Budapest Régiségei 33. (1999)
A SZENT ZSIGMOND TEMPLOM ÉS A ZSIGMOND KOR BUDAI SZOBRÁSZATA : KONFERENCIA A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUMBAN, 1996 - Kubinyi András: A budavári Szent Zsigmond káptalan a késő középkorban 19-23
Martino cantori". „Úr" címe alapján feltehetően már akkor rendelkezett valami egyházi javadalommal, egyébként huszti, mezővárosi polgáifiú volt. Azon ritka magyar származású udvari zenész, szakmájának kiváló mestere volt, akinek a zenemú'vészetbeni szolgálatát (in arte musices servitutem) II. Ulászló nagyra értékelte. Ugyanis Huszti „maga mellé véve az ehhez szükséges, és ebben a művészetben jól jártas csoportot" „a mi tisztességünkre és egész udvarunk ékességére" végezte feladatát, ahogy a király írja. Ezért felmenti az uralkodó a prépost két Huszt mezővárosi házát - az egyik a szülőháza - minden adó alól egy 1506. szeptember 21-én kelt oklevelében. Ez is mutatja jobbágyszármazását. 1503. február 24. és 1510. szeptember 16. között maradtak fenn őt prépostként említő oklevelek. 29 Huszti a királyi udvartartás egyik nem jelentéktelen személyisége volt ugyan, az egyetlen zenész azonban, aki ilyen gazdag javadalomhoz jutott. (Lehet, hogy azért, mert a többi külföldi volt?) Utódai azonban már mind a királyi hivatalok magasállású tisztviselői közé tartoztak. Első ismert utóda Várdai Pál deák kincstári tisztviselő lett. Várdai nem az előkelő Kis várdai Várdai családból, hanem egy jelentéktelen somogyi birtokos nemesi családból származott. 30 Az 1510-es évek elején tűnik fel a kincstárban, mégpedig Herendi Miklós kincstartó helyetteseként. 1512. november 25-én és december 6-án a főnöke nevében kelt okleveleket ura helyett Várdai alkincstartó írta alá." Maradt - rövid megszakítással - Herendi utóda, Beriszló Péter helyettese is. Mivel ura egy személyben horvát-szlavón bán is volt, többnyire ténylegesen Várdai vezette a kincstárt. 12 Ebben az időben nyerhette el a Szent Zsigmond-prépostságot. 1513. július 10-én még egregiusnak, vitézlőnek, nevezik az alkincstartót, saját alkincstartói (és főnöke helytartói) minőségben kiadott oklevelein 1513. szeptember 2-án még nem nevezi magát prépostnak," 1514. január 8-án azonban igen, 34 igaz, nem adja meg, hogy minek a prépostja. 1514. május 11-én azonban már „venerabilis"-ként ahogy a prépostokat címezik - nevezik meg a budai új Mária-egyház prépostját, Várdai Pált. 35 1514-ben mint egyetlen egyházi személy első helyen szerepel a Hármaskönyv felülvizsgálatára kijelölt bizottságban: Várdai Pál, Szent Zsigmond-prépost, a királyi jövedelmek adminisztrátora. (Rajta kívül Batthyány Benedek budai várnagy [volt kincstartó], három ítélőmester, az alnádor, egy királyi titkár és két választott királyi tanácsi köznemesi ülnök foglalt helyet a bizottságban.) 36 Értenie kellett tehát a hazai szokásjoghoz, és tekintélye volt a köznemesség előtt is. Külföldön őt tekintették kincstartónak, noha adminisztrátor címmel a valóságban még mindig a kincstartói feladatának egyre ritkábban eleget tevő Beriszló bán helyettese volt csak. Az 1515-ös bécsi csúcstalálkozón Pál „diák" kincstartóként említik a magyar királyi tanács megjelent tagjai között. 37 Beriszlót II. Ulászló halála után leváltották a kincstartóságból, utána egy korábbi kincstári tisztviselő, Szálkai László váci püspök, királyi titkár következett. Szálkai 1517. május 22-én mondott le a kincstartóságról, és már aznap kinevezték utódát: Várdai Pál Szent Zsigmond-prépostot. Lehet, hogy Szálkai már akkor átvette a kancellárságot. 