Budapest Régiségei 33. (1999)
A SZENT ZSIGMOND TEMPLOM ÉS A ZSIGMOND KOR BUDAI SZOBRÁSZATA : KONFERENCIA A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUMBAN, 1996 - Sallay Dóra: A budai Szent Zsigmond prépostság Fájdalmas Krisztus-szobrának ikonográfiája 123-139
burg), táblaképként pedig oltárszárnyon (Németújvár) és önálló táblaképként is (Prága) megtalálható a kehelytartó Vir dobrum. Az emlékanyag nagyfokú pusztulása miatt célszerű a kehelytartó-típust a hasonló funkciójú, a melléhelyezett kehellyel, 65 illetve egyéb eucharisztikus attribútummal - ostyával" 6 vagy szőlővesszővel és búzakalásszal 67 ábrázolt Vir dolorum típussal együtt vizsgálni. A/, emlékek előfordulási helye alapján úgy tűnik, hogy az eucharisztikus attribútummal megjelenő Vir dolorum ábrázolás elsődleges funkciója az, hogy az Úr testének és vérének valóságos jelenlétét hangsúlyozza. Ennek megfelelően - a mise alatt Krisztus testévé átváltoztatott bor és ostya helyéi jelölendő - leggyakrabban oltáron 68 és szentségfülkéhez 69 kapcsolódó ábrázoláson találkozunk vele. Az eucharisztia színein kívül Krisztus testének valós jelenléte Szent Vér- és ostyaereklyékben nyilvánul meg. Számos esetben megfogható összefüggés az eucharisztikus Vir dolorum ábrázolás és a helyszínhez kötődő Szent Vér/ostya ereklye vagy csoda között: a korai lubíni timpanonrelief Szent Vér-kápolna bejáratát díszíti (10. kép). Einbeck városa, Conrad von Einbecknek, a hallei szobor 70 mesterének származási helye, szintén Szent Vér-kultuszhely volt. Karlslejn és Prága ÍV. Károly kora óta szintén jelentős Szent Vér-kultuszhely. 71 A nagyszámú cseh, sziléziai, felvidéki emlék kapcsolatban lehet a huszita eretnekség kapcsán fellángoló, de már a XIV. század második felében is észlelhető eucharisztiavitákkal is. 72 A számos erfurti emlék a március 26-án ünnepelt helyi Szent Vér-ünnepnek köszönheti létét, melyet a dómban - ahol először megjelennek az erfurti kelyhes Vir dolorum ábrázolások őrzött ereklye tiszteletére tartottak." A Herlin-műhely egyik epitáfiuma 74 is összefügghet Herlin szülőhelyén és egyik fő művének színhelyén, Rothenburgban őrzött híres vérereklye tiszteletével. Luccában az a Matteo Civitali faragta a két kehelytartó Fájdalmas Krisztus-büsztöt, aki a Szent Vér-ereklyét tartalmazó Volto Santo kegyszobor köré cibóriumot emelt. 7 ' Az említett ferrarai szobor pedig az 117l-es vérző ostyacsoda színhelyén 1596-ban emelt cibórium tetején áll. 76 További kérdés az, minek köszönhette a Vir dolorum lábához vagy oldalához helyezett kehely ikonográfiája a kehelytartó Fájdalmas Krisztussal szembeni nagyobb népszerűségét. Közrejátszhatott ebben az, hogy a már korábban elterjedt sebmutaló Vir dolorum ábrázolás, amely nemcsak Krisztus szenvedését, hanem a Megváltónak az emberiségért közbenjáró szerepét hangsúlyozza, 77 oly hatalmas népszerűségnek örvendett, amellyel az egyik kezet lefoglaló kehely tartása nem vehette fel a versenyt. Hiszen, mint láttuk, a kehely jelenlétét melléhelyezéssel is meg lehetett oldani, a kehelytartó Vir dolorum téma újdonsága - az áldozat önkéntességének és Krisztus papi szerepének hangsúlyozása - pedig nem volt olyan mértékű, hogy az a gyakran mindkét kezet igénybe vevő sebmutatást kiszoríthatta volna. Ezzel szemben a kehely ábrázolása mellett szinte mindig találkozunk a sebmutatással. A kehely és a sebmutató gesztus együttes ábrázolásának szándéka szülte az oldalseb alatt lebegő vagy párkányon, szarkofágon álló kelyhet, s ugyanezzel indokolható a kehely bal kézbe vétele: a szabadon maradt jobb az oldalsebbe fúródik (33. kép)."' Még a kehelytartó Krisztusnál is a bal kéz legtöbbször az oldalsebre mutat. Mindezeknél a típusoknál az a törekvés is megfigyelhető, hogy a kehely minél közelebb kerüljön az éltető vér és víz forrásához, az oldalsebhez. Ezzel szemben az oldalsebtől távol, a földre - Krisztus lábához vagy a szarkofág elé - helyezett kehely népszerűségének fenntartásához minden bizonnyal a XV. század folyamán elterjedt Gergely-mise ábrázolásokból ismert kompozíció is hozzájárult. Ezek után még határozottabban vetődik fel a kérdés, mi indokolja, hogy míg a melléhelyezett kehellyel ábrázolt Vir dolorum Európa legtöbb részén 71 ' - így KözépEurópában is - gyakori, a kehelytartó Vir dolorum ikonográfia - a néhány késői olasz emléktől eltekintve csak Közép-Európára jellemző. Erre a válasz talán az ikonográfiái változat sajátos jelenlésében rejlik: Krisztusnak mint a miseáldozatot bemutató, az eucharisztia kelyhét magához emelő papként való megjelenítésében. Hogy ez a típus a XV. század első negyedétől kezdve és a Csehországot Övező régióban terjed el, aligha lehet véletlen. Ez az a kor és terület, ahol az eucharisztiával, a kehely használatával és a papi rend létjogosultságával kapcsolatos viták a huszita eretnekség különböző irányzataihoz kapcsolódva vagy azok ellen fellépve szinte a mindennapi élet részévé váltak. Ez fokozottan érvényes lehet a budai szoborra mint a típus egyik legkorábbi ismert emlékére, amelyet ráadásul annak a Zsigmond magyar, német és cseh királynak az udvari templomában állítottak fel, akit a huszitizmussal kapcsolatos problémák a legérzékenyebben érintettek. /26
