH 1975. 397-398, 242. kép. 48 GEREVICH 1975. 398. 49 SCHEMATISMUS JUBILÁRIS 1977. 222. 50 PARÁDI 1982. 23. 51 A GELLÉRTHEGYTŐL 1990. 40. 52 GEREVICH 1975. 397-398.(242. kép) 636
