Budapest Régiségei 33. (1999)
A SZENT ZSIGMOND TEMPLOM ÉS A ZSIGMOND KOR BUDAI SZOBRÁSZATA : KONFERENCIA A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUMBAN, 1996 - Sallay Dóra: A budai Szent Zsigmond prépostság Fájdalmas Krisztus-szobrának ikonográfiája 123-139
valószínűleg al secco festett, később lepergett stigma. Jobbjának gesztusa nem egyértelmű. Értelmezhetjük mutatásként, de itáliai párhuzamok alapján a kehely felé nyúló gesztusként is. mint Masolino 1424-es empoli sinopiáján,"" amely kompozíciójával a pécseli falkép rokonságot mutat (19. kép). A klasszikus itáliai példákkal összevetve még az is felmerül, hogy a falképen eredeti állapotában esetleg a jobb tenyérről a kehelybe csurgó vér is látható lehetett. 42 A pécseli falkép kb. az 1380-as évek és a XV. század első harmada közé datálható, 43 koncepcionális és földrajzi közelsége miatt a budai Vir dolorum ikonográfiái rokonai között mindenképp fontos szerepe van. 44 ///. A BUDAI KEHELYTARTÓ VIR DOLORUM IKONOGRÁFIÁI ANALÓGIÁI A kehelytartó Fájdalmas Krisztus-ábrázolások elsősorban közép-európai emlékeken, csaknem kizárólag a plasztikai műfajokban maradtak fenn. A szakirodalom a típus első ismert emlékét illetően a bécsi Michaelerkirche 1420-30 körüli szobrára mutat (20. kép). 4- Az. életnagyságnál nagyobb Krisztus-alak jobbjában egy barokk kelyhet tart, amelyet több kutató az eredeti kehely pótlásának tart. 4 " Ez a megállapítás tévesnek tűnik. Jól látható ugyanis Krisztus tenyerével egybefaragva a két külön darabból álló barokk kehely alsó és felső része között egy vaskos, egyenes, rúdszerű tárgy lefaragott csonkja, amit semmiképpen sem vélhetünk kehelynek (21. kép) r: Ez az emlék tehát nem jöhet szóba ikonográfiái párhuzamként, s - tudomásom szerint - más, a budaival egykorú példa sem maradt fenn. 48 A kb. az 1440-es évektől ismert - bár korántsem teljes biztonsággal datált - analógiák többsége Ausztriából (főképp Felső-Ausztriából), Dél-Bajorországból és Erfurtból származik. Az osztrák analógiák közül a legkorábbi a „Znojmói oltár mestere" műhelyének tulajdonított, Felső-Ausztriában vagy Bécsben 1440 körül készült nehézkes faszobor, amely stilárisan nagyon távol áll a budaitól, kompozíciójában azonban jól összevethető vele (22. kép) m Itt is megtalálható a rövid ágyékkendő és a hatalmas, de a testet szemből mezítelenül hagyó köpeny ritka kombinációja. Közel egykorú lehet, s stilárisan is jól összevethető ezzel a szoborral a salzburgi ferences-templom (egykori plébániatemplom) 1446-os szentségházfreskója. 50 Szintén Salzburgban található az a XV. század második feléből származó faszobor, melynek szomorú arckifejezése, kidomborított, vézna mellkasa és jobb kezének finom kehelyemelő gesztusa idézi a budai Vir dolorumot (23. kép). Si Az ágyékkendő itt is feltűnően rövid, köpeny viszont nincs, és újdonságként hat Krisztusnak a néző felé tett, lépő gesztusa, amely egyrészt még hangsúlyosabbá teszi a lábsebet, másrészt ismét az önkéntességre utal. Felső-Ausztriából ismert még egy késői, 1515 körül keletkezett provinciális, jó állapotú faszobor is (24. kép). 