Budapest Régiségei 33. (1999)

A SZENT ZSIGMOND TEMPLOM ÉS A ZSIGMOND KOR BUDAI SZOBRÁSZATA : KONFERENCIA A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUMBAN, 1996 - Kubinyi András: A budavári Szent Zsigmond káptalan a késő középkorban 19-23

a Széken alapított Szent Tamás- és Zsófia-kápolnának adott. Itt a bátaszéki, korábban cikádori egykor ciszterci apátságról van szó. A baj ezzel kapcsolatban csak az, hogy Debrentei - akkor még zágrábi püspöki címmel - 1460-tól volt a széki apátság kormányzója, és 1476-ban újból mint a széki és a szekszárdi apátságok kormányzója szerepel.

13 Az ügy feltehetően összefügg a Debrenteivel kapcsolatos politikai zűrzavarral. Elképzelhető, hogy az Újlaki Miklóssal szoros kapcsolatban álló, Vitéz Jánossal több ízben összetűző zágrábi, majd nyitrai püspök kénytelen volt lemondani először Székről, azonban a Vitéz-összeesküvés leverésében nagy szerepet játszó, ezért boszniai királysággal jutalmazott Újlaki visszaszerezte számára a javadalmat. Az sem lehet véletlen, hogy 1466 és 1474 között Döbrentei nem mutatható ki a királyi tanácsban, noha püspökként helye lett volna ott. Ez azonban még mindig nem magyarázza meg a budai Mária-káptalan széki jelenlétét. 1457-ben V László kérésére III. Callixtus pápa hozzájárult, hogy a budai plébániái egyesítsék a széki apátsággal, és társaskáptalant hozzanak belőle létre.

14 Amennyiben a „parochia" említés elírás, megoldódnak a problémák, igaz, ez esetben fel kell tennünk, hogy a dömösi terv egyáltalán nem sikerült. Ezek szerint a volt cikádori apátság birtokai lettek volna a Szent Zsigmond-káptalan ellátói. Ezt viszont nem tudták azonnal keresztülvinni, mert Szék Újlaki érdekkörébe tartozott, az apátságot az ő emberei kormányozták. Az ötlet nem volt rossz: Széknek Tolnában, Baranyában és Bodrog megyében jelentős birtokai voltak, évi jövedelmét Mátyás 1462-ben 3000 forintra becsülte, ami igen magas összeg.

15 1476 után mindenesetre visszakapta a káptalan széki uradalmát. 1510-ben pl. az apátsághoz tartozó Tolna megyei Lángfő földesura (Huszti) Márton, a Szent Zsigmond prépostja.

16 Valószínűleg 1474-ben jutott a káptalan következő nagy adományához. Monoszlai Csupor János erdélyi vajda 1472-ben kapta meg a kihalt Kórógyi család javait:

17 ezek közé tartoztak többek között a Valkó megyei gazdag Eszék, Draszád és Hagymás mezővárosok, amelyek közül Hagymás 1480-ban a budavári új káptalané, az ugyancsak az eszéki uradalomhoz tartozó Jakabfalván pedig 1487ben mutatható ki a prépostság birtokosként.

i8 A jelek szerint azonban az uradalom többi része nem került a kezükre. Ez azonban lényegtelen, mert a XV. század második felében az ismert lélekszámú mezővárosok között Eszék a harmadik helyen áll, de a másik kettő is jelentős volt. Bácskai Vera ötös szorzószámmal - valószínűleg inkább alábecsülve - 1469-re Eszéknek 1020, Hagymásnak 805, Draszádnak 460 lakost ad meg, ami együttvéve 2285 személyt jelent.'

9 A kérdés csak az, hogy az eszéki uradalmat kitől kapta a káptalan: Csuportól-e vagy a királytól. (Az előző esetben is királyi jóváhagyás kellett!) Mátyás ugyanis nem sokkal a vajda halála után, 1474. március 13-án „a mi különleges ájtatosságunk miatt, amellyel a Boldogságos Szűz Mária iránt, akinek a nevére alapították Budán a társasegyházat, rendelkezünk" megerősíti Csupor vajda végrendeletét, aki egy budai házat a Boldogasszony-társasegyház utcájában hagyott misealapítvány fejében a prépostnak és a káptalannak. A király consensust ad az adományhoz, valamint a házban rejlő királyi jogot is odaajándékozza.

