Budapest Régiségei 33. (1999)

A SZENT ZSIGMOND TEMPLOM ÉS A ZSIGMOND KOR BUDAI SZOBRÁSZATA : KONFERENCIA A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUMBAN, 1996 - Sallay Dóra: A budai Szent Zsigmond prépostság Fájdalmas Krisztus-szobrának ikonográfiája 123-139

burg), táblaképként pedig oltárszárnyon (Németújvár) és önálló táblaképként is (Prága) megtalálható a kehelytartó Vir dobrum. Az emlékanyag nagyfokú pusztulása miatt célszerű a kehelytartó-típust a hasonló funkciójú, a mellé­helyezett kehellyel, 65 illetve egyéb eucharisztikus attribú­tummal - ostyával" 6 vagy szőlővesszővel és búzaka­lásszal 67 ábrázolt Vir dolorum típussal együtt vizsgálni. A/, emlékek előfordulási helye alapján úgy tűnik, hogy az eucharisztikus attribútummal megjelenő Vir dolorum ábrázolás elsődleges funkciója az, hogy az Úr testének és vérének valóságos jelenlétét hangsúlyozza. Ennek megfe­lelően - a mise alatt Krisztus testévé átváltoztatott bor és ostya helyéi jelölendő - leggyakrabban oltáron 68 és szent­ségfülkéhez 69 kapcsolódó ábrázoláson találkozunk vele. Az eucharisztia színein kívül Krisztus testének valós jelenléte Szent Vér- és ostyaereklyékben nyilvánul meg. Számos esetben megfogható összefüggés az euchariszti­kus Vir dolorum ábrázolás és a helyszínhez kötődő Szent Vér/ostya ereklye vagy csoda között: a korai lubíni timpa­nonrelief Szent Vér-kápolna bejáratát díszíti (10. kép). Einbeck városa, Conrad von Einbecknek, a hallei szobor 70 mesterének származási helye, szintén Szent Vér-kultusz­hely volt. Karlslejn és Prága ÍV. Károly kora óta szintén jelentős Szent Vér-kultuszhely. 71 A nagyszámú cseh, szilé­ziai, felvidéki emlék kapcsolatban lehet a huszita eretnek­ség kapcsán fellángoló, de már a XIV. század második fe­lében is észlelhető eucharisztiavitákkal is. 72 A számos er­furti emlék a március 26-án ünnepelt helyi Szent Vér-ün­nepnek köszönheti létét, melyet a dómban - ahol először megjelennek az erfurti kelyhes Vir dolorum ábrázolások ­őrzött ereklye tiszteletére tartottak." A Herlin-műhely egyik epitáfiuma 74 is összefügghet Herlin szülőhelyén és egyik fő művének színhelyén, Rothenburgban őrzött híres vérereklye tiszteletével. Luccában az a Matteo Civitali fa­ragta a két kehelytartó Fájdalmas Krisztus-büsztöt, aki a Szent Vér-ereklyét tartalmazó Volto Santo kegyszobor kö­ré cibóriumot emelt. 7 ' Az említett ferrarai szobor pedig az 117l-es vérző ostyacsoda színhelyén 1596-ban emelt ci­bórium tetején áll. 76 További kérdés az, minek köszönhette a Vir dolorum lábához vagy oldalához helyezett kehely ikonográfiája a kehelytartó Fájdalmas Krisztussal szembeni nagyobb népszerűségét. Közrejátszhatott ebben az, hogy a már korábban elterjedt sebmutaló Vir dolorum ábrázolás, amely nemcsak Krisztus szenvedését, hanem a Megvál­tónak az emberiségért közbenjáró szerepét hangsúlyoz­za, 77 oly hatalmas népszerűségnek örvendett, amellyel az egyik kezet lefoglaló kehely tartása nem vehette fel a versenyt. Hiszen, mint láttuk, a kehely jelenlétét mellé­helyezéssel is meg lehetett oldani, a kehelytartó Vir dolo­rum téma újdonsága - az áldozat önkéntességének és Krisztus papi szerepének hangsúlyozása - pedig nem volt olyan mértékű, hogy az a gyakran mindkét kezet igénybe vevő sebmutatást kiszoríthatta volna. Ezzel szemben a kehely ábrázolása mellett szinte mindig talál­kozunk a sebmutatással. A kehely és a sebmutató gesztus együttes ábrázolásának szándéka szülte az oldalseb alatt lebegő vagy párkányon, szarkofágon álló kelyhet, s ugyanezzel indokolható a kehely bal kézbe vétele: a sza­badon maradt jobb az oldalsebbe fúródik (33. kép)."' Még a kehelytartó Krisztusnál is a bal kéz legtöbbször az oldalsebre mutat. Mindezeknél a típusoknál az a törek­vés is megfigyelhető, hogy a kehely minél közelebb ke­rüljön az éltető vér és víz forrásához, az oldalsebhez. Ez­zel szemben az oldalsebtől távol, a földre - Krisztus lá­bához vagy a szarkofág elé - helyezett kehely népszerű­ségének fenntartásához minden bizonnyal a XV. század folyamán elterjedt Gergely-mise ábrázolásokból ismert kompozíció is hozzájárult. Ezek után még határozottabban vetődik fel a kérdés, mi indokolja, hogy míg a melléhelyezett kehellyel ábrá­zolt Vir dolorum Európa legtöbb részén 71 ' - így Közép­Európában is - gyakori, a kehelytartó Vir dolorum iko­nográfia - a néhány késői olasz emléktől eltekintve ­csak Közép-Európára jellemző. Erre a válasz talán az ikonográfiái változat sajátos jelenlésében rejlik: Krisz­tusnak mint a miseáldozatot bemutató, az eucharisztia kelyhét magához emelő papként való megjelenítésében. Hogy ez a típus a XV. század első negyedétől kezdve és a Csehországot Övező régióban terjed el, aligha lehet vé­letlen. Ez az a kor és terület, ahol az eucharisztiával, a kehely használatával és a papi rend létjogosultságával kapcsolatos viták a huszita eretnekség különböző irány­zataihoz kapcsolódva vagy azok ellen fellépve szinte a mindennapi élet részévé váltak. Ez fokozottan érvényes lehet a budai szoborra mint a típus egyik legkorábbi is­mert emlékére, amelyet ráadásul annak a Zsigmond ma­gyar, német és cseh királynak az udvari templomában ál­lítottak fel, akit a huszitizmussal kapcsolatos problémák a legérzékenyebben érintettek. /26

Next

/
Thumbnails
Contents