52 A felső-ausztriai és salzburgi területekkel egybefüggő régiót alkotó Alsó-Bajoroszágban is összefüggő emlékcsoportot találunk a XV. század közepén és második felében Landshut tágabb környékén. Landshutban, a Szent Márton-templomban található a már említett XV. század közepi terrakotta szoborcsoport, ahol a kelyhet tartó Krisztus összetettebb ikonográfiái ábrázolás, egy Notgottes-csopon része: a Szentháromság második isteni személyeként jelenik meg (25. kép). 5- Szentségházra készült az 1454-es bachlingi plébániatemplom kőszobra (26. kép) 5X míg Landau an der Isar Szent Kereszt-kápolnájának 1465-1470 (?) körüli (27. kép) és a Viehtach melleti Schönau 1480 (?) körüli kelyhes Fájdalmas Krisztus-faszobra oltárszekrényben állt. 55 Egy késői, 1533-as kehelytartó Vir dolorum egy unterdietfurti sírkőreliefen jelenik meg (28. kép). 5 " Erfurt városában szembeszökően sok a kehellyel ábrázolt Vir dolorum. 57 A XV. század közepén készült az erfurti „i mester" két kehelytartó Fájdalmas Krisztus-szobra. 5íi Egyikük, a helybéli Wigbertikirche homlokzatán, kétszeres mérete ellenére is igen hasonlónak tűnik kompozíciójában a budaihoz (29. kép), a másik, egykor a Lorenzkirche homlokzatán inkább egy diadalmas, a halál fullánk ját legyőző kelyhes Krisztust jelenít meg (30. kép). 1468ban a kehely tartó Vir dolorum a Heiligen Brunnen-templom nyugati falán, egy epitáfiumreliefen jelenik meg (31. kép)?" Táblaképen elvétve akad csak kelyhet tartó Fájdalmas Krisztus. A németújvári várból származó 1469-es szárnyasoltár szárnyán látható a jobbjával oldalsebe alá kelyhet tartó, s azt baljával megáldó Krisztus (32. kép) w Ritka ikonográfiái megoldást mutat a prágai Tyn-templomból származó, 1470 körüli cseh táblakép, ahol Krisztus a baljában, a homlokáról lecsurgó vér alá tartja a kelyhet, míg jobbja egy másik Vir dolorum típust idéz, az oldalsebmutató Fájdalmas Krisztust (33. kép) M A közép-európai példák után meg kell említeni néhány XV-XVI. századi olasz emléket is. Bár Itáliára semmilyen műfajban nem jellemző a kehelytartó Fájdalmas Krisztus-ábrázolás, néhány késői és elszigetelt szobron előfordul. Ilyen a luccai Matteo Civitali két Krisztusbüsztje: a luccai Santa Maria della Rosa-templom 1470 körüli Krisztusa 62 és a Lucca melletti Lammari 1480 körüli tabernakulumszobra (34. kép), 63 valamint a cesenai dóm 1505-ös és a ferrarai Santa Maria in Vado-templom 1596os (?) Vir dolor umâ M IV A KELYHES FÁJDALMAS KRISZTUS-ÁB RÁZO LAS OK FUNKCIONÁLIS KÉRDÉSEI A késő középkori kehelytartó Vir dolorum ábrázolásokat vizsgálva felvetődik a kérdés, mi volt az ikonográfiái típus rendeltetése. A fennmaradt emlékek igen változatos helyeken találhatók. Túlnyomó részük szobor, amelyek pasztofóriumon (Bachling, Lucca, Lammari), oltárszekrényben (Landau és Schönau), nyugati homlokzaton (Erfurt, Wigbertikirche és Lorenzkirche), cibórium tetején (Ferrara) álltak. Néhányuk eredeti kontextusa ismeretlen (a budai szobor, a Salzburgban és Linzben őrzött faszobrok). Dombormű formájában epitáfiumon (Erfurt, Hl. Brunnenkirche) és sírkövön (Unterdietfurt), freskón szentségház fölött (Salz125
