Budapest Régiségei 35/2. (2002)

KÖZLEMÉNYEK - Belényesyné Sárosi Edit: Régészeti kutatások a középkori Buda Szentpétermártír külvárosában : Garády Sándor kutatásai, 1940-42. 1. 469-533

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A KÖZÉPKORI BUDA SZENTPÉTERMÁRTÍR KÜLVÁROSÁBAN sgraffitto-díszes talpas tál oldaltöredéke (39. kép 1-2). Említésre méltó még egy füles korsó töredéke (40. kép 3). Innen került elő a Garády által publikált fonott díszes tálas sarok kályhaszem töredéke. Ez azonban nem gráf itos anyagú, hanem redukált égetésű darab. 76 A 3., 4. és 5. szemétgödrök a IV és Y támpillérek kö­zött kerültek elő. Anyagukat csak részben tudták szét­választani, mert egymásba vágódtak. A 3. és 4. gödrök körülbelül egy mélységben (0,70 és 0,80 m mélyen) je­lentkeztek, míg az 5. számú ennél valamivel magasab­ban, 0,30 m mélyen, így ez utóbbit tarthatjuk a legké­sőbbinek. 3. SZEMÉTGÖDÖR Alja 2,10 m-re volt a talajszinttől, pontosan a római út kőburkolatáig nyúlt. Belőle többek között egy vörös­re égett, finoman iszapolt máztalan kályhacsempe töre­déke (40. kép 1), egy rózsaszínre égett persely (40. kép 2), és egy vörösre égett, nagyon finoman iszapolt pipa került elő. Belőle - feltehetőleg szórványként - 1,10 m mélységből III. András ezüstpénze, illetve Hunyadi Mátyás rézpénze került elő. 77 4. SZEMÉTGÖDÖR Alját 3,00 m mélységben találták meg. A belőle be­leltározott anyag vegyes. Előkerült egy 13-14. századi készítésű, fehérre égett, elég durván kidolgozott kor­só száj-és nyaktöredéke (41. kép 1). A 15. században készülhetett az a rózsaszínre égett talpas pohár, mely­nek külső oldalát benyomkodott rádliminta díszíti, ta­lán díszkerámiát utánozva (40. kép 2). Szintén ebből a korból származhat egy kisméretű (talán játék?), festett fogaskerékmintával díszített kiöntőcsöves, füles kor­sócska töredéke. 78 (41. kép 3) Külön kiemelésre érdemes egy szürkére égett, finoman iszapolt, talprészén ro­vátkolt mintával díszített, folyatott vegyesmázas dísz­edény (serleg, vagy tál) talpának és szárának töredéke, 79 melynek párhuzamát eddig nem sikerült megtalálni (41. kép 4). Hasonló darabokat közöltek a budai palotából, a 15. század második felére, a 16. szá­zad elejére téve használatukat. 80 A gödörből kikerült még egy vörösre égett, finoman iszapolt, tagolt pere­mű, kívül-belül zöld mázas korsó száj-és nyaktöredé­ke, és egy fehérre égett, benyomkodott rádlidísszel és rozettákkal díszített pipatöredék? 1 (41. kép 7). 76 GARÁDY 1943a. 220. 77 GARÁDY 1943a. 233. 78 GARÁDY 1943a. 222 32. kép 1. 79 GARÁDY 1943a. 226 34. kép 2. 80 IRÁSNÉ 1984. 212: Rózsaszínűre égett korsó válltöredéke. Rovátkolt plasztikus borda díszíti, külső oldalán folyatott zöld és barna máz. 81 Hasonló darab került elő Óbudáról, a Lajos u. 158. sz.- ból. Az ré­gész ennek használatát a 16. századra tette. BERTALANNÉ 1997. 5. SZEMÉTGÖDÖR 16-17. századi leletanyag került ki belőle. A Garády által közölt vöröses színű, durván iszapolt füles fazék inkább a török korban elterjedt, úgynevezett délszláv kerámiához tartozó darab lehetett. 82 Ugyaninnen ke­rült elő többek között még egy belül zöld mázas, tal­pas tál alsó részének töredéke. Mivel ebből a gödörből homogén török kori anyag került beleltározásra, nagy valószínűséggel ehhez a gödörhöz tartoztak a 4. gödör leletanyagaként beleltározott török kori edények is: többek között egy sötétszürkére égett, nagyon fino­man iszapolt, simított török díszedény alsó részének töredéke 83 (41. kép 5), egy vörösre égett, finoman isza­polt, külső oldalának felső sávjában fehér engobon zöld mázzal díszített füles kancsó 94 (41. kép 6), és két vörösre égett egyszerű pipa (41. kép 8, 10). 6. SZEMÉTGÖDÖR A kiásott szentélyrészlettől délnyugatra került elő, az A-B-vel jelzett fal mellett. Teteje a talajszinttől 0,70 m-re volt. Belőle több tucat szürkére és rózsaszínre égett, részben zöld mázas edénytöredék került elő, eze­ket azonban kiselejtezték. 85 így nem vizsgálható, hogy a Garády által grafitos anyagúként jellemzett töredé­kek az ún. ausztriai áruhoz tartoztak-e. 86 A lelet­anyagból egy rózsaszínre égett gyertyatartó töredékét emelném még ki (42. kép 1). Elegendő adat hiányában a leletanyag koráról sokat nem lehet megállapítani. 7. SZEMÉTGÖDÖR A lebontott háznak a telek középső részére eső, ke­let-nyugati irányú falának vonalába esett, valószínű­leg ez alatt került elő. Kedvezőtlen elhelyezkedése mi­att benne nem tudtak kutatni. 87 8. SZEMÉTGÖDÖR Az A-B fal északi oldalán került elő. Teteje a lebon­tott ház teteje alatt került elő, 1,60 m-es mélységben. Belőle leletanyag nem került beleltározásra. Garády publikációjában azt írja, hogy itt törökös edények ap­ró töredékeit és egy külső oldalán füstös fazék(?) alsó részét találták. 88 82 GARÁDY 1943a. 224. Sajnos elveszett, így csak fényképről tanulmá­nyozható. Ltsz.: Cs 549 "GARÁDY 1943a. 32. kép 2. "Hasonló darab a Csalogány u. 12- ben is előfordult. Közeli párhu­zamát a Tabánból ismerjük. NAGY 1936. 51. számú verem 85 Ltsz. Cs 626, Cs 627, Cs 630 és Cs 631 86 GARÁDY 1943a. 226 - Mivel Garády más esetben is redukált égeté­sű edényekről azt írja, hogy grafitosak lennének, így ezt az állítá­sát kritikával kell kezelni. 87 GARÁDY 1943a. 227. 88 GARÁDY 1943a. 227. 477

Next

/
Thumbnails
Contents