38 Prépostunk ezzel jogilag is az ország egyik legfontosabb hivatalának élére került. Tekintélyét mutatja, hogy amikor az 1518. Szent György-napi országgyűlés sikertelensége után a királyi tanács utoljára hozott a köznemesek nélkül törvényt, az első helyen ő áll a püspökök után, megelőzvén a rangban előtte álló Kretschmer Lőrinc székesfehérvári és Paksi Balázs (ó)budai prépostot. 39 Ezután már csak püspökség következhetett: 1521-ben veszprémi püspök lett. További pályája, újabb kincstartóságai, egri püspöksége, majd Mohács után esztergomi érseksége máinem tartozik e tanulmány tárgykörébe. A budai Vár előtti Szent Zsigmond-prépostságban Várdait 1522 nyarán a medgyesi születésű szász Piso Jakab követte királynéi titkár minőségben. 40 Az ismert humanista apostoli protonotárius és jogi doktor pápai szolgálatból került vissza Magyarországra. Több ízben volt előtte itthon pápai követ. Ez nyilván hozzájárult ahhoz, hogy 1517-től királyi titkár és II. Lajos tanára legyen. Egyházi javadalomként a pécsvári Szent János-prépostságot kapta, nyilván nem állt jelentősebb javadalom rendelkezésére. Királyi - és Szent Zsigmond-préposti kinevezése alapján királynéi - titkárként főként diplomataként foglalkoztatták. 1527-ben halt meg. 41 A Buda eleste előtti - a tudomásunk szerinti utolsó Szent Zsigmond-prépost egy másik szász, Huet Márton volt nagyszebeni plébános lett, akinek a katolikus hithez való ragaszkodása miatt el kellett városát hagynia. János király szolgálatába állt, aki királyi titkárnak nevezte ki, és aki a prépostságot is neki adta. 1538-ban még az. 42 A prépostság javadalmának értékét mutatja, hogy az utolsó három prépost az ország vezető hivatalnokai közé tartozott: a pénzügyigazgatás irányítója, ill. két királyi titkár. Az sem érdektelen, hogy az ismeretlen vezetéknevű János préposttól eltekintve három városi és egy mezővárosi polgárfiú és egy jelentéktelen nemes töltötte be a javadalmat. Münzer lényegében az egyetlen kivétel a Jagelló-kor és János király öt prépostja közül, a dúsgazdag budai polgárfiú kinevezése talán egy gesztus lehetett a fővárosi polgári vezetőréteg irányába. Huszti nem volt ugyan hivatalnok, de mint a királyi ének- és zenekar főnöke feltehetően szoros befolyással rendelkezett a királynál, nyilván nem véletlen, hogy ő szerezte vissza az eszéki uradalmat. Érdekes összehasonlítani a két régebbi társaskáptalannal, amelyek elöljárói közt szintén a királyi hivatalnokok voltak többségben. Mátyás és a Jagellók alatt az (ó)budai káptalan 11 prépostja közül 9, a 7 székesfehérvári prépost közül 5 szolgált a királynak. 43 Mindez arra mutat, hogy a budavári Szent Zsigmond-káptalan újjáalapításával (és nagy birtokkal történő ellátásával) a vezető hivatalnokok ellátásához biztosítottak új javadalmakat. A káptalan kanonokjairól sokkal kevesebb adatunk maradt. Ezek azonban arra engednek következtetni, hogy az összetétel hasonlított a többi káptalanhoz, az egyházi középréteghez. A csak keresztnévvel említettek közül András mester 1510-ben dékán - azaz a káptalan gazdasági ügyei intézője - volt, aki Szék mezővárosában tartózkodott, nyilván a széki uradalmat igazgatta. 44 Ezenkívül ismerjük Erdélyi Tamás 45 , Gyöngyösi Máté 46 , Haller Rup21
