Budapest Régiségei 35/1. (2002)

Horváth M. Attila: Előzetes jelentés, a Bp. XVII. ker. Rákospalota-Újmajorban előkerült szkíta kori településrészletről 103-123

ELŐZETES JELENTÉS, A BE XVII. KER. RÁKOSPALOTA - UJMAJORBAN ELŐKERÜLT SZKÍTA KORI TELEPÜLÉSRÉSZLETRŐL kinthető lakóháznak, mivel tüzelőhelyet nem találtunk bennük. A cölöplyukak ma még nem teljesen tisztázott rendszere viszont egy vagy két felmenő falú cölöpvázas ház meglétére utal. Az sem kizárt, hogy a két cölöpvázas épület nem egy időben állt a területen, mivel az egyik cölöplyukban egy szkíta kori edény töredékei között, átégett patics maradványokat is találtunk. A fentiek alapján elképzelhető, hogy hasonló házak állhattak a vasút menti dombtetőn is, amelyre az ott feltárt hamus betöltésű gödrökben talált paticsrögök is utalnak. Ezeket a törmelékeket a faházak esetleges leégése után, az új épület emelése előtt rendszerint elplanírozzák, illetve eltemetik egy-egy gödörbe. A feltárt objektumokból igen változatos leletanyag került elő. Az egyszerű kézzel formált, edényeken kívül találtunk még lassú korongon készült és valódi korongolású edénytöredékeket is. A leletek között a mindennapi élet kellékei, durva kiképzésű, többnyire bütykös díszekkel ellátott házi kerámia (4. kép. 1-6), változatos kialakítású barbotinos díszű hombáredények,fazekak (5. kép. 1-6., 9. kép. 2., 4), talpas csésze- és parázsborító töredékei (8. kép. 4-5) mellett a szépen kidolgozott tálak (6. kép. 1-8), és a jellegzetes, magasra húzott fülű csészék (7. kép. 1-4., 8. kép. 1-3) töredékei egyaránt megtalálhatók. A kerámia edényeken kívül orsógombok (11. kép. 1-6), különböző csonteszközök, pl. tűtartó, szíjelosztó, varrótű és zablapálca borítás (10. kép. 1-3., 5-6), kerámia edények fényezésére szolgáló simítókő (10. kép. 4), vas- kés és kampó, valamint egy minden bizonnyal ékszerként használt csavart fejű vastű (11. kép. 7-9) kerültek még elő. A LELŐHELYEN ELŐKERÜLT SZKÍTA KORI OBJEKTUMOK: 1. Északnyugati Vasútoldal 26. ob]. gödör

n Nagyméretű, kör alakú gödör. Oldalfala függőlegesen indul, lefelé szűkül, alja teknős, egyenetlen. Északi felén kemény több vékony rétegben letaposott gödöraljat találtunk, amit a déli oldalon nem sikerült megfigyelnünk. Ezen a részen a gödör padkás kiképzésű, alja homokos. Átmérője: 382x350 cm, legnagyobb mélysége: 96 cm. Betöltése felül fekete, alig vált el a szántott talajtól, az alsóbb rétegekben azonban jórészt világosszürkés, hamus jellegű, igen porlékony néhol szürkésbarnás, humusszal kevert. D-K-i ívét egy valószínűleg középkori árok (27. objektum) vágja el. A bontás során nagymennyiségű, változatos leletanyag került elő. (Füles edények, csészék, korsók, urnák, durva és finom kimunkálású kerámiaedények töredékei vegyesen, kő, patics és állatcsont töredékek, egy-egy csont szíjebsztó és varrótű, vas dísztű, kampó és késpenge.) 12 A területen előkerült objektumokat, korszakoktól, típustól és rendeltetéstől függetlenül, előkerülésük sorrendjében, folyamatosan emelkedő számozással láttuk el. A gödör DK-i ívét elvágó 27. objektumszámú árok szélessége 65-50, mélysége 35^5 cm között ingadozott. Oldalfala rézsűs, alja teknős volt. A 26. gödör K-Ny-i metszetétől északra eső árokrész alatt egy korábbi árok nyomára bukkantunk. Ennek betöltése a gödör aljának világosabb, hamus betöltéséhez hasonlított, és jelentősen elütött a felette lévő középkori árokétól. Oldalfala függőleges, alja vízszintes volt. Leletanyag nem került elő belőle. Szélessége: 40^5 cm, mélysége 25-35 cm. Az ettől D-re eső árokszakasz, alja szintén szögletes, de az előbbinél szélesebb, és némileg mélyebb is volt. Betöltéséből őskori és középkori kerámia került elő vegyesen. 41. ob], gödör Kör alakú, rézsűsen szűkülő oldalfalú, teknős-, homokos aljú gödör. Átmérője: 389x340 cm, mélysége: 48 cm. A gödör középső részén, megközelítően trapéz alakban viszonylag nagyobb mennyiségű paticstörmeléket találtunk. A törmelékek alatt vékony letaposott? kéreg helyezkedett el. Betöltése homogén, világosszürke színű, hamus jellegű volt. Bontásából házi- és finomkerámiák töredékei kerültek elő. 59. ob], gödör Kör alaprajzú, az előzőeknél kisebb méretű gödör. Oldalfala függőleges, alja majdnem teljesen egyenes, közepe felé egy kissé mélyebb. Átmérője 230x238 cm, Teljes mélysége 86 cm. A gödör bontása során a felső réteg sötét, feketés betöltésű volt, amely 25-35 cm mélységben kikopott. Alatta sárga homokos talaj következett. A gödör D-i harmadában egy cölöplyukszerű bemélyülést bontottunk ki, amelyről később kiderült, hogy nem az. A sárga homokos rész nem a gödör alja, hanem csupán betöltés volt. Alatta újabb szürkésfekete réteg húzódott, amelyből további kevés, de jól meghatározható szkíta kerámia anyag került elő. 60/a. ob], gödör Megközelítőleg kör alakú, szabálytalan szélű sekély gödör. Függőleges oldalfalából nem sok maradt. Alja egyenetlen, a gödör közepe felé mélyül. Átmérője: 240x200 cm, mélysége 44 cm. Betöltése sötét, humuszos. Bontásából kevés, de jól meghatározható szkíta kerámia anyag került elő. A gödröt a 60. objektumszámú Árpád-kori árok kettévágja. A teknős aljú, sötétbarna, humuszos betöltésű árok csaknem teljes mélységében elvágja a gödröt. 81-82. ob], füstölőgödör (12. kép) A lelőhely talán legérdekesebb objektumegyüttese. Egy nagyobb és egy kisebb gödörből áll, amelyet egy ferdén a földbe vájt „cső" köt össze. Hossztengelyük ÉNy-DK-i tájolású. 105