Budapest Régiségei 35/2. (2002)
KÖZLEMÉNYEK - Belényesyné Sárosi Edit: Régészeti kutatások a középkori Buda Szentpétermártír külvárosában : Garády Sándor kutatásai, 1940-42. 1. 469-533
BELÉNYESYNÉ SÁROSI EDIT 9. SZEMÉTGÖDÖR A telek középső részén, a 6. szemétgödör mellett helyezkedett el. Mélységéről nem tudunk semmit. A belőle előkerült leletanyag zömét szintén kiselejtezték, így csak annyi állapítható meg róluk, hogy csontfehérre, szürkére, rózsaszínre égett edénytöredékek voltak, részben mázasak, és a leltárkönyv adatai szerint a 15-17. századból valók. 89 Értékelhető darab kettő maradt, egy két bélyeggel ellátott bécsi fazék peremtöredéke (42. kép 3), és egy fehérre égett, finoman iszapolt, külső oldalán barna mázzal borított füles korsó töredéke (42. kép 2). Ezek kora a XV század második felére, a 16. század fordulója tájára tehető. 90 10. SZEMÉTGÖDÖR A telek délkeleti részén került elő, mélységéről nincs adat. Garády szerint csupa újkori leletanyag került elő belőle. 91 11. SZEMÉTGÖDÖR A telek délnyugati határánál került elő, teteje 1,50 m mélyen jelentkezett, az alját még 3 m-es mélységben sem érték el. Belőle igen vegyes eredetű leletanyag került elő, ezért kétséges, hogy tulajdonképpen egy vagy esetleg több egymásba ásott gödörről van-e szó. A legkorábbiak minden bizonnyal azok a fazék oldaltöredékek, illetve egy korsó nyaktöredéke, melyek a 13-14. századra keltezhetőek 92 (42. kép 4-8). A 15-16. századra keltezhető a leletanyag másik része. Ide tartozik egy grafitos anyagú fedő töredéke (42. kép 10), egy redukált égetésű, az osztrák fazekekhoz hasonló kialakítású fazék peremtöredéke 93 (27. kép 9), egy fehérre égett, finoman iszapolt, tagolt peremű, belül barna mázas poMr. vagy serleg peremtöredéke, mely külső oldalán rádlimintával díszített (42. kép 12), egy szürkére égett (játék?)korsócska töredéke 94 (42. kép 11), és egy nagyméretű, bordázott oldalú korsó(?) töredéke (43. kép 1). Végül meg kell még említeni egy belső oldalán zöld mázas, díszítetlen török talpas tál töredékét is, melynek érdekessége, hogy igen alacsony lábakon áll, pereme erősen kihajlik (43. kép 13). A publikációban megjelent még a 12. és 13. gödrök rajza is, 95 ezekről azonban a naplóban nem találtunk 89 Ltsz. Cs 630. Cs 631, Cs 635, Cs 636, Cs 637 90 Hasonló perembélyeggel rendelkező edények kerültek elő Óbudáról, a klarissza kolostorból, a Névtelen utcából, a Lajos utca 167 sz.-ból (BERTALANNÉ 1998), koruk: 15. század, Budán a domonkos kolostorból (GYÜRKY 1981.152. ábra) 15. század elejéről, és a pesti várból (IRÁSNÉ 1994-95), szintén a 15. századra keltezhetően. "GARÁDY 1943a. 227. "Hasonló anyagú edények nagyon sok helyről ismertek, vö. pl. HOLL 1966. 93 Hasonló peremek Budán a domonkos kolostorból (GYÜRKY 1981155) 94 vö. FELD 1987. 268-270. 95 GARÁDY 1943a. 21. kép bővebb információt. A telken előkerült, közelebbi lelőhelymegjelölés nélkül beletározott leletek közül érdemes még megemlíteni egy vörösre égett, belső oldalán zöld mázzal bevont török kályhaszemet 96 (43. kép 2). Vasleletek is kerültek beleltározásra. Sajnos, a leltárkönyv bejegyzésén és a rajzon kívül más adat nincs róluk, valószínűleg tönkrementek. Ezek közül kiemelnék egy kulcsot 97 és egy lakatot. 9 * Végeredményben a telekről egy újkori (10. gödör), három tisztán török anyagot tartalmazó (2., 5., 8. gödrök), három törökkori (1., 5. és 9. gödrök), illetve három középkori anyagot tartalmazó gödör (3., 4., 11.) lett dokumentálva. Garády szerint bizonyos gödrök, mégpedig a 1., 2., 8., 11. számúak használata, feltöltése megelőzte volna a templom pusztulását. 99 A templom végső pusztulása az egyik támpillér mellett talált pénzlelet tanulsága szerint 1594 után következett be, talán összefüggésbe hozható az 1602. évi ostrommal, 100 bár az épület már a 16. század 30-as éveitől hadi események színterén feküdt. 101 A templom körül Garády által feltárt gödrök anyagának újabb elemzése azt mutatta, az 1., 2. és 8. gödrök anyaga részben török, illetve 17. századi anyagot is tartalmaz, tehát valószínűleg a templom pusztulása után keletkeztek. A 3., 4. és 11. sz. gödrökkel kapcsolatban viszont felmerül annak a lehetősége, hogy még a templom működésének idejéből származnak. A gödrök egyrészt keletkezhettek a temlom átépítési munkálataikor, másrészt a templom körüli temető használatáról (illetve használatának beszüntetéséről) szolgáltathat adatokat: a 15-16. század fordulójára, a 16. század első felére keltezhető gödrök (3., 4., 11.) talán a temető felhagyásának hozzávetőleges idejét jelezhetik. Garády Sándor ásatásai eredményeiből és a térképes anyag összehasonlító elemzéséből az alábbi következtetések vonhatók le: a Víziváros bizonyos részei a 20. század elején felmért állapotukban igencsak archaikus alaprajzi és szerkezeti körülményeket őriztek meg. Erre már Nagy LaKözeli párhuzama a Fő u. 70- bői került elő. (RlTOÓK 1986) Ltsz. Cs 1068 Ltsz. Cs 1067 GARÁDY 1943a. 218. "Az egyik támpillér mellől előkerült pénzlelet tanulsága szerint (GYÜRKY 1971 229) 1 Először 1530- ból van arra adat, hogy a terület közvetlenül érintett lett hadi eseményekben, mikor Wilhelm von Roggendorf ostromolta a várat. Az adatok szerint a csapatmozgások hírére a váraljai lakosság kiürítette a települést, és felhúzódott a Várhegyre. Roggendorf ostromgyűrűjének egyik kulcsfontosságú tüzérségi lőállását tíz faltörő ágyúval a Szent Péter templom mellett állította fel. (SUGÁR 1979. 63-64.) 478
