Budapest Régiségei 35/2. (2002)

KÖZLEMÉNYEK - Belényesyné Sárosi Edit: Régészeti kutatások a középkori Buda Szentpétermártír külvárosában : Garády Sándor kutatásai, 1940-42. 1. 469-533

BELÉNYESYNÉ SÁROSI EDIT A FELDOLGOZÁS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI, LEHETŐSÉGEI Garády ásatásaira minden esetben építkezések alkalmával került sor. Ezek a munkálatok részét képezték annak a folyamatnak, mely során a Víziváros út-és utcarendszerét jelentősen átalakították, a „modern" város igényeihez igazították. Az kutatás a Csalogány utca 7. sz. telken végzett leletmentéstől eltekintve valószínűleg sohasem terjedt ki a beépítendő felület egészére, mai fogalmakkal inkább kutatóárkos megfigyeléseknek lehetne nevezni őket. Erre az adott alkalmat, hogy a munkálatok a mai léptékkel mérve lassan, kézi erővel folytak, azaz az alapárkokat kubikusok ásták ki. így sem volt könnyű dolga Garádynak, mivel többször előfordult, hogy egyszerre több helyen is folyt építkezés, a régészeti megfigyelést pedig gyakorlatilag ő egymaga végezte, illetve megbízott emberek (leghűségesebb társa Bagyura János volt) segítségével követte a munkálatokat. Még ez sem volt azonban mindig elegendő, Garády többször említést tesz naplójában és jelentéseiben arról, hogy a munka gyors üteme miatt (néha 200 munkás is dolgozott egy építkezésen) nem volt lehetősége bizonyos dolgokat megfigyelni. Garády jelentőségét módszertanában láthatjuk, ásatásain a minél pontosabb dokumentációra törekedett és az előkerült anyag minél teljesebb gyűjtésére. Mivel az feltárásokról közvetlen, érdemi információt sajnos már senki nem tud adni, a munka kezdetén szükségesnek látszott a kutatásokról rendelkezésre álló forrásanyag összegyűjtése és alapos tanulmányozása. A kései feldolgozás alapjául a korban igen modernnek számító, rendszeresen vezetett, de kissé nehezen használható ásatási napló szolgált.

8 Ezt a helyszínen készített fényképfelvételek egészítik ki.

9 Garády munkaszeretetét, precizitását jellemzi a gondosan beleltározott leletanyag is. Külön figyelmet érdemel a leltárkönyv, melyben a leletek leírását majd minden esetben színes (!) rajzok illusztrálják. Mindezek alapján azonban az ásatások menete, az előkerült objektumok és a leletanyag értelmezése csak részben lehetséges, ezért szükségesnek látszott a Víziváros történetére,

10 beépítettségére," és az újabb régészeti kutatásokra vonatkozó szakirodalom,

12 illetve térképes anyag összegyűjtése. 8 Az eredeti naplókat a BTM Adattárában őrzik. Ltsz.: H 170-79 - H 173-79 9 A fotók a BTM Fotótárában találhatóak. 10 A legfontosabbak: KUBINYI 1964; KUBINYI 1973; és Végh Ph.D. dolg. 11 Itt elsősorban a térképes emlékek jöhetnek szóba: Matthey térképe 1745- 50 k., az ún. Zaiger- felmérés (NAGY, 1964), illetve a későbbiek szempontjából fontos szerepet kapott az 1914- es állapotokat tükröző 1: 720 arányú és a mai állapotokat bemutató 11000es térképe. 12 A legfontosabbak: GYÜRKY 1967; GYÜRKY 1971; KUBINYI 1965; GEREVICH 1971; KUBINYI 1973; A KÖZÉPKORI 1992; VÉGH 1994; VÉGH 1997; VÉGH 1998; VÉGH Ph.D. dolg. A tényleges munka első fázisában célszerűnek látszott az egyes ásatási helyszínekre vonatkozó információk összegyűjtése, vagyis a kéziratos ásatási napló valamilyen formában történő kiértékelése, feldolgozása. Ez bizonyult a legnehezebb feladatnak, ez a dokumentum ugyanis nem más, mint a Garády saját használatára papírra vetett megjegyzéseinek, napi érdekű információinak, szabadkézzel készített rajzainak (vagy talán inkább „skiccek") folyama, melyben igen nehéz eligazodni. A bejegyzések időrendi sorrendben követik ugyan egymást, de mivel Garádynak sokszor egyszerre több ásatása is folyt, így az egyes ásatási helyszínekre vonatkozó információk keverednek, főleg akkor, ha a rajz, vagy megjegyzés mellé nem került oda a helyszín neve. így érdemesnek látszott a naplót számítógépes adatbevitel formájában feldolgozni. Ez azonban többet jelentett a napló egyszerű kijegyzetelésénél. Az „új" dokumentum az egyes ásatási helyszínekre lebontva, időrendi sorrendben (az egyes napok naplóbeli helyét pontosan feltüntetve

13

), Garády Sándor összes saját megjegyzését tartalmazza,

14 illetve a különböző objektumokról (általában falakról, szemét-és pöcegödrökről, kutakról) készített rajzok értelmezését, értékelését. így egy olyan praktikus, gyorsan és könnyen használható „modern napló"-hoz jutottunk, mely Garády eredeti rajzai nélkül ugyan nem nevezhető teljesnek, de talán a későbbi, vagy más szempontú kutatások számára is kiindulási alapként szolgálhat majd.

15 Garády naplójával kapcsolatban azonban - éppen jellegéből adódóan - több súlyos, sokszor feloldhatatlan problémával találja magát szembe a kései kutató: sajnos az egyes helyszíneken talált objektumok pontos elhelyezése, térképre vitele csak a legritkább esetekben képzelhető el,

16 általában csak annyit lehet megállapítani, hogy az objektum a telek mely részén került elő. Ugyanis nemcsak az égtájak vannak a rajzokon néha megcserélve,

17 de az is nagyon gyakori, hogy Garády nem stabil, „fix" helyektől mért, hanem például a „drótkerítéstől" aminek a helyét ma már nem lehet meghatározni, sőt az is előfordult, hogy egy "pl. G / IX 54a, 54b esetében G= Garády IX= a napló sorszáma, 54a és 54b = az oldal sorszáma, a= bal oldal, b= jobb oldala az adott naplólapnak - egyébként maga Garády is ebben a rendszerben hivatkozott saját korábbi bejegyzéseire 14 A kivonatban ezt dőlt betűvel jelöltem. 15 Nemcsak az egyes bejegyzések helyét lehet gyorsan megtalálni, de Garády sajátos írásképének értelmezésével sem kell többet vesződni. 16 A publikált Csalogány u. 7. alatti összeítő rajzon kívül Garády térképre vitte a Csalogány u. 3/a, 3/c és 3/d sz. telkeken talált falmaradványokat, illetve több metszetet kiszerkesztett - ez eddig még nem került közlésre (vö. 17., 23., 24. képek). 17 pl. Csalogány u. 26. (G/X 59a) 470