Budapest Régiségei 35/2. (2002)

KÖZLEMÉNYEK - Belényesyné Sárosi Edit: Régészeti kutatások a középkori Buda Szentpétermártír külvárosában : Garády Sándor kutatásai, 1940-42. 1. 469-533

BELÉNYESYNÉ SÁROSI EDIT csoporthoz tartozik, sőt Holl szerint egy műhelyben készültek. Ezt kidolgozásuk, mintakincsük és anyaguk hasonlósága igazolja. A sárgásrózsaszínre égett, finoman iszapolt, négyzetes alakú csempéket, melyeket 8 típusba lehet sorolni, aranysárga és fűzöld mázzal, és fehér ónmázzal vegyesen bevont domború mintákkal díszítettek (38. kép 8). Ilyen típusú kályhacsempe került még elő a Fő utca 68 sz. telekről. Valószínűleg a telekről származnak azok a kisméretű kályhacsempe töredékek, melyek a reneszánsz töredékekkel kerültek beleltározásra. Közülük egy azonosítható biztosan, ez egy Zsigmond-kori, a sárkány rend jelvényével díszített csempe töredéke (38. kép 10). A másik két töredék ismeretlen típusú kályhacsempéhez tartozik (38. kép 9,11). CSALOGÁNY UTCA 7. Mivel a telekről előkerült objektumokat és leletanyagot Garády Sándor 1943-ban részletesen publikálta,

63 jelen tanulmányban az azóta történt kutatások tükrében foglalom össze Garády eredményeit, és csak kiegészítem, néhol pedig helyesbítem adatait/*

4 Itt 1941 májusában és júniusában nyílt lehetőség régészeti munkára. Szerencsés körülmény volt az, hogy az építtetők a telek egész területét kiásatták alap gödörként, így nagyobb felületen volt lehetőség régészeti megfigyelésre. Az ásatás dokumentációja kiemelkedik a többi telek közül, nemcsak rengeteg rajzos vázlat, de sok fotó is készült a helyszínen, illetve jelentős mennyiségű leletanyag került beleltározásra. A területen előkerült a római út egy szakasza

65 (11. kép), a később a Szent Péter mártír templommal azonosított templom későgótikus szentélyének egy részlete (12. kép), a templom körüli temető több sírja, több középkorinak, vagy bizonytalan korúnak meghatározott falszakasz (13.kép), egy régi kút, és összesen 13 szemétgödör.

66 A telken előkerült legjelentősebb objektum kétség kívül a sokszög záródású, támpillérekkel megerősített szentélyrészlet volt.

67 Ezen objektumnak a Szent Péter mártír tiszteletére szentelt plébániatemplommal való azonosítása döntő jelentőségű volt a Víziváros helyrajzának kutatása szempontjából. H. Gyürky Katalin kutatásainak köszönhetően ma már a templom építésének több periódusáról van információnk.

68 GARÁDY 1943a. A szomszédos Gyorskocsi u. 22. és Medve u. 3. sz. telken az 1960as években H. Gyürky Katalin végzett tervásatást, melynek eredményeképpen előkerült a Garády által kiásott, a Szent Péter egyházzal azonosított templom több részlete. (GYÜRKY 1967. és GYÜRKY 1971) GARÁDY 1943a. 21. kép. Összesítő rajzukat lásd: GARÁDY 1943a. 21kép GARÁDY 1943a. 21kép és GYÜRKY 1971 lkép GYÜRKY 1971 A templom falain kívül más faldarabokat is a felszínre hozott a feltárás (13.kép). Ezek a templomtól délre kerültek elő. Garády közlése szerinttulajdonképpen 3 falszakaszról van itt szó (az A-B-M-mel, az N-nel és az R-rel jelölt részek).

69 Egymáshoz tartozásukat, vagy különállásukat nem tudta Garády megállapítani, mert köztük húzódott a lebontott ház pincéje, melynek feneke mélyebben volt az említett falaknál.

70 Az 1941-es leletmentés alkalmával a templom körüli temető több sírja is előkerült. A naplóban a 17 sírra vonatkozó leírás megtalálható, vázlatos rajzokkal mellékelve (26., 27, 28. képek). A templom környezetéből több szemétgödör is előkerült. Bár Garády a szemétgödrök anyagának egy részét publikálta,

71 többször helytelenül datálta a leletanyagot, a leleteket nem jól határozta meg, ezért szükségesnek látszott a leletanyag kiegészített, az újabb kutatások eredményeit is felhasználó feldolgozása.

72 1. SZEMÉTGÖDÖR A telek déli határfala mentén került elő, csak egy részét tudták kibontani. Teteje a talajszinttől 1,10 m -re, alja 1,90 m-re jelentkezett. Betöltéséből nagyrészt üvegleletek kerültek beleltározásra, továbbá egy jól iszapolt, szürkére égett, zöld máz nyomait mutató tálka

73 és több doboznyi Garády meghatározása szerint 15-17. századi, szürkére és rózsaszínre égett, részben zöld mázas edények perem-és oldaltöredékeit tartalmazó leletanyag.

74 Kiemelkedik egy kis fajansz csésze fenéktöredéke (43. kép 3), melynek belső részén kék és piros színű virágminta látható. 2. SZEMÉTGÖDÖR A telek keleti határfalánál került elő, csak kb. az 1/3-át sikerült kibontani. Előkerült egy olyan kisméretű (játék?)/flzé/c, melyet anyaga, díszítése szerint a 16. század első felére lehet keltezni (40. kép 4). Összetételére nézve az anyag zöme törökkori. Többek között beleltározásra került egy sötétszürkére égett, besimított, bekarcolt vonalkötegekkel díszített, füles korsó töredéke (40. kép 5), egy finom anyagú, kiöntőcsöves, füles korsó töredéke (40. kép 6), egy zöld mázas, díszítetlen, vékony falú, zöld mázas tálka, talpának belső oldalán benyomott jellel (39. kép 4), egy szintén díszítetlen, csipkézett peremű zöld mázas talpas tál,

75 illetve több 59 GARÁDY 1943a. 212. 70 GARÁDY 1943a. 212. 71 GARÁDY 1943a 11 Pl. a törökkori anyag pontosabb keltezésére: GERELYES 1990; GERELYES 1991 73 Erről a leíráson és rajzon kívül sajnos nincs adat. Ltsz. Gs 547 74

1955- ben kiselejtezték. Bejegyzés: 1 db losticei pohár töredék is volt köztük! ( Ltsz. Cs 552, Cs 553, Cs 554, Cs 555, Cs 556 75 Ilyen tálak több helyről is ismertek, vö. NAGY 1936. 51. gödör; GERELYES 1991. 61 476