Budapest Régiségei 35/1. (2002)
Reményi László: A Vatya-kultúra Budatétény-Növény utcai temetője 77-101
BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXV 2002. REMÉNYI LÁSZLÓ A VATYA-KULTÚRA BUDATÉTÉNY-NÖVÉNY UTCAI TEMETŐJE Az 1970-es és 1980-as években több fázisban kutatott temető a Háros-szigetet határoló (holt) Kis-Duna ág jobb partja mellett fekszik. Ez a terület a Tétényi-fennsíkhoz csatlakozó, a Duna vonaláig lépcsőzetesen lejtő, teraszokat alkotó Tétényi-plató legalsó, Duna-menti részéhez tartozik, ahol a Duna széles árteret képez. Megtelepedésre és a temetők létesítésére csak a kiemelkedő szárazulatok lehettek alkalmasak. Ilyen szárazulaton fekszik a Növény utcai temető is (í. kép). A lelőhelyen a hetvenes évek elején - gyümölcsfák telepítésekor - régészeti objektumokat bolygattak meg. A több szakaszban végzett leletmentő ásatások során Szirmai Krisztina és Kőszegi Frigyes 1 rómaikori telep maradványait és egy bronzkori hamvasztásos temető mintegy 100 sírját tárta fel. 2 1987-ben az M0 autóút csomópontjának építését megelőző leletmentések során Debitzky Katalin és Madarassy Orsolya további 26, a temetőhöz tartozó bronzkori urnasírt tárt fel. 3 A feltárt sírok jelentős része a Vatya-kultúra hagyatékát képezi. A területről azonban előkerültek a Nagyrév-kultúra temetkezései is. Az l/e, 2/g, 14, 43, 71, 93,1987/15. számú szórthamvas sírok a korábbi szakaszba sorolhatók, 4 a 103,106. számú sírok a kultúra késői szakaszába, az úgynevezett kulcsi-fázisba tartoznak. 5 Jelen tanulmányunkban hely hiányában mellőzzük az egyes sírok leírását. 6 A sírokból előkerült tárgytípusok 1 Ezúton szeretnék köszönetet mondani a temető szakdolgozatként történő feldolgozásának, valamint publikálásának átengedéséért Kőszegi Frigyesnek. A Budapesti Történeti Múzeum Ős- és Népvándorláskori Osztályának középső-bronzkori leleteinek tanulmányozásának lehetőségét Endrődi Annának köszönöm. Szakdolgozatom elkészítését hasznos tanácsokkal és útmutatásokkal témavezető tanárom, Kovács Tibor segítette, segítségéért ezúton mondok köszönetet. A dolgozat nem készülhetett volna el a BTM Ős- és Népvándorláskori Osztályán dolgozó kollégáim segítsége, tanácsai és bíztatása nélkül. Külön köszönet illeti Csernus Erzsébetet, valamint Kardos Árpádot a rajzok elkészítésében és a képtáblák szerkesztésében nyújtott pótolhatatlan segítségükért. Ugyancsak ezúton mondok köszönetet Horváth M. Attilának és Marcsek Áronnak a digitális fotózásban nyújtott segítségükért. 2 RégFüz Ser. 1. No. 26 (1973) 7; Ser 1. No. 28 (1975) 7-8; Ser 1. No. 30 (1977) 5. 3 RégFüz Ser 1. No. 41 (1988) 8. 4 KALICZ-SCHREIBER 1984. Taf. XLI. 5 BÓNA 1960; BÓNA 1963; SCHREIBER 1984.; SCHREIBER 1995. 38-41. 6 A sírok leírása kéziratos szakdolgozatomban található meg: REMÉNYI 2001. 1841. bemutatásával, a temetkezési rítus leírásával, a temető kronológiai kereteinek meghatározásával próbálunk meg újabb adatokkal és szempontokkal hozzájárulni a Vatya-kultúra kutatásának eddigi eredményeihez. A SÍROK LELETANYAGA: KERÁMIA - URNÁK A temető középső bronzkori sírjainak urnái közül a legkorábbi típust a korábbi, nagyrévi időszak kedvelt típusának, a füles korsó alakú urnáinak 7 tovább élő változata képviseli. Temetőnkből ilyen típusú urna az 5/e. sírból került elő (7. kép 2). Az edény enyhén ívelt nyaka tagoltan illeszkedik az aszimmetrikus gömbölyded testhez. Az urna széles szalagfüle - a füles korsó alakú urnáknál megszokott módon - a peremből indul. Az urna testét bekarcolt vonalkötegek díszítik. Az edény már kissé karcsúbb, mint a nagyrévi sírokból ismert előzményei, legközelebbi párhuzamát a Kulcson talált 4. sír urnája képviseli. 8 A típus tömzsibb, talán archaikusabb (?) változata a korai vatyai temetők kedvelt urnatípusa. Megvan Kulcson, 9 Ercsin, 10 Szigetszentmiklóson, tipikus képviselőivel itt azonban csak a nagyrévi sírokban találkozunk. 11 Ugyancsak a Vatya-kultúra korai időszakának jellemző urnatípusa a kettős kónikus, öblös hasú, szűk aljú urna. 12 Az edények általában ívelt nyakúak, enyhén kihajló pereműek. Az urnatípust Bóna István a nagyrévi kultúra formáiból tartja levezethetőnek, 13 e középső bronzkori urnatípus a nagyrévi kultúra fazék alakú urnáinak továbbfejlesztett változatának tekinthető. A budatétényi temető 4/d (6. kép 1), 11 (7. kép 6), 29 (9. kép 3), 1987/13 (11. kép 3), 1987/14 (11. kép 4), 1987/23 (11. kép 5), 1987/26. számú sírjaiból került elő ilyen típusú urna. A típus párhuzamai a korai vatyai időszakra datálható temetőkből ismert. (Ercsi-Sinatelep, 14 Dömsöd, 15 Kulcs, 16 Iváncsa, 17 Szigetszentmiklós. 18 A Növény utcai 7 BÓNA 1975. 33; KALICZ-SCHREIBER 1995. 42. 8 BÓNA 1975. Taf. 4,11. 9 BÓNA 1975. Taf. 1-12. 10 BANDI 1966. II, VIII, IX, XI-XII. tábla "KALICZ-SCHREIBER 1995.19-21, 24, 32-33, 37, 40, 42. t. "KALICZ-SCHREIBER 1995. 42 "BÓNA 1975. 33. "BANDI 1966. VI, 6-7. 15 BÓNA 1975. Abb. 5. 16 BÓNA 1975. Taf. 2,13, Taf. 3,12, Taf. 4,1, Taf. 5,1, 6-7, Taf. 8,11, Taf. 12,1. 17 BÓNA 1975. Taf. 21,16. 77
