Budapest Régiségei 33. (1999)

A SZENT ZSIGMOND TEMPLOM ÉS A ZSIGMOND KOR BUDAI SZOBRÁSZATA : KONFERENCIA A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUMBAN, 1996 - Buzás Gergely: A budai Szent Zsigmond templom kőfaragványai 51-65

17. kép. Terrakotta angyal felsőtest-töredéke párdarabjai nagy számban a szomszédos Sándor-palotából, a középkon ferences kolostor egyik török kori falából, másodlagos befalazásból bukkantak elő Altmann Júlia kutatása során. Feltehető, hogy ezek a ferences kolostorból származnak, és csak a török korban hurcolták át őket az utca másik oldalára. Néhány késő gótikus és reneszánsz ablakkeretdarabról azt lehet sejteni, hogy a közeli lakóházakból jutottak a török kori feltöltésekbe. A templom területéről szórványból került elő egy kannelúiozott, sípokkal tagolt vörösmárvány oszloptörzs és egy valószínűleg hozzá tartozó vörösmárvány attikai lábazat töredéke. Ezek a reneszánsz faragványok talán összefüggnek azzal a vörösmárvány, reneszánsz kettős ívindítással, amit a Szent Zsigmond templomtól északra találtak 1988-ban. Ezek egy baldachinos szerkezethez, talán síremlékhez tartoztak.

H mellékterek részei lehettek, mintsem a templomé. Stiláris szempontból az ablakmérmű alkalmas egyedül következtetések levonására. A mérmű csúcsában elhelyezett liliom olyan motívum, amely visszatér a pozsonyi vár nagytermének Zsigmond-kori ablakain is, bár ott vakmérműves formában.

10 A pozsonyi ablakok pedig az ulmi városháza ablakaiból vezethetők le. Hasonlóan elhelyezett liliommal találkozunk a kassai Szent Erzsébet-templom déli mellékszentélyének egyik ablakmérművében is." E forma jelenléte a Szent Zsigmond templomban arra utal, hogy ez az épület ugyanannak a többek között prágai és délnémet, svábföldi elemeket ötvöző késő Zsigmond-kori budai stílusnak volt a képviselője, amely meghatározta a budai királyi palota, a Nagyboldogasszony- és a Mária Magdolnaplébániatemplom építkezéseit is a XV. század első negyedében.

12 ÉPÍTÉSZETI ELEMEK A EULKESOR BALDACHINTOREDEKEI Nagyon kevés a templom épületéhez köthető kő. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a most feltárt XVI. századi feltöltése keletkezésekor a templom még többé-kevésbé épségben állt.

9 Amelyek a szobros gödörből kerültek elő, azok olyan lehasadt darabok, amelyek az épület kisebb sérülései következtében jutottak földbe. Csak az északi oldalon feltárt török feltöltések tartalmaztak összefüggőbb szerkezeteket. Az itt talált bordák és ablakmérmű azonban olyan kisméretűek, hogy inkább a sekrestye vagy más Viszonylag nagy számban kerültek elő egy áttört mérműves baldachinsor fehér meszeléssel borított elemei. Az egy sorban elhelyezkedő fülkék hornyolt bordás álboltozattal fedett baldachinjai függőkonzolokról indultak. A konzolok felett kis fiálék emelkedtek, amelyekbe vimpergák metszettek be. A vimpergák alatt változatos rajzú mérművek helyezkedtek el. Van még egy nagyobb fiatorony-töredék, amely akár ennek a szerkezetnek a kereteléséhez is tartozhatott, de ez már nem bizonyítható. A baldachinsor 57