Budapest Régiségei 35/1. (2002)

Havas Zoltán: Újabb monopodiumlapok Aquincumból : ismeretlen vicus feliratos említése 279-292

UJABB MONOPODIUMLAPOK AQUINCUMBÓL - ISMERETLEN VICUS FELIRATOS EMLÍTÉSE Ismeretlen lelőhely: 10. (15. kép, 10.) Lh:Ltsz: 62.247.1 (MNM) D: A kiemelkedő perem rövid ép szakaszának külső széles tagján borostyáninda részlete látható, az asztal élét (a frontoldalon) zsinórtag díszíti. A: vörös homokkő M: sz: 113,67 cm, m: - cm, v: 6 cm, r: 18,88 cm, a: 180° I: NAGY 1988. 143, Abb. 10-11,146. Pannonián kívüli leletek: 11. (15. kép, 11.) Lh: Mainz, Stadionerhofstraße Ltsz: D: Az asztallapot kiemelkedő, tagolt perem keretezi, élét a frontoldalon és az ív belsejében inda díszíti, amihez az oldalélen szőlőfürtök is csatlakoznak. Az indadíszek közötti mélyedésekben a tárgy megtalálásakor még vörös festés nyomai voltak láthatók. A: mészkő M: sz: 91,15 cm , m: 73 cm , v: 8J5 cm , r: 23,28 cm , a: 155° I: KÖRBER 1912.15, Nr. 28; NAGY 1988.145, Abb. 13,147, Anm. 48. 12. (15. kép, 12.) Lh: Sura, É-Szíria

78 Ltsz: D: A kiemelkedő peremen zsinórmotívum vonul végig, az asztal élén, a frontoldalon, az íves kivágás két oldalán tabula ansata alakú feliratos mezők, körülöttük a peremen láthatóhoz hasonló zsinórdísz. Felirata: Tiberius Cl(audius)// Tertianus. A: márvány M: sz: 72 cm , m: 58 cm , v: 22 cm , r: 7 cm , a: 160° I: KONRÁD 1999. 395-96, Fig. 5. Katalógusom végén külön szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ezt a felsorolást korántsem tekintem véglegesnek, a felsorakoztatott új elemek

79 között túl jelentős számban vannak az Aquincumi Múzeum gyűjteményének célzatos átvizsgálása nyomán előkerült darabok.

80 Az így elért eredmények azt mutatják, hogy más gyűjtemények (gondolok itt külföldi és itthoni múzeumok anyagára egyaránt) ilyen irányú átvizsgálása is szükséges lenne egy teljesebb és kiegyensúlyozottabb kép kialakításához e tárgytípus tekintetében. 78 Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Nagy Mihálynak, aki felhívta a figyelmemet erre a darabra. 79 A katalógus L, 2. sz. tétele, a 3. sz. tétel 1953/6/45 ltsz. darabja és az 5. sz tétel. 80 A katatlógus. 3. sz. tétel 1953/6/45 ltsz. darabja és az 5. sz. tétel mindkét töredéke A fentebbiekből következik, hogy igen korainak tartanék bármilyen következtetést levonni a leletek megoszlásából, bármily csábító is ez a lehetőség. Ettől már csak azért is tartózkodnék egyelőre, mert igen valószínűnek tartom, hogy pl. egy a Vályog utcaihoz hasonló darab sokhelyütt, különösen gazdagabb szobrászati anyagú területeken, legfeljebb kivételes esetben kerülne közlésre, a CSIR sorozat valamely kötetében sem jelenne meg, bármennyire is tágítható a „signum" fogalma. Mivel a tényleges katalógus keretei között ezt nem láttam célszerűnek, itt térnék ki kicsit bővebben arra a néhány új elemre, amelyekkel az új leleteken kívül bővültek ismereteink. A 3. kat. számú darab eddig közöletlen töredékkel bővült, az újonnan közölt töredék jelentősége, hogy az élén meglévő astragalos tag egy olyan szirnmetriatengelyt ad, ami két határozott értékre redukálta a tárgy lehetséges „mélység" adatát, csupán az maradt nyitva, hogy az asztaléi fal felőli végén is volt-e rozetta. (Mindkét eredményül kapott számadat a gyakori 70-73 és 79-82 közötti méret-adatok közé tartozik.) Az 5. kat. számú darab két, eddig közöletlen töredék összeillesztésével jött létre. A nagyobb, régi gyűjtésből származó darab eredete eddig ismeretlen volt, most sikerült a Thermae Maiores-hez kötni. A darab külön érdekessége, hogy a derékszögű sarokban találkozó éleivel egyféle átmenetet képez az egyetlen kivágással ellátott darabok és a 8. kat. számú, több kivágással ellátott darab között. A surai asztallap (12. kat. sz.) egyrészt bővítette a Pannonián kívül előkerült, e típushoz tartozó leletek számát és ismert elterjedési területét, másrészt ez eddig az egyetlen ilyen alakú feliratos asztal a farkastorki útin kívül. Végül: ezzel a katalógussal lehetővé vált az eddig ismert darabok méretadatainak és arányainak összevetése, ami, bár most erre nem vállalkozhattam, a jövőben semmiképp nem lenne tanulság nélküli. V A FORMA SZEREPÉRŐL Óhatatlanul felmerül az emberben, amikor ezeket az asztalokat látja, hogy tulajdonképpen miért is ilyen a formájuk, miért vágtak ki a frontoldalukból egy köríves darabot. Egyszerű, de karakteres jelenség, melyre nem érzem teljesen kielégítő válasznak, hogy a köríves fülke a színház világából vett dionysikus utalás lehet.

81 Azt én sem tartom valószínűnek, hogy a kivágásoknak praktikus funkciója lenne, legalábbis abban a formában nem, ahogy ez a pannóniai asztaloknál megjelenik (különös tekintettel az igen eltérő méretekre). A hasonló alakú pompeii asztalok esetében az őket leíró Soprano is csak találgat a funkciót illetően,

82 az egyetlen ismert ábrázolás sem ad felvilágosítást a kivágás gyakorlati funkciójáról. i] NACY 1988. 137. ,2 SOPRANO 1950. 294, No. 3. 285