Budapest Régiségei 33. (1999)

TANULMÁNYOK - Irásné Melis Katalin: Régészeti adatok a budapesti 11-13. századi királyi udvarhelyek kutatásához 291-312

/. kép. Honfoglalás kon és Árpád-kori régészeti lelőhelyek Budapesten. 10-13. század. 1. Település. 2. Templom. 3. Kolostor. 4. Királyi udvarhely. 5. Temető. 6. Honfoglalás kori lelőhely. 7. Vár. 8. Margit-sziget király ( 1172-1190) a 3. keresztes háborúba vonuló Rőtszakállú Frigyest óbudai tartózkodási idejéből két napig a „saját családi és vadászó szigetén" látta vendégül.

6 13. századi királyaink hasonlóképpen kedvelték a csepeli uradalmat, IV. Béla (1235-1270) több oklevelet kiadott ezen a helyen, ami azt mutatja, hogy gyakran megfordult Csepelen. Fia, V. István király (1270-1272) pedig 1272-ben itt halt meg. Nem sokkal ezután az ifjú IV. Kun László (1272-1290) a királynék hasznára átadta a csepeli uradalmat.

7 A csepeli uradalmi központ az egész középkorban fennállt, topográfiai helyzete azonban teljesen ismeretlen.

8 ÓBUDAI KIRÁLYI UDVARHELY Az óbudai honfoglalás kori fejedelmi, majd később a 11-12. századi királyi udvar helye ugyancsak ismeretlen. Ennek ellenére a történeti adatok alapján biztosra vehetjük, hogy a 12. század végére teljesen kiépült. Tekintélyének és jelentőségének növekedésében nagy szerepet játszott a prépostsággal mind szorosabbá váló kapcsolata, amely abban mutatkozott meg, hogy a 12. század folyamán sorra a királyi jegyzők nyerték el az óbudai prépostságot. Feltételezhető, hogy III. Béla király rendszeresen járt Óbudára, és valószínűleg hossz292