20 Sem az nem elképzelhetetlen, hogy a végrendeletben az eszéki uradalomról is szó volt, erről pedig külön oklevél készült, de az sem, hogy az uralkodó a koronára szállt uradalmat adta át a káptalannak. 1493-ban a helyzet változott. A budai káptalan előtt megjelent Geréb Péter királyi udvarmester, és előadta, hogy az elmúlt zavaros időben Münzer János prépost és a budavári új Boldogságos Szűz Mária-káptalan megvédés céljára átadta neki Eszéket és tartozékait, valamint Hagymást és Draszádot. Amíg a király nem kárpótolja mással Gerébet, a birtokok nála maradnak, a jövedelem azonban továbbra is a káptalant illeti.

21 Ez nyilván nem volt hasznos a káptalannak. Csak 1503-ban kapták vissza. Huszti Márton prépost és a káptalan Pettauban (!) oklevelet állít ki, hogy mivel Corvin János herceg - Geréb Péter örököse - visszaadta Eszéket és a többi birtokot, rrrinden szombaton misét fognak mondani Mátyás király és leszármazottai lelki üdvééért.

22 t Az „új Mária", másként Szent Zsigmond-egyház ezenkívül még a Fejér megyei Dinnyésméd birtokot kapta valamikor, 1503-ban és 1507-ben Ostffy Ferenccel pereskednek miatta.

23 Ez természetesen össze sem hasonlítható a széki és az eszéki uradalmakkal. Ebből csak az az érdekes, hogy a XIV. század óta egyetlen egyházi testület sem részesült ilyen hatalmas birtokokban, mint a hosszabb ideig szinte birtoktalanul tengődő „Új Mária"-egyház. Ennek prépostja most az ország legnagyobb egyházi birtokosai közé került, így a javadalom igen keresetté kellett, hogy váljon. A káptalan „felfuttatásának" oka ismeretlen. Talán azzal magyarázható, hogy a budai Vár előtt állván alkalmas maradt a királyi rezidencia szakrális szükségletei kielégítésére. Itt temették el Podjebrád Katalin királynét,

2

' és Foix-i Annát, II. Ulászló feleségét is. Ő róla azt tudjuk, hogy ideiglenesen itt helyezték el 1506-ban azzal, hogy majd férjével együtt Székesfehérvárott temetik el. És valóban, a király halála után kihantolták, és férjével együtt temették el Fehérvárott.

25 Elképzelhető, hogy ez volt a terv Katalin királynévei is, csak ezt nem hajtották végre Beatrix, az új feleség miatt. A király ide járt vecsernyére.

26 A préposti stallum tehát fontos szerepet játszott. Sajnos nem tudjuk, hogy az újjáalapított káptalan első ismert prépostja, János, aki alatt a nagy birtokszerzés történt, ki volt. Nem lehetett Münzer János, a kilencvenéves évek prépostja, aki valószínűleg akkor még fiatal lehetett. Münzer minden valószínűség szerint a hasonló nevű, bambergi eredetű nyolcszoros budai bíró második feleségének, aki a nürnbergi Mühlstein családból származott, a fia volt. Münzer Buda leggazdagabb polgára, rokona (sógora vagy apósa), Mühlstein Vid pedig kamaraispán.

27 Münzer 1491-1498 között mutatható ki prépostként.

28 Utóda az a Huszti Márton lett, aki az eszéki uradalmat káptalana számára Corvin Jánostól visszaszerezte. Vele megint kapcsolat jött létre a királyi palotakápolnával, ő ugyanis a királyi „cantor et musicus" címet viselte, így a királyi kápolna ének- és zenekarának vezetője, azaz „Kapellmeistere" volt. Pályáját valószínűleg Beatrix királyné udvarában kezdte, aki 1492-ben 44 dukátot fizet „Domino 20