Budapest Régiségei 33. (1999)

ADATKÖZLÉS - Horváth Friderika: Albertfalva bennszülött durva kerámiája 367-379

JEGYZETEK 1. VOSSEN, 26. 2. HORVÁTH, 64. tábla 1. 3. A magdalensbergi termékek meglehetősen nagy számú példánya alapján a szerző olyan megfigyelést tett, hogy a kézzel formált darabok a legkorábbiak, ezek esetlegesen utánkorongoltak is lehetnek, csak a későbbiek folyamán terjedt el a fazekaskorongon való gyártásuk, ZABEHLICKY-SCHEFFENEGGER, 127. 4. PETZNEK. 228. Carnuntum/Spitzgraben lelőhelyről említ két lábtöredéket, melyeket ugyancsak fésülés borít (Kat.-Nr. 660-661). PIÉTA, 185., Abb. I, 13. Bratislava-Altstadt (Pozsony) LT D2 korú leletegyüttesének darabját egymást keresztező vonaldísz borítja. 5. SCHINDLER-KAUDELKA-ZABEHLICKY-SCHEFFENEGGER, 183.; PETZNEK, 227., 552-553. jegyzet. 6. Használatukra és speciális főzőfunkciójukra vonatkozó észrevételeket I. ZABEHLICKY-SCHEFFENEGGER, 127-128.; a füstölőtálakkal - a formai és a díszítőjegyekben - megnyilvánuló hasonlóságuk kapcsán több helyütt felmerült a füstölőedényként való használatuk is, vö. PETZNEK, 226. 1. BÓNIS, 24„ XXIV. t. 3 (Rudolfswerth), 4. (Stenjevac). %. URBAN, 199. ). KELEMEN. I9KÜ.. BARKÓCZI-BÓNIS Adony, Abb. 20, 14. |0. A germániai lelőhelyek összegyűjtését 1. PETZNEK, 227. )]. PETŐ, 16. kép. (2. Hasonló peremképzéssel találkozunk a manchingi oppidum anyagában, STÖCKLI, kat. sz.: 858. j3. WIELAND, Form II: A Schwarzwald és a Nördlinger Ries között az általánosan elterjedt formák közé tartozik. Manching: STÖCKLI. kai. sz.: 324., 736., 802., 862. A Morvaországi LaTène lelőhelyeken szintén meglehetősen gyakori, MEDUNA Taf., 72, 10.; 96.21.; 110, 14.; 120,3.; 124, 17-19. 14. OTTOMÁNYI-GABLER 15. BARKÓCZI-BÓNIS. 156., 166. ló. BÁNKI. Abb. 13. 1 /. Az alábbi táblaszámok a HORVÁTH kézirat (áblakötetére vonatkoznak. \l BARKÓCZI-BÓNIS, 150., 175. I'). BARKÓCZI-BÓNIS, 150., ill. 79-80. jegyzet, velük megegyező darabokat említenek Pátkáról és Balatonaligáról. BARKÓCZI-BÓNIS=BARKÓCZI, László-BÓNIS, Éva: Das frührömische Lager und Wohnsiedlung voji Adony (Vetus Salina). ActaArchHung 4. 1954. p. 129-199. BÁNKI=BÁNK1, Zs.: Kelten- und Eraviskergräber in Sárbogárd. CommArchHung 1998, 65-98. BÓNIS=BÓNIS, Éva: A császárkori edényművesség termékei Pannoniában (A terra sigillatákon kívül). I. A korai császárkor anyaga. DissPann Ser. 2. No. 20. Bp., 1942. F1TZ=FITZ Jenő-LÁNYI Vera-BÁNKI Zs.: Kutatások Gorsiumban 1974-ben. Alba Regia 15. 1976, 121-175. FLÜGEL-JOACHIMSKI-FLÜGEL=FLÜGEL, Ch.-JOACHIMSKI, M.-FLÜGEL, E.: Römische Keramik mit Marmormagerung: Herkunftsbestimmung mit Hilfe von stabilen Isotopen (Auerbergtöpfe aus Süddeutschland). AKorr 27. 1997, 265-284. GABLER-HORVÁTH=GABLER Dénes-HORVÁTH Friderika: A szakályi terra sigillaták és helyük a bennszülött telep kerámiaspektrumában. WMMÉ 19. 1996. p. 115-190. HORVÁTH=HORVÁTH Friderika: Esztergom és környékének késő kelta-római kori kézzel formált kerámiája. Kandidátusi értekezés. Bp. 1997. (Kézirat) ILON=ILON Gábor: A késő bronzkori-kora urnamezős kultúra temetője és telltelepülése Németbánya határában. Acta Musei Papensisó. 1996,89-208. KELEMEN I980=H. KELEMEN Márta: Római kori fazekaskemencék Balatonfűzfőn. VMMK 15. 