Budapest Régiségei 35/2. (2002)

KÖZLEMÉNYEK - Belényesyné Sárosi Edit: Régészeti kutatások a középkori Buda Szentpétermártír külvárosában : Garády Sándor kutatásai, 1940-42. 1. 469-533

RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A KÖZÉPKORI BUDA SZENTPÉTERMÁRTÍR KÜLVÁROSÁBAN 5,10 m-re tűzték ki. A telek teljes hosszában (21 m) ástak, a kutatóárok szélessége 2,8 m, átlagos mélysége 3,30 m volt.

49 (6. és 7. kép) Ebben Garády három fő szakaszt különített el (I., II., III.), illetve a középső munkahelyet három alrészre bontotta (II.a, II.b, II.c),

50 (29. kép 2). A telken feltárták egy római kori háromosztatú épület maradványait, mellette egy 1,80 m széles kövezett árokkal elválasztva a római út részletét.

51 Ezen kívül egy középkori fal került elő, melyet Garády felszerkesztett modern térképre (22. kép 2; 23. kép). Ezen jól látszik, hogy az újkori fal közvetlenül a középkori falra, illetve e mellé épült. A K-Ny-i irányú fal szélessége, anyaga nincs jelölve, metszetrajz nem készült róla. A telek közepén előkerült egy bizonytalan korú fal is, melyről Garády azt sejteti, talán középkori lehet

52 (22. képl.a, l.b). Ez a habarcsos fal K-Ny-i irányú volt, és a lebontott ház falára merőlegesen helyezkedett el. A metszetrajzból kiderül, hogy teteje 0,85 m mélyen jelentkezett, szélessége 0,75 m volt és 0,90 m magasságban állt. A metszetrajz szerint alatta egy rombolt 0,33m széles római faldarabot is megfigyeltek.

53 Előkerült továbbá egy újkorinak mondott kút is

54 (21. kép 2a, 2b). A kutatóárok déli részén, az „a"-val jelzett helyen pöcegödör került elő, török és habán edényekkel.

55 Közülük is kiemelkedik egy a damaszkuszi stílushoz tartozó oszmán török fajanszafedő töredéke (37. kép 2). A leltárkönyv szerint ugyancsak innen került elő egy a külső oldalán sűrű bordázattal díszített, galléros peremű füles fazék is (37. kép 5). Középkori edények darabjai kerültek beleltározásra még a II.c és a III. kutatóárok-szakaszból, közelebbi helymegjelölés nélkül. A legkorábbi lelethorizontot az Árpád-kori fazék oldaltöredékek képviselik

56 (38. kép 1-4). Ismeretlen lelőhelyről került elő egy Árpád-kori korsó nyaktöredéke (38. kép 7). Előkerültek még fehérre égett, finom anyagú edények perem-és oldaltöredékei (38. kép 5), osztrák fazekasáruhoz tartozó darabok, melyek között van egy redukált égetésű, 13-14. századi bélyeges fazék peremtöredéke (38. kép 6),

57 egy csak fényképről ismert bélyeges edény peremtöredéke (8. kép), és egy fehérre égett, mázas tálka töredéke (37. kép 1). Kiemelésre érdemes még a telkéről előkerült díszes "G/ X 42b M

G/X43a 51

H 22/79 Jelentés, 2. old. 52

G/X 53a 53 uo. M

G/X48a 55

G/X 42b 56 A leltárkönyvbe 15-16. századiakként lettek beleltározva. 57 Hasonló bélyegű edények kerültek elő Óbudáról, a Lajos utca 15256- ból és a Lajos utca 165- bői. Az előbbit a 13-14. századra, az utóbbit a 12-13. századra datálta a régész (BERTALANNÉ 1998. 194) ezüstgomb is (37. kép 4) A vasleletek előkerülésének helye ismeretlen. Kiemelésre érdemes egy vaskés,

58 egy fejsze,

59 és egy fényképről ismert gótikus kulcs (9. kép). CSALOGÁNY UTCA 3/D - GYORSKOCSI UTCA SAROK A telken 1940 augusztusától novemberig folytak ásatási munkák (5. kép). Az eredményekről Garády Sándor cikkében számolt be.

60 Sőt, a cikkben nem publikált középkori falak összesítő rajzát is elkészítette, és több metszetet is kiszerkesztett (23. és 24. kép). A napló szerint itt is az alapozási gödrök szolgáltak kutatószondaként (25. kép 2), melyek mélyítése során több középkorinak meghatározott fal is előkerült a telken: 1. K-Ny-i irányú fal (23. kép). Habarcsba rakott (ebben római teguladarabok), szabályos terméskőfal kisebb kövekből. Szélessége a napló szerint 0,95 m.

61 A pincefenék alatt, ennél 5 cm-rel mélyebben jelentkezett a teteje. Magassága 0,35 m volt. Metszetrajza (24. kép 4) szerint a lebontott ház alatt húzódott. Anyaga részben palás, részben szabálytalan mészkő, dunakavicsos meszes habarccsal. A lebontott ház fala, és a középkori fal között kőcsatorna húzódott. 2. É-D-i irányú fal, a Gyorskocsi utcai új telekhatártól nyugatabbra, talán a régi telekhatárt jelzi (23. kép). A falról É-D-i metszet is készült (24. kép 3). A leírásból kiderül, hogy a pincefenéknél kb. 5 cm-rel mélyebben egy „B"-vel jelölt kisebb kövekből készült szabályos terméskőfal húzódott. Habarcsa dunakavicsos volt, benne római cserépdarabokkal. Közvetlenül ez alatt egy erre merőleges, tehát K-Ny-i irányú falszakaszt találtak, ez szabálytalan, kemény terméskőfal volt, habarcsa durva, dunakavicsos, meszes. 3. Talált ezeken kívül a telek északi határfalánál, a szomszéd ház tűzfalában egy középkorinak meghatározott faldarabot (10. kép). Érdekessége, hogy a tűzfalban két befalazott nyílást is talált egy szintben, az akkori talajszinttől 2,30 m-es magasságban. Az egyik elfalazott nyílás 1,80 m, a másik 1,50 m széles volt, köztük 2,65 m távolságot mértek.

62 Ezeket ő templomhoz tartozó ablaknyílásoknak határozta meg. A telekről leletanyag a híres reneszánsz kályhacsempe-együttesen kívül nem került beleltározásra. Sajnos a kályhacsempék előkerülésének körülményei és az előkerülés pontos helye ismeretlen. Róluk a naplóban szó sem esik, a cikkből is csak annyit tudunk meg, hogy nem kemencéből, vagy annak maradványából kerültek elő. A kályhacsempéket Holl Imre kutatásai helyezték el a hazai és nemzetközi leletanyagban Az előkerült jelentős számú csempe, illetve töredék egy 58

Ltsz. Cs 1083 59

Ltsz. Cs 1084 60 GARÁDY 1943. 417-418 6,

G/VIII 77b «GARÁDY 1943. 417, G/VIII72b 475