Budapest Régiségei 35/1. (2002)

Endrődi Anna: Adatok Békásmegyer őskori településtörténetéhez : a késő rézkori kultúra települései és temetkezései 35-75

ENDRŐDI ANNA retű hombáredények, 41 ide sorolhatók azonban a Kamenin és Ossarn 10. gödör és Iza széles kannelúrá­val díszített nagyméretű töredékei is. 42 Enyhén pro­filált ujjbenyomásos bordadísszel a peremén vagy hul­lámos perem kiképzéssel (8. kép 1, 2,14. kép 1-6,16. kép 4, 19. kép 4-5, 21. kép 1-3, 23. kép 1-2). Legközelebbi párhuzama az Únyon előkerült hullámos peremű és függőleges bordadíszű hombáredény A fazék és hombáredények közötti átmenetet képezik a nagymé­retű tárolóedények (8. kép 9, 19. kép 6). Fazekak. ívelt nyakú, csúcsos, átfúrt peremű (7. kép 10). Enyhén kihajtó peremű, hasas, díszítetlen (8. kép 4), plasz­tikus bordával díszített (9. kép 11, 12. kép 8, 22. kép 1-4), enyhén kihajtó peremű fazekak a has élen beszurkált pontsorral (20. kép 8). Hasonló Pécs-Vasas késő báden le­letei között található, csakúgy mint az u.n. „Becher" típu­sú kihajtó peremű kerámiatípus párhuzama (10. kép 7). 43 Orsógombok (20. kép 12, 13) és halsütő tál fogóbüty­kös töredéke (15. kép 12). A Békásmegyer Vízművek területén 1936-ban fel­tárt leleteket a bádeni kultúra késői szakaszát jellemző leletek közé soroljuk, párhuzamba állíthatók Úny Nitriansky Hradok-Zámecek, I a és Kamenin lelőhe­lyek anyagával (V N. Pavuková terminológiája szerinti báden IV). Néhány kerámiatípus, mint például a belső­díszes táltöredékek idősebbeknek tekinthetők, ugyan­akkor a kosztoláci kultúra leletei is szórványosan meg­találhatók a leletanyagban (17. kép 6, 23. kép 10, 11). 8. LELŐHELY, BUDAPEST III. KERÜLET BÉKÁSMEGYER-GÁZCSÓ­ÁROK (1. kép) Nagy László 1960-ban, Pünkösdfürdőtől a vízmű­vek irányába húzódó gázcsőfektetést megelőzően le­letmentést folytatott. A vízművek területén lévő sza­kasz feltárása során későbronzkori urnamezős kultú­ra és kelta telep gödreit tárta fel, a XI. sz. gödörrész­ből egy késő rézkori szalagfülű bögre került elő. A le­lőhely mai helyrajzi száma: 63629. 44 9. LELŐHELY, BUDAPEST III. KERÜLET A VOLT FŐVÁROSI TA­NÁCS ÜDÜLŐJE (1, 32. kép 6-8) A vízművek területének szomszédságában, attól északra lévő területen (melynek hrsz: 63625) 1955-ben Schreiber Rózsa végzett leletmentést 45 melynek során a bádeni kultúra zsugorított csontvázas sírját tárták fel. 1960-ban Nagy László gázcsőfektetést megelőzően az üdülő területétől nyugatra hózódó gázcsőárokban 6 gödörről tesz említést, melyek leletanyaga bronzkori 41 BANNER 1956. 15. kép 15; 16. kép 14. 42 NEVIZANSKY 1999. 6. kép 1; MAYER 1996. 39. kép 1; PAVUKOVÁ 1968. 20. kép 15. 43 BONDÁR 1982. 1. kép 3, 6. 44 Nagy László 1962 ásatási jelentése, BTM Adattár: 355. 81. 1962, ltsz: 63. 3. 23. és kelta kerámiatöredékeket tartalmazott és a vízmű­vek területén feltárt leletekkel állítja párhuzamba. 46 1955 november 15-én jelentették, hogy a Békásmegyer-Pünkösdfürdő, Kossuth Lajos üdülőpart 864 hrsz.-ú területén, kerítés oszlopok alapozása közben emberi csontvázra akadtak. A leletmentést Schreiber Ró­zsa és Molnár Erzsébet végezték. Megállapították, hogy -60 cm mélyen egy jobb oldalára fektetetett É-D-i irányí­tású zsugorított csontváz volt, melyet az építkezés dol­gozói előzőleg kiástak. A helyszínen csak a csontváz bolygatott törzse volt. A sír mellett egy lapos kő volt, amely valószínűleg a sírból származhatott. A váz becsült hossza 170 cm. A zsugorítás mértéke nem ismert. A ka­rok zsugorítva voltak, arc elé húzva. A lábtól keletre, 30 cm-re kerámiatöredékek kerültek elő. 47 Leletek: Szürke csésze töredéke, szalagfül csonkjával, a fül mellett és annak vonalában beszurkált kettős pontsor húzódik (32. kép 6). Szürkésbarna, egyenes aljú edény töredéke (34. kép 8). Szubkután fültöredék (32. kép 7). A benyomott pontsor díszítés két sorban való alkal­mazása a bádeni kultúra postbolerázi időszakára jel­lemző, így az előkerült néhány kerámiatöredéket a Nevidzanyban előkerült leletekkel párhuzamosíthat­juk. (Pavuková, báden III) 11. LELŐHELY, BUDAPEST III. KERÜLET BÉKÁSMEGYER-KOSSUTH L. ÜDÜLÓPART, BUVÁTI VÍZI SPORTTELEP (1, 26-31. kép) 1962-ben, majd 1963-ban a volt Fővárosi Tanács üdülő­jétől kb. 200 méterre, északra G. Csánk Vera folytatott ásatásokat a buváti vízi sporttelep területén (hrsz: 63631). 48 Közvetlenül a Duna partján a partra merőleges irányú 134 m hosszú árkot ástak. 52 m-es szakaszon számtalan gödör metszete volt megfigyelhető. A Duna áradásai mi­att a további szakaszon gödrök elszíneződését nem tud­ták megfigyelni. Az I. és II. ásatási szelvényben (26. kép) a korabronzkori nagyrévi kultúra 3-3 gödre, valamint kelta kerámiatöredékek kerültek napvilágra. A 100 m2 nagyságú, III. számú szelvényben egy a Ludanice kultú­ra zsugorított csontvázas temetkezése (Csánk V által bodrogkeresztúrinak meghatározott), a korabronzkori Makó kultúra hulladékgödrei, egy a magyarádi kultúra import kis bögréje, kelta telepobjektumok és a bádeni kultúra gödrei kerültek feltárásra (a késő rézkori lelet­anyagból 5 db kerámia töredéket publikált az ásató 1964-ben). A terület Dunától távolabb eső részén a kosz­toláci kultúra kerámiatöredékei kerültek felszínre. 49 45 SCHREIBER 1956. ArchÉrt 94; ArchÉrt 1957 82. ltsz: E 57. 6. 1.-3. 46 Nagy László 1962 ásatási jelentése, BTM Adattár: 355. 81 47 BTM Adattár: Schreiber Rózsa jelentése az 1955. November 15,-i Békásmegyer-Pünkösdfürdőn végzett leletmentésről. 48 CSÁNK 1964. 201-214; leletanyag a BTM-ben, ltsz: 65.13, 65.1. tétel­számokon. BTM Adattár: 375-77. Csánk Y beszámoló jelentése. 4<; CSÁNK 1964. 11. kép 1, 3. 38

Next

/
Thumbnails
Contents