Budapest Régiségei 35/2. (2002)

KÖZLEMÉNYEK - Belényesyné Sárosi Edit: Régészeti kutatások a középkori Buda Szentpétermártír külvárosában : Garády Sándor kutatásai, 1940-42. 1. 469-533

BELÉNYESYNÉ SÁROSI EDIT CSALOGÁNY UTCA 3/

A. - Fő UTCA 62. SAROK A telken 1941 márciusától augusztusáig folyt leletmentés. Dokumentációja igencsak hiányos, sem fotók nem készültek a helyszínen, sem az előkerült leletanyag nem került beleltározásra. Annyi bizonyos, hogy több középkori objektumot is megfigyeltek . Ezek közül a középkorinak meghatározott falak egy részét még Garády Sándor helyezte el a modern beosztást tükröző térképen. (17. kép) Rajzán Garády összesen öt faldarabot, illetve ehhez tartozó szakaszokat ábrázolt. Délről észak felé haladva ezek a követkéz őek: 1 É-D-i irányú falszakasz (ok), a Csalogány utcai telekhatárnál. Szélessége 1,25(!) m. Kötőanyagáról nem ír Garády, annyit közöl csupán, hogy 4 cm vastag, középkori téglák voltak a falba építve.

40 A falrészletekről készült metszetrajzból kiderül, hogy a nyugati faldarabot nyugat felől a lebontott ház pincefala határolta, keletről szintén egy újabb kori pincefal vágta el. A másik falszakaszt nyugatról az új ház fala határolta, vagy vágta el. A rajzból úgy tűnik, hogy az először említett szakaszt mintha az akkori talajszinttől észlelték volna, míg a másik faldarab teteje 1,50 m mélyen jelentkezett. (29. kép l.a, l.b) 2. Középkori eredete erősen vitatható, ugyanis az 1940-es években kialakításra került mesterséges utcahatárral egybeeső, északnyugat-délkeleti irányú faldarabot jelöl Garády Szélessége 0, 80 m volt. Talán ehhez kapcsolható a naplóban felvázolt Eny-DK-i irányú faldarab is.

41 (19. kép 4) 3. A telek északi határától délre, 6,44 m-re talált K-Ny-i irányú faldarab. Teljes szélességét nem tudták megállapítani (21 kép 1). Az északi telek határától 5,46 m-re délre talált, K-Ny-i irányú falszakasz. A lebontott ház falai több helyen is keresztezték, de több részletét sikerült megfogni. Közelebbi információ nincs róla. A közelében készült metszetrajz szerint az akkori udvar szintje alatt 3 hamus réteget lehetett látni, ezek közét törmelék töltötte ki. Sajnos a faldarab nincs a rajzba belefoglalva. (18. kép l.a, l.b) 4. A telek Fő utcai végénél, a régi ház tűzfalában talált K-Ny-i irányú falrészlet. A naplóban található vázlat szerint ez elé építettek az újkorban egy 0,70 m vastag falat.

42 A régi fal terméskőfal, benne sok középkori téglával ( méretük: 3x14x29 és 3,5x 15x ?). A téglákra tapadt kötőanyag habarcsos, dunakavicsos, kövér, erős mész volt. A régi fal 10,20 m hosszan volt látható. Szélességét nem tudták megállapítani. (20. kép 2) Nem szerepelnek az összesítő rajzon azok a falszakaszok, amit a Csalogány utcai újonnan kialakított telekhatártól 4m-rel délebbre (tehát a mai utca alatt) 40

G/IX40b 4,

G/IX44a 42

G/IX47a találtak.

43 (20. kép l.a, l.b) Ezek a rajz szerint K-ről Ny felé haladva a lebontott ház K-Ny-i irányú falával egyvonalba esnek: egy egymás mellé rakott kövekkek jellemzett szakasz, mely 1,75 m hosszan volt követhető. Ez befut az előbb említett lebontásra került ház fala alá. Ezt, a talán földbe rakott falalapot követi az „A"-val jelzett falsarok, mely D felé törik. Szélessége 0,80 m volt. Habarcsa dunakavicsos, habarcsos volt, kevés mésszel. Ez a faldarab Ny felé 1,20 m-es kihagyással folytatódik. A két említett falszakasz között pedig egy agyagba rakott kövekből épített fal látszott. A falak egymáshoz viszonyított helyzete jól látható a metszetrajzon. A lebontott ház fala alá befutnak az egymás mellé rakott kövek. A középkori fal teteje 1,86 m mélységben jelentkezett. Ezzel egy szintben volt az agyagba rakott fal teteje, amelyben egy rétegben középkori téglák voltak. Tudunk a falakon kívül egy nagyméretű szemétgödörről is a telken, ezt a Csalogány utcai oldalnál, a rézsútos falnál, illetve ettől D-re találták, melyből a napló szerint török edénycserepek kerültek elő

44 (18. kép 2). Ezen kívül, a telek délkeleti részén, a II. pilléralap közelében a talajszinttől 5 m-rel mélyebben egy kút kávaköveire bukkantak.

45 Ezek durván dolgozott terméskövekből készültek. A kútból edénytöredékek is kerültek elő, ám ezek közül egy sem került beleltározásra. (21 kép 3) A telekről két faragott kőtöredék is előkerült. Ezek közül az egyik nagyon megviselt állapotban került elő, valószínűleg gótikus ajtóbéllet darabja volt.

46 A másikról csak annyit tudunk, hogy egy konzolszerű faragott kő volt, és egy falba volt beépítve.

47 CSALOGÁNY UTCA 3/C. A telken 1941 decemberében és januárjában végeztek leletmentést. Az eredményekről publikáció nem készült, de fennmaradt Garády Sándor jelentése a telken végzett munka értékeléséről,

48 továbbá a helyszínen készült fotók is rendelkezésre állnak a napló bejegyzésein és a beleltározott leletanyagon kívül. A telken talált középkori falmaradványokat is felszerkesztette az ásató a telek modern térképére. (23. kép) A dokumentáció szerint a polgármesteri hivatal engedélyezte Garádynak, hogy a telken az építkezés megkezdése előtt egy kutatóárkot ásson, hogy az ott sejtett római út nyomait és középkori maradványokat feltárja, fekvésüket megállapítsa. A kutatóárkot a Csalogány utcára merőlegesen, a nyugati telekhatártól 43

G/IX 38a 44

G/IX40a 45

G/IX42a 46

G/IX 93b 47

G/IX 53b 48 H 22/ 79 sz. alatt a BTM Adattárában 474