Budapest Régiségei 33. (1999)

A SZENT ZSIGMOND TEMPLOM ÉS A ZSIGMOND KOR BUDAI SZOBRÁSZATA : KONFERENCIA A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUMBAN, 1996 - Végh András: Adatok a budai kisebb Szűz Mária, más néven Szent Zsigmond templom alapításának történetéhez 25-34

VEGH ANDRÁS ADATOK A BUDAI KISEBB SZŰZ MÁRIA, MÁS NÉVEN SZENT ZSIGMOND TEMPLOM ALAPÍTÁSÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ i. Harmincnégy évvel ezelőtt jelent meg a Tanulmányok Budapest Múltjából lapjain Kumorovitz L. Bernát professzor azon munkája, amely a budavári, Szűz Mária titulust viselő két királyi kápolnát gondos forráselemzéssel megkülönböztette egymástól, majd történetüket külön-külön részletesen bemutatta.

1 A budai vár előtt álló újabb vagy kisebb Szűz Mária-, más néven Szent Zsigmondegyházat megemlítő történeti munkák máig Kumorovitz professzor pontos adatait és időt álló következtetéseit használják fel.

2 Ezt fogom tenni én is, amikor az alábbiakban megpróbálom néhány ponton továbbgondolni a kápolna múltját. A budai egyházi testületek, templomok történetét rendkívül nehéz feladat feldolgozni a források elégtelensége miatt, az újabb Szűz Mária-egyház azonban szinte szerencsésnek mondható, hiszen alapításáról szóló forrással többel is rendelkezünk. Ismeretes, hogy XXIII. János pápának két 1410-ben kiállított oklevele is megemlékezik az új egyházról: az augusztus 3-án kiállított oklevélben olvashatjuk, hogy Zsigmond király Budán Szűz Mária tiszteletére káptalant alapított, már a templom építésébe is belefogott és több ezer forintot költött az építkezésre, augusztus 18-án pedig bucsúengedélyt adott ki a pápa magyarországi legátusa útján a királyi várban lévő és a váron kívüli Szűz Máriának szentelt királyi kápolnákat felkeresők számára.

3 Az alapítást elbeszélő másik forrásunk Zsigmond király korának krónikása, Eberhardt Windecke, aki az 1424. esztendőnél említi meg, hogy Zsigmond király Budán, a Zsidó utcában, az új kápolnában Szent Zsigmond tiszteletére káptalant alapított.

4 A későbbi kettős patrocinium és a két fonás helymegjelölése kétségtelenné teszi, hogy mindkét esetben ugyanarról az egyházról van szó. Kumorovitz L. Bernát hívta fel a figyelmet arra, hogy ugyanebben az időszakban a királyi kápolna testületében feltűnnek a kanonoki címek.

5 Ebből ő arra következtetett, hogy Zsigmond király atyja, IV. Károly császár példáját követve királyi kápolnájának testületét kívánta átalakítani káptalanná. Korántsem egy kom forrás, de érdekes történetet mond el a káptalan alapításáról Tinódi Lantos Sebestyén, aki mintegy százötven évvel a történtek után Zsigmond királyról írt énekében úgy tudja, hogy Tari Lőrinc látomása indíttatta a királyt a templom alapítására. Lőrinc vitéz ugyanis beszámol uralkodójának arról, hogy Szent Patrik purgatóriumában járva őt is a pokolban látta, és erre Zsigmond azt feleli: gondoskodik róla, hogy ne így történjen. Tizenhárom várost (nyilván a szepesi városokat érti) elzálogosít, és az összegen építteti meg a Szent Zsigmond templomot gazdag javadalmakkal látva el papságát/

1 Bár Sebestyén deák régebbi éneket mond el, amire hivatkozik is: „Énekben hallottam, vagy volt, vagy nem volt", az események mégsem egészen történhettek így, hiszen Tari Lőrinc 1411-ben járt Írországban, Szent Patrik purgatóriumában, az alapítás pedig 1410 előtt ment végbe.

7 A szepesi városokat szintén az alapítás után, 1412-ben zálogosította el a király a Velencével vívott háború költségeinek fedezésére, ami persze nem zárja azt ki, hogy ne fordíthatott volna ebből az összegből a templom építésére.

8 Vajon megőrzött-e Tinódi története valamennyit az egykori személyes indíttatásokból, vagy csupán az események népies és költői fantáziával jócskán kiszínezett magyarázatát láthatjuk benne: a túlvilágot járt lovag intelméhez kötve a király egyik leghíresebb templomalapítását. Zsigmond király az 1408. esztendőtől fogva folyamatosan Budán tartotta udvarát, és a kormányhivatalok is végérvényesen átköltöztek ide Visegrádról. Ez az az időszak a király életében, amikor azzal egy időben, hogy magyarországi uralmát megszilárdította, egyre nagyobb befolyásra tett szert a birodalom ügyeinek irányításában. A királyi rezidenciának tekintett Budán nagyszabású építkezésekbe kezdett, amelynek része az új Szűz Mária-kápolna alapítása is. Mi indíthatta Zsigmond királyt arra, hogy a budai királyi palota építkezései mellett, attól nem messze, de mégis a város területén emeljen a királyi kápolna megreformált testülete számára Szűz Mária és védőszentje Szent Zsigmond tiszteletére kápolnát? Kumorovitz L. Bernát jó érzékkel látta meg, hogy Zsigmond király az ő atyja, IV Károly császár példáját követte a káptalanalapításban, de meg kell állapítanunk, hogy a példa nem csupán a kápolna szervezetének átalakítására korlátozódott. Való igaz, hogy a császár prágai székhelyén 1338-ban már megkezdte társaskáptalanná fejleszteni udvari kápolnáját, a Mindszentek-kápolnát, 1357ben pedig karlsteini várának Mária kápolnájában alapított káptalant.

9 Emellett azonban témánk szempontjából sokkal fontosabb udvari kápolna alapítása a szintén rezidenciának tekintett Nürnbergben. IV. Károly másodszori német királlyá koronázása után Bonnból visszatértében Prágában bocsátotta ki engedélyét a nürnbergi városi tanács számára 1349. november 16-án, hogy a zsidó negyed házait lerombolva két piacteret hozzanak létre, továbbá elrendelte azt is, hogy a zsinagóga helyén Szűz Mária tiszteletére templomot építsenek.

10 Az 1349. esztendő során nagy megrázkódtatások érték a vá25