Budapest Régiségei 35/2. (2002)
KÖZLEMÉNYEK - Belényesyné Sárosi Edit: Régészeti kutatások a középkori Buda Szentpétermártír külvárosában : Garády Sándor kutatásai, 1940-42. 1. 469-533
RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A KÖZÉPKORI BUDA SZENTPÉTERMÁRTÍR KÜLVÁROSÁBAN jos és H. Gyürky Katalin is felhívta a figyelmet. 102 Vizsgálatom tárgyává a Fő utca-Csalogány utca-Gyorskocsi utca és Vitéz utca által közrefogott telektömböt tettem (3. kép). Kedvező adottságai, kutatottsága különösen alkalmassá teszi ilyenfajta vizsgálatra. Ebben a telektömbben a Zaiger-féle felmérés (1 kép) 5 telket jelöl, mindegyiken sok, jó állapotban megmaradt fallal. 103 Ugyanez a szerkezet jelenik meg a Matthey-féle térképen (2. kép), sőt, ezt a rendszert nagyjából változatlan formában végig lehet kísérni a 20. század elején készített felmérésig (3.kép). Kivétel a Fő utca 68, ahol két telket összevontak a barokk laktanya építésekor. A területen a mai, legmodernebb telekosztás Garády ásatásainak idejében, az 1930^40-es években alakult ki. A Csalogány utca kiszélesítésével egy teljes telket, a Fő utca 62 számot megszüntettek, 104 és a korábbi 64. számú telekből alakították ki a Csalogány utca 3/a, 3/b, 3/c és 3/d telkeket. 105 Ugyancsak a telekhatárok bentebb tolásával szélesítették ki a Gyorskocsi és a Vitéz utcákat Különösen érdekessé válik a dolog, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a telkek legtöbbjén Garády Sándor ásatást is folytatott. Neki a Fő utca 68. sz. telken, a Csalogány utca 3/d és 3/c telkeken, illetve a Csalogány utca 3/a sz telkeken volt lehetősége kutatni. Tekintsük át tehát még egyszer a Garády Sándor ásatásai alkalmával előkerült, és középkorinak meghatározott falakat, falszakaszokat! A Fő utca 68. sz. telken a kutatáskor pontosan elhelyezhető, térképen ábrázolható falszakasz nem került elő. A Csalogány utca 3/a telken Garády két K-Ny-i irányú, valószínűleg a telek egykori teljes hosszában futó falmaradványt talált (17. kép ). Ezek közül az érde102 NAGY 1964. és GYÜRKY 1971. 103 A 145., 146., 147., 148., és 149. számú telkek (NAGY 1964. 224-225.). 145: „Ein Eckhaus an der Landt-Strassen liegt an dem ober Ratzen gässl, hat im gesicht 4kl. 2.sch., und im Rucken 6.kl.l.sch., in der mitten aber ist einen schuh weiter, an der rechten sëyten ist 39kl. 4.sch., und an der linckhen 42kl 3.sch. lang, hat noch zum theill guts gemür, ist ziemlich gebauth", 146.: „ Ein Haus an der Landt-Srassen hat im gesicht 12kl. 3.sch., und im Rucken 10kl. 4.sck, an der rechten sëyten ist 42kl. 3.sch., und an der linckhen 45 kl. lang, hat noch vill alts gemür, ist nichts gebaut", 147.: „Ein Haus an der Landt-Strassen, hat im gesicht 16 und in Rucken 17. kl. 1 1/2. seh, an der rechten sëyten ist 45. und an der rechten 46. kl. lang, hat noch vill guts gemür, ist venig repariert", 148.: „ Ein Haus an der Landt-Strassen hat im gesicht 20. und im Rucken 20. kl. l.sch., and der rechten sëyten ist 46. und an der linckhen 47. kl. lang, hat noch vill alts gemeür, ist ziemlich gebaut", 149.: „Ein Eckhaus an der Landt-Strassen liegt an dem Kohtgässl, hat im gesicht 22. kl. 5. seh., und im Rucken 26. kl, an der rechten sëyten ist 47. an der linken 47. kl. 1. seh. lang, hat noch etwas von alten fundamenten ist ein anfang zum bauen gemacht". 104 A Zaiger felmérésben a 145. sz. 105 A Zaiger felmérésben 146. sz. kesébb az, amit a telek északi határán, a Fő utca 66 sz. telek osztófala mentén, a tűzfalban talált (20. kép 2). 106 Itt bebizonyosodott, hogy a lebontott, újkori (barokk?) ház fala közvetlenül a középkori fal mentén épült. Ugyanez a helyzet a Garády által ki nem szerkesztett, az újonnan kialakított Csalogány utcai fronttól 4 m-re D-re talált K-Ny-i irányú középkori falrésznél, ahol a lebontott ház fala a középkori fallal egyvonalba esik (20. kép l.a, l.b) m . Ez a vonal valószínűleg nem jelenti a középkori utca vonalát, mivel a középkori fal innen még dél felé fordul. A Csalogány utca 3/c számú telken talált falak közül jelen szempont szerint a telek északi határfalánál, illetve a szomszédos, Fő utca 66. sz. ház tűzfalában talált falrészlet fontos (17. kép). Ez egy vonalba esik a Csalogány utca 3/a teleknél előbb említett fallal. A Csalogány utca 3/d telken több középkori falrészlet is előkerült (23. kép). A telek északi határánál, a szomszédos ház tűzfalában két nagyméretű befalazott ablaknyílás látszott, melyek Garády szerint esetleg egy templomhoz tartozhattak 108 (10. kép; 25. kép 3). Érdekes még a modern ház nyugati határfalán túl talált É-D-i irányú falszakasz, ez talán a régi utcafront vonalát jelzi. A felsorolt középkori falak értelmezése a Zaiger és a Matthey-féle felmérések alapján elképzelhető. Hiszen ezeknek a falszakaszoknak (feltéve, hogy tényleg középkoriak voltak) már a Zaiger-f elmérés idejében is állniuk kellett. Ebben az esetben felmerül a kérdés, vajon nem lenne-e lehetséges ezeket a falakat valamelyik a Zaigerben említett telekhez, vagy a mintegy ötven évvel később készült Matthey térképen ábrázolt telekhez, esetleg épülethez hozzákapcsolni? Mint már szó volt róla, a telkek beosztása, sőt az épületek alaprajzi elhelyezkedése a XVIII. századtól a XX. század elejéig nagyfokú hasonlóságot mutat. így érdemesnek látszott összehasonlítani a Zaigerben megadott telekméreteket a későbbi (jelen esetben az 1914-es) telkek méretével. 109 A vizsgálat eredményeképp kiderült, hogy a Zaiger telkei elhanyagolható különbséggel átvihetőek az 1914-es térképre! (vö. 3. kép, vastagon kiemelt határvonalak). 110 Tehát a Garády Sándor által a Fő utca 66. és a Csalogány utca 3/a, b, c és d telkek határán talált K-Ny-i irányú falszakasz nagy valószínűséggel a Zaigerben összeírt 146. és 147. számú telkek ,06 G/IX 47a 107 G/IX38a 108 GARÁDY 1943. 417. 109 Mivel a Matthey térképen nincsen méretarány feltüntetve, ehhez nem lett volna célszerű viszonyítani. 1,0 Az átszerkesztést az alapján végeztem el, hogy a Zaiger-féle felmérésben megadott mértékegységeket a következő méretarány szerint számítottam : Klafter= bécsi öl= 1,896 m, illetve schuh= bécsi láb= 31,6 cm (Forrás: BOGDÁN 1990) 479
