Budapest Régiségei 35/2. (2002)

KÖZLEMÉNYEK - Belényesyné Sárosi Edit: Régészeti kutatások a középkori Buda Szentpétermártír külvárosában : Garády Sándor kutatásai, 1940-42. 1. 469-533

BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXY 2002. BELÉNYESYNÉ SÁROSI EDIT RÉGÉSZETI KUTATÁSOK A KÖZÉPKORI BUDA SZENTPÉTERMÁRTÍR KÜLVÁROSÁBAN Garády Sándor kutatásai 1940-42. 1. Garády Sándor régészeti munkával 1931-től került kö­zelebbi kapcsolatba, ettől kezdve kutatásait a Fővárosi Ásatási és Régészeti Intézet keretein belül végezte, a polgármesteri hivatal XI. ügyosztályának megbízásá­ból. Budapest területén úttörő jellegű munkába kez­dett, a korabeli városi építkezéseket kihasználva, hiva­talos felhatalmazással tett régészeti megfigyeléseket. Személyében a budapesti városi régészeti kutatások egyik elindítóját tisztelhetjük. Különösképpen értékel­nünk kell erőfeszítéseit, ha figyelembe vesszük, az 1940-es évek elején Garády Sándor már nem volt fiatal. 1 Korát meghazudtoló lelkesedéssel és energiával figyelte a sorra kerülő építkezéseket, és próbálta mi­nél jobban kiaknázni az ebből adódó lehetőségeket. Valószínűleg neki jutott először eszébe az, hogy a vá­ros bizonyos részeit egyfajta „védettség" alá kellene vonni, azaz jelentősebb építkezések elkezdése előtt az építtetők kötelesek legyenek ezt a polgármesteri hiva­talnak, illetve a múzeumnak bejelenteni, hogy a múlt értékei ne menjenek veszendőbe. 2 Munkáját rendkí­vüli, mérnöki precizitás jellemezte, a kor elvárásait messze meghaladó színvonalon dokumentálta ásatá­sait, és az előkerült leletanyagot is igyekezett minél teljesebb állapotában felmérni és a múzeum számára beleltározni. A Vízivárosban 1940 és 1942 között 11 telken volt le­hetősége ásatást folytatni. 3 Eredményeiről több publi­káció megjelent, illetve az elvégzett munkáról havon­1 1871-ben született. 2 Egy bejelentés nélkül elkezdett építkezés (Csalogány u. 41) tapasz­talataiból okulva terjesztette elő: „... nagyon kívánatos lenne, ha az ille­tékes mérnöki hivatal gondoskodnék arról, hogy a Vizivárosnak ezen a ré­szén az új építkezésekről még az építkezés, helyesebben az alapásás meg­kezdése előtt értesítést kapjunk és az építő vállalat is utasíttassék, hogy a Régészeti és Ásatási Intézet kiküldötteinek a kezére járjon. ... " (BTM Adattár, Iktatószám nélkül, 1941. márc. 28- án kelt beadványa) 3 Kutatott ezen kívül többek között a Tabánban, a Bugát urcában, a Bástya utcában, a Rudas fürdőnél, a Szép Juhászné vendéglőnél, il­letve nevéhez kapcsolható a Városkút és környékének tervszerű vizsgálata. Ezen kívül a budaszentlőrinci pálos kolostorban, a bé­kásmegyeri templomromnál, Óbudán a fehéregyházi romoknál ásott, ő publikálta a csúcshegyi honfoglalás kori leleteket. Végül az ő nevéhez kapcsolható a nyéki vadászkastély pontos lokalizálása, ő végezte az első kutatásokat is a helyszínen. ta beszámolókat írt a megbízó szervnek, a polgár­mesteri hivatalnak. 4 1941-től a Gerevich László által irányított Középkori Kőemléktár és Középkori Ásatá­si Osztály munkatársa lett. 1944-ben, Budapest ostro­makor vesztette életét. Mivel kutatásait, ásatásainak feldolgozását nem fejezhette be, eredményei kis kivé­tellel publikálatlanok. 5 A Vízivárosban azóta sok he­lyen végeztek leletmentő ásatásokat, melyek fontos adalékokkal szolgáltak a középkori városrész topog­ráfiájához, de az egykori utcaszerkezetről, beépített­ségről, vagy háztípusokról összefüggő képet egyelőre nem alkothatunk. 6 Jelen tanulmány tárgya Garády Sándornak 1940 és 1942 között, a budai Víziváros és a középkori Szentpétermártír városrész területén végzett ásatása­iból előkerült középkori objektumok és leletanyagok feldolgozása/ a kutatások mai értelemben vett tudo­mányos szintű és igényű dokumentációjának elkészí­tése. A dolgozat elsődleges célja tehát az adatközlés, egyfajta alapmunkának készült a további, mélyebb részletkutatások számára. "Garády műveinek legteljesebb jegyzéke: GYURICZA 1991 Iktató­számmal és iktatószám nélkül több beszámolót, jelentést lehet a Budapesti Történeti Múzeum Adattárában találni a különböző he­lyeken publikált cikkeken kívül. 5 Az ő publikációin (GARÁDY 1932-33; GARÁDY 1934; GARÁDY 1936; GARÁDY 1941; GARÁDY 1943a; GARÁDY 1943b; GARÁDY 1945, illetve GARÁDY 1998) kívül feldolgozásra került még a területről előkerült üvegleletek jelentős része ( vö. H. GYÜRKY 1985), és a Csalogány u. 3/d telken előkerült kályhacsempe- leletegyüttes (HOLL 1993), né­hány tárgyat közöl HOLL 1963 és BRAUNSCHWEIG 1991. 6 VÉGH 1996. 329. 7 Jelen tanulmány az ELTE BTK régészet szakán az 1999/2000- es tanévben megvédett hasonló című szakdolgozat rövidített és né­miképp átdolgozott változata. Itt szeretnék köszönetet mondani Kubinyi András professzornak a dolgozat elkészítéséhez nyújtott segítségéért. A hagyaték a Budapesti Történeti Múzeumban talál­ható, a feldolgozásra Végh András adott lehetőséget. Neki, illetve a Budapesti Történeti Múzeum valamennyi munkatársának ez­úton is szeretném megköszönni a támogatásukat. Külön köszönet Kuczogi Zsuzsannának és Belényesy Károlynak az illusztráció el­készítéséhez nyújtott segítségért. A Garády-féle ásatásokból szár­mazó jelentős római kori emlékanyag feldolgozását Kérdő Katalin végzi. 469

Next

/
Thumbnails
Contents