Budapest Régiségei 35/1. (2002)
Reményi László: A Vatya-kultúra Budatétény-Növény utcai temetője 77-101
REMÉNYI LÁSZLÓ temető ilyen típusú urnáinak nagy része díszítetlen, csupán az 1987/23. számú sír urnáját díszítik a vállon elhelyezkedő apró vízszintes bütykök. A 4/d. és a 29. sír urnáin a vállon egymással szemben apró fülek ülnek. Sajnos a 29. sír urnájának nyakát nem lehetett rekonstruálni. A 4/d. sír urnájának rövid ívelt nyaka és enyhén kihajló pereme van, a lekerekítetten bikónikus urnák közé sorolható be. A hasonló urnák viszonylag ritkák: egyedül a szigetszentmiklósi temető 100. sírjában találtam hasonló darabot. 19 A középső bronzkori sírok egyik legkedveltebb urnatípusa a kihajló peremű, tölcséres, vagy enyhén ívelt nyakú (ritkán hengeres nyakú), kettős csonkakúpos testű urna. A típus a Vatya-kultúra korai időszaka óta kedvelt. Valószínűleg a hatvani kultúra hatásaként értékelhetjük felbukkanását a vatyai temetőkben, 20 amelyekben a továbbiakban önállóan fejlődik tovább. Az urnatípus a hatvani kultúra korai időszakában (kora bronzkor III) jelenik meg. Díszített, több füllel ellátott példányai a kultúra késői időszakáig jellemzőek. 21 Az edények egyaránt előfordulnak fül nélkül, vagy a vállon, illetve a nyak és a test találkozásánál elhelyezett 2-A (ritka esetben 3) füllel. Fül nélküli, általában díszítetlen, vagy néhány apró bütyökkel, valamint a hason körbefutó, tagolt bordával díszített változatuk a kultúra legkorábbi időszakába sorolt temetők kedvelt urnatípusa (pl., Kulcs, 22 Szigetszentmiklós 23 ). A Növény utcai temetőben fületlen változatai a 2/e (4. kép 4), 4/b (5. kép 3), 5/b (6. kép 4), 55, 1987/1. számú sírjaiból kerültek elő. A kettős csonkakúpusos testű urnákon a középső vatyai időszakban megjelennek azok a darabok, amelyeknél a nyak és a test találkozását két (ritkán négy) egymással a szemben elhelyezkedő kis szalagfül hidalja át. A temetőnk l/a (3. kép 9), 3/b (5. kép 2), 5/d (7. kép 2), 19 (8. kép 3), 20 [8. kép 4), 34 (9. kép 5), 35 (9. kép 6), 51 (20. kép 2), 81. számú sírjából kerültek elő ilyen darabok. Az l/a, 19, 34, 35. sírok urnáinak alsó és felső része ugyanolyan arányú. Az 5/d. és 20. 51. sírok urnái viszont nyújtottabb, aszimmetrikus testűek: alsó részük magasabb, mint a felső. Az 51. sír urnája nyújtott testével már kezd hasonlítani az eddig kevés helyről ismert amfora alakú urnákra, (Csongrád-Vidre-sziget, 24 Százhalombatta 25 ), 1B KAUCZ-SCHREIBER 1995. 511. 5, 52. t. 3, 7, 55. t. 7, 59. t. 1, 60. t. 1, 7, 61. t. 4, 62. t. 1, 66. t. 4, 70. t. 3, 71. t. 1-2, 73. t. 1, 5, 75. t. 1, 81. t. 3, 82. t. 1-2.) ,;, KALICZ-SCHREIBER 1995. 81. t. 3. 2ü SOMOCYVÁR[ 1984. 21 KALICZ 1968. 149, l/b/2 típus; TÁRNOKI 1996. 92-96. 