Budapest Régiségei 35/1. (2002)

Endrődi Anna: Adatok Békásmegyer őskori településtörténetéhez : a késő rézkori kultúra települései és temetkezései 35-75

ADATOK BÉKÁSMEGYER ŐSKORI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETÉHEZ A bádeni kultúra leletei a publikációban megjelent III. kutató szelvény objektumain kívül (4, 5, 6, 12, 13. gödrök) a II. VI. és VIII. szelvényekben is napvilágra kerültek (26. kép). A III. szelvény objektumai közül említésre méltó a 4. számú, melyben egy kutya csontváza feküdt. A 13. számú objektumot az ásató „lakógödörként" publikálta. Nagysága 2,80 x 2,40 m, alja középen bemélyül, legnagyobb mélysége 70 cm. A középen lévő mélyedésben tűzhely volt, átégett csontokkal. Ebben a legalsó szintben kerámia nem került elő. A tűzhely körüli magasabban lévő területen, tehát a gödörkitöltés felső rétegében került elő a jellegzetes bádeni leletanyag. Az állatcsont-anyag vizsgálatát Bökönyi Sándor végezte el, ennek eredményeképpen első ízben tudták hitelesen bizonyítani a ló előfordulását a bádeni kultúrában. (Allatcsont-anyag: 4. gödör: ló, szarvasmarha, juh v. kecske, sertés, szarvas, 5. gödör: ló, szarvasmarha, sertés, hal, 12. gödör: juh, v. kecske, 13. gödör: ló, kutya, szarvasmarha, juh v kecske, sertés, őstulok, szarvas.)

50 LELETEK: Csészék. S profilú csésze, a perem fölé magasodó széles szalagfüllel, a hason benyomott pontdísszel. A szalagfül belső része is hasonlóan díszített (29. kép 13 a-b). Az alacsony lapos aljú típusok párhuzamait elsősorban a kultúra fiatalabb szakaszának lelőhelyein, így Budapest-Andor utca, Hódmezővásárhely Center, Palotabozsok leletei között.

51 Bögre. Enyhén ívelt nyakú, a hason függőleges kannelúra díszítéssel. Szalagfüle letört (29. kép 7, 31. ép 6). A bádeni kultúra klasszikus szakaszának tipikus kerámiaformája. Budapest, Andor utca, Keszthely-Apátdomb, Nevidzany és Cerveny-Hradok lelőhelyeken gyakori előfordulásuk.

52 Korsó. Alacsony, szalagfüles korsó. Hengeres nyakú, pereme enyhén kifelé hajlik, szalagfüle a perem fölé magasodik. Nyak alatt benyomott lencsesor díszíti. (27. kép 1). A klasszikus bádeni kultúra lelőhelyein kettős benyomott pontsorral, és bekarcolt hálómintával díszített variánsai többek között a Budapest, Andor utcai, Szikra és Röszke lelőhelyeiről ismert.

53 Hasonló korsóforma (töredékek), a hason függőleges kannelúrával díszítve (27. kép 3, 29. kép 10). Tálkák. Lekerekített aljú, ívelt nyakú tál (29. kép 16), kettős benyomott pontsorral, illetve a peremen bevagdosással díszítve. Párhuzama ismert az Andor utcai 50 CSÁNK 1964. 209. 51 ENDRODI 1997. 123, 8. kép 7; 19. kép 2; BANNER 1956. 54. t. 9-10; HO. t. 2; KALICZ 1963. 5. t. 3. 52 ENDRODI 1997. 6. kép 2; 8. kép 6; BANNER 1956. 5 t. 15; PAVUKOVÁ 1974. 39. t. 3; 17. t. 10; 19. t. 3. 51 ENDRODI 1997. 4. kép; BANNER 1956. 28. t. 13; 58. t. 3. 54 ENDRODI 1997. 7. kép 3. 8. telepről

54 és a bádeni kultúra késői fázisának leletei között, Pécs-Vasas

55 és Kamenin

56 lelőhelyről. Félgömbös tál. Behúzott peremű, lencsesorral díszített töredéke (27. kép 10). Andor utcai telepről,

57 Nevidzany

58 lelőhelyről, a kultúra klasszikus fázisát képviselő lelőhelyekről ismeretesek. Kónikus tálak. A kónikus tálakon gyakori a kétsoros pont, vagy rovátka, dísz ami alatt bekarcolt hálóminta van. A tálak vagy fül nélküliek, vagy szubkután fülűek (30. kép 5, 9). Az előző változata, a perem belső oldala kannelúrával díszített (27. kép 6., 31. kép 1), hasonlók ismeretesek Cerveny Hradokról és Nevidzany lelőhelyről.

59 Fiatalabb típus, amikor a perem ansa lunata szerűen kicsúcsosodik, amely leggyakrabban a szubkután fül felett látható (28. kép 9). Párhuzama Andor utcából,

60 Nevidzany és Cerveny-Hradok 61 lelőhelyeken is előkerült. Kétosztatú tál. Egy töredéke került napvilágra (29. kép 22). Fazék. Enyhén profilált típus, a peremen plasztikus bordadísszel. A telepek általános és gyakori kerámiája (28. kép 2-4, 29. kép 2, 30. kép 1, 31. kép 12). Ansa lunata fülű változata (29. kép 3), mely fazék típus a klasszikus fázis elején lép fel, eleinte szalagfüllel, később ansa lunatával. Jó párhuzamai ismertek az Andor utcai telepről,

62 Üllőről, és Cerveny-Hradokról.

65 Amfora alakú edények. Hullámos peremtöredéke (29. kép 1), valamint egy kannelúrás nyaktöredék (28. kép 1) ismert a telepről. Ez utóbbiról Pavuková állapította meg, hogy előfordulásuk gyakoribb a Cerveny-Hradok III. szelvényben és Tekovsky Hradokon, mint Nevidzanyban, így véleménye szerint idősebb típusnak tartható,

64 azonban Békásmegyeren a kultúra fiatalabb fázisába sorolt edényen is látható, (lásd. 7. lelőhely) Mericék. Településünkön négy töredékes darabja került elő (27, kép 2, 8, 9, 30. kép 10). A leletanyag túlnyomó többsége tipológiailag párhuzamba hozható Budakalász, Andor utca, Keszthely-Apátdomb, Nevidzany és Cerveny-Hradok I—II. szelvény anyagával, ugyanakkor néhány kerámia az ezt megelőző, illetve (Pavuková, báden III időszakot) követő fázist képviselik. A lelőhelyen szórványosan a kosztoláci kultúra leletei is előkerültek. 55 BONDÁR 1982. 37-38,1. kép 6. 36 NEVIZANSKY 1999. 9. kép 4. 57 ENDRODI 1997. 26. kép \-A; 38. kép 2. 58 PAVUKOVÁ 1974. 259. 59 PAVUKOVÁ 1974.10. kép 2; 31. kép 11,12. 60 ENDRODI 1997. 36. kép 3; 37. kép 8. 61 PAVUKOVÁ 1974. 44. t. 21; 6. t. 4. 62 ENDRODI 1997. 9. kép 16; 11. kép 5-6. 63 BANNER 1956. 34. t. 34; PAVUKOVÁ 1974. 35.kép 6. M PAVUKOVÁ 1974. 278. 39