Budapest Régiségei 35/1. (2002)

Havas Zoltán: Újabb monopodiumlapok Aquincumból : ismeretlen vicus feliratos említése 279-292

BUDAPEST RÉGISÉGEI XXXV 2002. HAVAS ZOLTÁN ÚJABB MONOPODIUMLAPOK AQUINCUMBÓL Ismeretlen vicus feliratos említése 1998-ban két újabb konzolasztal-lappal gazdagodott az Aquincumi Múzeum gyűjteménye. Mindkét darab ahhoz a típushoz tartozik, amit legutóbb Nagy Mihály elemzett, és a 2. sz. közepe és 3. sz. közepe közti időszakra datált,

1 és melynek jellegzetessége a téglalap alakú asztallap frontoldalán látható köríves kivágás. A tárgytípust korábban Thomas Edit ókeresztény relikvia oltárként értelmezte,

2 Nagy Mihály tette világossá, hogy ez félreértelmezés volt, felhívta a figyelmet az asztalok egyértelműen dionysikus díszítéseire. A köríves kivágást szimbolikus apszisként értelmezte, az egyik asztalnál (MNM, 50/1909.-4) az asztallapba szerelt szökőkútra utaló nyomokat vélt felfedezni. Az új leletek fényében szükségessé vált a típus újbóli tárgyalása, s lehetővé a róla alkotott kép pontosítása. I. AZ Ú] LELETEK 1. Vályog u. 14. A Vályog utcából négy töredék (1-2. kép) került a múzeum gyűjteményébe Madár assy Orsolya feltárásából.

3 A mészkő asztallapot másodlagosan későrómai kősír építéséhez használták fel. A megmaradt részek az eredetileg nagynak (81x127 cm) mondható asztalfelület 50%-át sem teszik ki, a darab azonban így is jól rekonstruálható, díszítése gyakorlatilag az asztalfelületből kiemelkedő, többszörösen tagolt széles peremben merül ki. Az alátámasztás módja az esetleges csapolásos rögzítés nyomát tartalmazó részlet hiányában nem állapítható meg egyértelműen, de a lap „srégelése", vagyis a köríves kivágást határoló függőlegest alul felváltó homorú felület azt sejteti, hogy az asztallap egy olyan formájú falazott alapon feküdt, mely az asztal kivágásánál nagyobb sugarú köríves fülkével rendelkezett. 2. Farkastorki út, csatornaárok A másik, teljesen ép, szemközti élén feliratos mészkő mensalap (3-8. kép) szintén későrómai sírban használták fel, a sírt Facsády Annamária farkastorki úti leletmentése

4 során tárták fel. A kő nagysága a leletcsoport többi tagjához viszonyítva közepes (70 x 81 1 NAGY 1988. 2 THOMAS 1978. 3 MADARASSY 1999. Ezúton is köszönöm Madarassy Orsolyának, hogy a tárgy közlésének lehetőségét átengedte. 4 FACSÁDY 1999. Ezúton is köszönöm Facsády Annamáriának, hogy a tárgy közlésének lehetőségét átengedte. cm), díszítése a másik példányhoz hasonlóan egyszerű, az asztallap szélén körbefutó, kiemelkedő profilált perem, mely a bal első saroknál egy vájattal gondosan át van vágva (5. kép). Az asztal alján középtájt csaknem a lap felületéig hatoló, szabálytalan alakú mélyedés látható, mely vékony szintén szabálytalan járatban folytatódva éri el az asztallap felszínét (3, 4, 6. képek). Az egyébként csak enyhébben szivacsos szerkezetű kövön, melynek különösen felső lapját kezdte valami ki (szemben például az aljával) mindenképp legalább részben mesterséges kialakításnak kell tekintenem az imént leírt mélyedést és járatot.

5 Mivel azonban az üreg aligha lehetett alkalmas egy olyan csapolásos megoldáshoz, ami a lapot egy esetleg figurális kiképzésű lábhoz köthetné, és a lap kidolgozása más tekintetben is egy alacsonyabb plasztikai nívót tükröz, megint csak falazott alépítményt kell feltételezzek,

6 és az üreg ill. járat kialakításánál is más célt látok valószínűbbnek.

7 A farkastorki úti monopodiumlap szemközti oldalán, a kivágástól balra és jobbra kétszer két sorba tagolt felirat látható. (7-8. kép) A felirat feloldása: I(ovi) O(ptimo) M(aximo) vicus Res(?..) / posuit d(ecurionum) d(ecreto) // Blandius/ Victorinus.

8 Tehát a RES(?..) formában említett vicus a decuriók határozata alapján Iuppiter Opt. Max.-nak szenteli a felirattal ellátott, de meg nem nevezett tárgyat, Blandius Victorinus gondoskodik felállításáról a vicus nevében, vagy esetleg ő végzi el gyakorlatban a dedicatiót. Az eddig név szerint nem ismert vicus azonosítására igen kevés támpontunk van, a lelőhely másodlagossága semmi biztosat nem enged állítani, de nyilván valahol Pannónia ÉK-i régiójában keresendő. A datálással sem állunk sokkal jobban, egyedül a praenomen nélküli kéttagú névalak sejtet 3. sz.-i időpontot a felirat keletkezésére.

9 Nem tisztázott továbbá az sem, hogy egy saját territoriummal rendelkező auxiliáris vicusról,

10 5 Aligha lehet véletlen, hogy az egyetlen ilyen jellegű „folytonossági hiba" épp az asztal közepe táján található. 6 A monopodiumok alátámasztásának különböző válfajairól: NAGY 1988. 135; az itt tárgyalt asztaltípusra jellemző lábmegoldásokról: U.Ö., u.o. 7 Erről bővebben a III. részben 8 A Victorinus szó olvasata annyiban bizonytalan, hogy Victorianus is lehetséges, az n betűt an ligatúraként olvasva. 9 SCHNEIDER 1878. 33-34. 10 KOVÁCS 1999.118. 279