1980, 49-72. 20. PETZNEK, 265-266. Typ 24. Birodalomszerte korongolt változatban általánosan elterjedt 1-2. századi forma. 21. PETZNEK, 269. Typ 28. Pannónia, Noricum és Germania területéről ismeri korongolt példányait, az előbbihez hasonlóan szintén 1-2. századi leletösszefüggésből. 22. Az esztergom környéki anyagból jó néhány lelőhelyről ismerünk hasonlókat: Bajna, Bajót, Esztergom-Várhegy, Kesztölc, Máriahalom, Mogyorósbánya, Nagysáp, Pilismarót, Sárisáp, HORVÁTH, 51., valamint a legutóbbi ásatások alapján Almásfüzitőről, ill. az eddig közölt anyagokból Ivánéról, BÓNIS 72-73. Balatonfűzfőről, KELEMEN, 1980. 59., Abb. VI., 9. és Ménfőcsanakról, SZŐNYI, 1995. Abb. 2, 2.,4. 23. A dömösi anyaggal kapcsolatban Kelemen M. utalt arra, hogy a felületek belső fésülése a 2. század divatjának tekinthető és Pannónia több, egymástól távolabb fekvő pontjáról is kerültek elő effajta edények. Az Esztergom környéki anyagban azonban két esetben késő kelta korú leletegyüttesben is fellelhető. 24. Az edény a felkarcolt felület révén könnyebben megfoghatóvá az ún. Verdunstungs-Kühleffekt hatására friss élelmiszerek tárolására is alkalmasabbá vált, és a végbemenő cementizálódási folyamat révén tartósabb lett. I. WIELAND, 152. 25. HORVÁTH, kat. Nr. 577., 581., 582., 631., 638., 740., 790. 26. BÓNIS, 10-11.; PALÁGYI, 139.; KELEMEN, 1997. 108, 27. MEPDNA, 1ü5.:WIELANa 152. 28. WEISS, 117.; FLÜGEL-JOACHIMSfc^LjJCiEi., 278-279. 29. SZŐNYI, 1995. 219.; SZŐNYI, 19%, 254. 30. FITZ, Taf. XVIII. 1. = 243. 31. GABLER-HORVÁTH, 159. 32. HORVÁTH, 16-18. kép. 33. A fenti adatért Vaday Andreának tartozom köszöneuej, 34. 1998-ban a vicusban végzett ásatás során ugyaniak fca^yps soványítású kézzel formált töredékek kerültek elő, kü/öMijtíft. 35. WÄHREN, 1992, 449.; WÄHREN, 1994,39-59. 36. Irodalmi adatokat 1. FLÜGEL-JOACHIMSKI-FLÜuEL, \W, 278. 37. ILON, 1996, 137., XIX. T. 1-2., 3., 5. KELEMEN 1997=H. KELEMEN Márta: A legio I adiutfix legtoveiÄe Dömösön. ArchÉrt 121-122. 1996-1997, 97-114, MEDUNA=MEDUNA, J.: Die latènezeitlichen Siedlungen in Mahren Praha, 1980. OTTOMÁNYI-GABLER=OTTOMÁNYI Katalin-GApLJßg Pênes; Római telepek Herceghalom és Páty határában (A pátyj \&m ••% illata). StComit 17. 1985, 185-232. PALÁGYI=PALÁGYI, Sylvia: Einige Bemerkungen zu 4iïtt sujj. Pátkaer Töpfen. In: Kelten, Germanen, Rüttler jifj Mitteldonaugebiet vom Ausklang der Laténe-Zivilisat|uii pis /urfi 2. Jahrhundert. Brno-Nitra, 1995, 139-143. PETŐ=PETŐ Mária: Kora császárkori fazekastelep a GeKérfJjiígy Ué'li oldalán. ArchÉrt 1976, 86-95. PETZNEK=PETZNEK, B.: Römerzeitliche Gebrauchskeramijt au* Carnuntum. Ausgrabungen des Bundesdenkmalamtes 1971 bi^ 1972. Teil 1. CarnuntumJb 1997. 167PIETA=PIETA, Karol: Römischer Import der Spätlatenezeit in der Slowakei. AV 47. 1996,183-195. SCHINDLER-KAUDELKA-ZABEHLICKY-SCHEFFENEGGER= SCHINDLER-KAUDELKA E.-ZABEHLICKY-SCHEFFENEGGER, S.: Die bodenständige Keramik vom Magdalensberg. Ein Anfang. In: Kelten, Germanen, Römer im Mitteldonaugebiet vom Ausklang der Laténe-Zivilisation bis zum 2. Jahrhundert. Brno-Nitra, 1995. SCHÖRGENDORFER=SCHÖRGENDORFER, A.: Die römerzeitliche Keramik der Ostalpenländer. Brünn-München-Wien, 1942. IRODALOMJEGYZÉK 378