Budapest Régiségei 35/1. (2002)
Reményi László: A Vatya-kultúra Budatétény-Növény utcai temetője 77-101
A VATYA-KULTÚRA BUDATÉTÉNY-NÖVÉNY UTCAI TEMETŐJE szabályos agyagkorong. (10. kép 2) A korong funkcióját nem ismerjük, de joggal gondolhatjuk, hogy nem gyakorlati funkciója, sokkal inkább valamilyen szakralitással összekapcsolható funkciója lehetett. A tárgy párhuzamát a publikált leletanyagban nem találtam, két hasonló agyagtárgy azonban előkerült a Vatya-kultúra Budapest, I. ker. Covin téri lelőhelyéről (publikálatlan, BTM leltározatlan). FÉMTÁRGYAK - FÉLHOLD ALAKÚ ÖNTÖTT BRONZ CSÜNGŐK A Vatya-kultúra más temetőiben széles körben elterjedt tárgytípus a budatétényi temetőben csupán egy sírból ismert, igaz ebből három példányban. Az 1. sírból három azonos méretű és formájú, öntött félhold alakú bronzcsüngő került elő (3. kép T). A tárgytípus a Vatya-kultúra kedvelt tárgytípusa. Megvan a legkorábbi temetkezésekben (pl. Kulcs, 129 Homokszentlőrinc, 130 Iváncsa, 131 Szigetszentmiklós 132 ), ismert a középső vatyai időszak temetkezéseiből (pl. Dunaújváros, 133 Bölcske-Szentandráspuszta, 134 Felsőnyék 135 ), a késő vatyai időszakban használatuk már nem széleskörű. 136 A széles körű elterjedésen kívül a tárgytípus vatyai gyártásának közvetlen bizonyítékai a Lovasberényben, Dunaújvároson, Igaron, Soroksáron talált öntőminták. 137 A félhold alakú, öntött bronzcsüngők a Vatya-kultúrán kívül a középső-bronzkor időszakában a Dunántúli Meszbetétes Kerámia Kultúrájának lelőhelyein kerültek elő nagyobb számban (pl. Simontornya, 138 Nagyhangos, 139 Vörösmart 140 ), a tárgy helyi öntésének bizonyítékát ebből a kultúrából is megtaláljuk. 141 Mind a vatyai, mind a mészbetétes kultúrába a Kisapostag-kultúra hagyatékaként kerülhetett a tárgytípus 142 . A típus példányai ismertek a Gáta-Wieselburg-kultúrából is. 143 129 BÓNA 1975. Taf. 13, 23, Taf. 14, 5, Taf. 17, 20. 130 BONA 1975. Taf. 21,3,8. 131 BONA 1975. Taf. 21, 12. ,32 KALICZ-SCHREIBER 1995. 46. t., 1/b, 47. t. 4/b, 49. t 2/b, 72. t. 4/a, 79. t. 9/a, 80. t. 2/b. 133 BONA 1975. Taf. 23, 2-3, 8-9. 134 BÓNA 1975. Taf. 26,34. 135 BONA 1975. Taf. 26,16. ^Újhartyán-Vatya: BÓNA 1975. Taf. 35, 9,11. 137 MOZSOLICS 1967. Taf. 19,1-4; BÓNA 1975, Taf. 46, 9; KOVÁCS 1984; ENDRŐDI-GYULAI 1999. Fig. 18, 6. 138 BÓNA 1975. Taf. 269, 9. ™BÓNA 1975. Taf. 270, 16-17. 140 BÓNA 1975. Taf. 271, 3, 7-8. 141 BÓNA 1975., 269,11. 142 BÓNA 1975. 285; SZATHMÁRI 1988. 3. ábra 21. 143 SCHUBERT 1973. Taf. 15,10. BRONZSPIRÁUSOK Amint az a Vatya-kultúra más lelőhelyein is általános, úgy a budatétényi temető sírjainak is leggyakoribb bronz melléklete az egyszerű bronzspirális. A temető 1 (3. kép 4), 3,3/b, 5/e, 5/f /2. sírjaiból kerültek elő a kis ékszer különböző változatai. A tárgytípus a kora- bronzkor óta kedvelt ékszer, a Maros-kultúrából kerülhetett a Duna környékére, a Vatya-kultúra szinte minden lelőhelyéről ismert, de általánosan elterjedtek a Kárpát-medence más középső-bronzkori kultúráiban is. 144 BEPÖDÖRT SZÉLŰ BRONZLEMEZEK A Vatya-kultúra általánosan elterjedt tárgytípusa a Növény utcai temetőben csupán egy sírban képviselteti magát. A 3. sírból előkerült darab az általánosan megismert, trapéz alakú, bepödört szélű bronzlemezkék közé tartozik. A tárgytípus elsősorban a Vatya-kultúra életének első felében terjedt el nagy számban, de előkerülnek késői lelőhelyekről is. 145 A típus a kora-bronzkor időszaka óta ismert, megvan a Maros-kultúra kora-bronzkori időszakában, a Nagyrév-kultúrában, a Kisapostag-kultúrában, a Vatya-kultúrába délről, a Maros-kultúrából juthatott. 146 Kalicz-Schreiber Rózsa a Maros-kultúra rövid lemezszalagból készült diadémjaiból eredeztette. 147 Az ékszer a középső-bronzkorban elsősorban a Vatya-kultúra területén terjedt el, de szórványosan megvan a Maros-kultúrában. 148 Legnyugatabbi elterjedésüket egy Ausztriából előkerült magányos példány jelöli. 149 BRONZPITYKÉK (GOMBOK) A középső-bronzkorban általánosan elterjedt tárgytípus 150 , a Növény utcai temetőben csupán a 3, 5/c, 42. sírokból került elő. Az előkerült példányok az általánosan elterjedt típusba tartoznak: gömbszelet alakúak, felfüggesztésükre két átfúrás szolgál. KARPERECEK (HAJKARIKA) A budatétényi temetőből a karperecek három típusa kelült elő: több soros (négysoros) huzal karperec került elő az 1. sírból (3. kép 3). A tárgytípus a kora-bronzkorban jelent meg, a Duna környékére a Maros-kultúrából került 151 , nem túl széles körben, de azért előfordul a korai vatyai időszakban is (Kulcs, 152 Szigetszenmriklós 153 ). 144 BÓNA 1975. bőséges példákkal. 145 BÓNA 1975. bőséges példákkal. 146 BANDI 1965. 1979. 147 KALICZ-SCHREIBER 1995. 45. 148 QRIC 1971. 219-222; BÓNA 1975. Taf. 12, 3. 149 SCHUBERT 1973. Taf. 20,1. 150 BÓNA 1975. bőséges példákkal. 151 BANDI 1965; BANDI 1979; KOVÁCS 1984. 152 BÓNA 1975. Taf. 14, 4-5, Taf. 18, 2. 83