22 BONA 1975. Taf. 3, 1, Taf. 4, 14, Taf. 6, 8, Taf. 9, 4, Taf. 10, 1 ^KALICZ-SCHREIBER 1995. 51.t 7-8, 53. t. 3, 7, 54.t. 2-3, 8, 55. t. 4, 7,11, 56. t. 7, 57.t. 1, 4, 8, 64. t. 1, 8, 65. t. 1, 68. t. 4, 71 t. 1-2, 73. t. 5, 74. t. 1, 75. t. 1, 76. t. X 5, 80. t. 1. 24 SZÉNÁSZKY 1977. 27. kép 4. 25 POROSZLAI 1990. 6. kép 5. az edény talán legjobb párhuzama a Vatya III. korszakba sorolt Lovasberény-Jánoshegy egyik sírjából ismert. 26 A 3/b sír gömbölyded urnája ritkaságnak számít a Vatya-kultúrában. A bemutatott edényekhez hasonló, a nyak és a test találkozását kis szalagfülekkel áthidaló urnák korai Vatya környezetből is ismertek: Szigetszentrniklós, 27 Vatya II.: Pesterzsébet, 28 Dunaújváros, 29 de nagyobb számban kerültek elő Vatya III, sőt Vatya-koszideri periódus sírjaiból is (Dunaújváros, 30 Áporka, 31 Kelebia 32 ). Más típust képviselnek azok az urnák, amelyeknek apró füleik egymással szemben az edény vállán helyezkednek el. Az urnák formája ebben az esetben is megegyezik a kettős csonkakúpos testű urnák különféle változatokban megjelenő formáival. Általános a tölcséres, vagy enyhén ívelt nyak, a gömbölyded bikónikus test, olykor a vízszinteshez közelítő vállal. A vállon egymással szemben két apró fül ül, amelyek sokszor szögletesek, de ismertek a kerek formák is. Temetőnk 2/c (4. kép 3), 3/a (5. kép 2), 24 (8. kép 6) sírjában található meg ez az urnaforma. A vállon ülő kis fülek a Vatya-kultúra középső időszakában terjednek el, és egészen a kultúra késői időszakáig divatban maradnak, 33 a kuksi temető egyik korai urnáján is megjelennek. 34 Párhuzamaikat nagyobb számban a Vatya III, illetve a Koszideri periódusból ismerjük (Törtei, 35 Százhalombatta, 36 Áporka, 37 Cegléd-Öreghegy 38 Lovasberény-Jánoshegy, 39 Dunakeszi, 40 Kelebia, 41 Budapest-Jászberényi u. 42 ). A tölcséres nyakú, kettős kúpos testű urnák késői típusánál a vállat széles szalagfül hidalja át. Az urnatípus, formáját tekintve hasonló a korábban bemutatott típusokhoz: jellemző rá a tölcséres nyak, néha kihajló, máskor egyenesen levágott peremmel, a test a korábban megismert kettős kúpos forma, változatos élességű hasi töréssel, illetve az urna alsó és felső részének változó arányaival. Alapvető különbség azonban az, hogy a korábbi idő26 BÓNA 1975. Taf. 50, 5. 27 KALICZ-SCHREIBER 1995. 52. t 4, 55. t. 4, 76. t. 5, 81. t. 3. 28 BÓNA 1975. Taf. 24, 12. 2 "BÓNA 1975. Taf. 25,1. »BÓNA 1975. Taf. 38, 14. 31 BÓNA 1975. Taf. 39, 1. 32 BÓNA 1975. Taf. 72,5,8. 33 KOVÁCS 1974.; POROSZLAI 1990. M BÓNA 1975. Taf. 9,1. 35 KOVÁCS 1974. 3. ábra 3. V, POROSZLAI 1990. 3. kép 4. ,7 BóNA 1975. Taf. 39, 1, 3, 4, 7. 38 BÓNA 1975. Taf. 42, 1, 2. •^BÓNA 1975. Taf. 50,1. 40 BÓNA 1975. Taf 53,1. 41 BÓNA 1975. Taf. 6% 8, Taf. 63, 4, 5, Taf. 72,1, 3, 7 42 KöSZECi 1984. Abb. 1, 2. 78