Budapest Régiségei 35/1. (2002)

Horváth M. Attila: Előzetes jelentés, a Bp. XVII. ker. Rákospalota-Újmajorban előkerült szkíta kori településrészletről 103-123

HORVÁTH M. ATTILA A 81. obj. kisméretű, körhöz közelítő alakú gödör, oldalfala függőleges, alja egyenes, a 82-es gödör felé fokozatosan mélyül. 81 obj.: átmérő: 103x087 cm, legnagyobb mélység: 50 cm. 82. obj.: átmérő: 327x358 cm, legnagyobb mélység: 138 cm.

13 Fűtőcső: hosszúság: 1,5 m., átmérő: 40-85 cm. Fűtőgödör: átmérő: 230x146 cm, mélysége 138 cm. A 81 gödör É-i ívénél indul a fűtőcső, amely a nagyobb gödör felé lejt. Ebből a mélyebb, a gödöregyüttes hossztengelyére merőleges állású, ovális alakú, lefelé fokozatosan szűkülő falú gödörből történt a fűtés. A gödör felső harmadában, az északi végén a fűtőgödröt egy középkori árokkal vágták el. az árok mélysége 45 cm a gödör oldalfalában jól megfigyelhető volt. Sem a gödör foltjában, sem a metszetfalban nem tudtuk azonban megfigyelni a középkori beásást. A 82. obj. felső rétegeinek bontása során Árpád-kori., rézkori és szkíta leletek egyaránt kerültek elő. A gödöregyüttest a területen sávokban előforduló löszrétegbe mélyítették. A fűtőcső. A fűtőcső, amelynek fala átlagosan 10 cm vastagságban vöröses színűre égett, egy idő után az északi harmadánál beomlott. Valószínűleg ekkor hagytak fel a használatával, mivel megújításra utaló nyomok nincsenek. A füstölőtér minden bizonnyal a kisebb, 81 objektum fölé emelt építményben lehetett, amelynek azonban a terület nagyfokú eróziója miatt nem találtuk meg a nyomait. Párhuzamait egyelőre nem ismerjük. 102./e obj. gödör Nagyméretű, szabály alakú gödör. Széle és alja egyenetlen, oldalfala lépcsőzetesen szűkül. Átmérője: 300x460 cm, Mélysége: -51 cm. Betöltése sötét, humuszos, helyenként hamus. A gödör része egy nagyobb méretű objektumnak, amely több egymásba olvadó, de egymástól jól elkülöníthető gödörből áll. Kora és funkciója bizonytalan. Szkíta kori anyag kizárólag az „E" jelzésű karéjból került elő. (Durva-és finomkerámia-, parázsborító- és paticstöredékek, állatcsontok és kövek) 175. obj. gödör Nagyméretű, megközelítően kör alakú, egyenetlen oldalú tárológödör. Alja egyenes, széle padkás. A vasúthoz igen közel, a szelvénysoron kívüli rábontásból került elő. Átmérője: 350x310 cm, mélysége: 58 cm. Betöltése homogén, szürkésbarna, hamus. Bontásából a 26. objektumhoz hasonlóan sok leletanyag került elő. A kerámia- és paticstöredékek, állatcsontok mellett egy orsógomb is előkerült. 13 A 82. sz. objektum valójában a fűtőgödör és a fűtőcső kibontásához szükséges munkagödör. 2. Patakpart 128. obj. tároló épület Megközelítőleg téglalap alakú, félig földbe mélyített építmény Tájolása EK-DNy-i. Betöltése vörösesbarnás, humuszos. K-i, ill., Ny-i oldalán egy-egy cölöplyukkal. E-i felén egy ovális, lapos aljú mélyedés van. Méretei: 360x340 cm, mélysége: 22-36 cm. Cölöplyuk átmérő: K.: 22 cm, Ny: 32 cm. Mélység: K.: 30 cm, Ny: 48 cm. A valószínűleg sátorszerűen kialakított, felmenő falak nélküli építmény alapját a földtörténeti korokban kialakult agyagkéreg képezte, amely szilárd járófelületként is szolgálhatott. Egyéb, mesterségesen kialakított padlóra utaló nyomot nem találtunk. Az objektum alja egyenetlen, közepe felé egy kissé mélyül, megmaradt oldalfalai függőlegesek voltak. A cölöplyukak felé az objektum alja kissé rézsűsen emelkedik. Tüzelésre utaló nyomot nem találtunk benne. Az építményt valószínűleg tároló helységként használhatták. Leletek.: Finom- és durva kerámiák töredékei, csont zablapálca borítólemez, állatcsontok. 129. obj. tároló épület Megközelítőleg téglalap alakú, félig földbe mélyített építmény. Tájolása megközelítőleg K-Ny-i. Betöltése vörösesbarnás, humuszos. A K-Ny-i tengely mentén, illetve az É-i oldalnál összesen nyolc kisebb méretű cölöplyukat találtunk. ÉK-i negyedében egy szabálytalan téglalap alakú mélyedés van, amelynek hossztengelye K-Ny-i. irányú. Méretei: 340x330 cm, mélysége: 20-40 cm. A bemélyedő téglalap méretei: 120x72 cm, mélysége: átl: 10 cm. Cölöp lyuk átmérő: K.: 22 cm, Ny: 32 cm. Mélység: K.: 30 cm, Ny: 48 cm. A 128. sz. obj-hoz hasonlóan, valószínűleg szintén sátorszerűen kialakított, felmenő falak nélküli építmény foltja igen nehezen megfigyelhető volt. Alapját ugyancsak a földtörténeti korokban kialakult agyagkéreg képezte. Az objektum oldalfala szabálytalan, alja egyenetlen, déli vége felé egy kissé mélyül. Megmaradt oldalfalai függőlegesek voltak A cölöplyukak felé az objektum alja kissé rézsűsen emelkedik. Tüzelésre utaló nyomot nem találtunk benne. Az építményt valószínűleg tárolóhelységként használhatták. Leletek.: Finom- és durva kerámiák töredékei, orsógombok, állatcsontok. 142-145. obj. bizonytalan korú gödrök Világosbarnás betöltésű, szabálytalan oldalú gödrök, oldaluk rézsűsen szűkül. Leletanyag nem került elő belőlük. Betöltésük színe eltér a területen előkerült valamennmyi korszak objektumainak betöltésétől. Korukat meghatározni nem lehet. 142. obj.: Átmérő: 143 cm, mélység: 6-16 cm. 106