Budapest Régiségei 32. (1998)

NAGY LAJOS EMLÉKEZETE, 1897-1997 : KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS - Póczy Klára: Nagy Lajos Pannónia művészetéről 53-58

PÓCZY KLÁRA NAGY LAJOS PANNÓNIA MŰVÉSZETÉRŐL Kevés intézmény részesülhet abban a szerencsében, mint Aquincum, hogy három generáción át folyamatosan neves tudósok alapozzák meg nemzetközi hírnevét: Rómer Flóris, Kuzsinszky Bálint, Nagy Lajos, akik ugyanakkor kiváló szervezők is voltak. Alkatukból következően három teljesen különböző személyiségről van szó, érdeklődési körük is eltért egymásétól. Eltérő nézőpontból figyelték és tanulmányozták Aquincum életét, ami önmagában is roppant előnyös volt az ókori város tudományos kutatása számára. Nagy Lajos tollából 1920-1929 között az első tíz év alatt 20 tanulmány jelent meg, s ebből 18 a művészetek különféle ágával foglalkozik. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert friss volt még magyar irodalom és latin szakos diplomája. Elődeihez hasonlóan ő sem rendelkezett a mai értelemben vett régész képzettséggel s művészeti tanulmányokat sem folytatott. Ennek ellenére a 18 cikkben a képzőművészetek és az iparművészet minden ágáról valami újat mondott! Festészet,

1 (1. kép) stukkódíszítés,

2 (2. kép) mozaikművészet,

3 (3. kép) szobrászat

4 (4. kép) az iparművészet köréből pedig az üveg

5

, (5. kép) kerámia

6-, és fémművesség

7 stb. a témái ezeknek a dolgozatoknak. A képzőművészetről szóló megfigyelései már csak azért is egyedülállóak, mert minden előzményt nélkülöz a császárkori provinciális művészetről megformált véleménye. Mondhatnók, iskolát nyitott, műfajt alapított külföldi és hazai folyóiratokban megjelent tanulmányaival. Ezek lényege, hogy szerzőjük szakított a klasszika-archaeológiai elemző stíluskritikával, s az alkotásokat nem önmagukban vizsgálta. Hekler Antal,

8 Láng Nándor

9 tökéletességig fejlesztett módszerén túllépve, illetve más irányt véve, a művészet nála nem a mindennapi élet kerete, hanem maga a közeg, amiben a kor embere élt, amit belélegzett, amit látott és amihez hozzányúlt. Ezzel a módszerrel voltaképpen egy újfajta szemléletet vezetett be: minden tárgy mögött az ember van, s minden újabb „lelet" meghatározása egy új elmélet felvetésének az alapja. Nem írt leltárkönyvet és nem félt attól, hogy elképzeléseit kritika érheti, hiszen tudta, hogy minden elmélete a további kutatást készíti elő. Fantázia és intuíció jellemzi cikkeit - amit akkortájt „történelmi érzéknek" neveztek. A fenti módszerrel és a rá jellemző könnyedséggel oldja meg a legváratlanabb feladatokat is, mint pl. a múmiasír

10 tanulmányozását, vagy az orgona" feldolgozását. (6. kép) Ez utóbbival az ókori zene- és hangszerkutatást teljesen új vágányra terelte, óriási nemzetközi érdeklődést váltva ki, amely máig sem lankad. Utóbbi révén az ókori művészetek köre a zenével bővült ki. Egy szír családi sírkertben verses feliratú kőkoporsót

12 tárt fel, s ennek kapcsán a pannóniai verses feliratokat is feldolgozta. (7. kép) Ezután megírta Aquincum irodalmi életéről szóló tanulmányát,

13 majd a színészettel

14 és a zenei élettel

15 foglalkozó művét. (8. kép) A felsorolt képzőművészeti témákkal együtt ezekből kerekedik ki a Budapest Története c. monográfia „Művészetek" c. fejezete 1942-ben.

16 86 db számon tartott publikációja közül a többség, - 55 cikk és tanulmány művészeti témájú. A közel száz közlemény azonban nem szorítkozik magára Aquincum városára. Nagy Lajos mindig szélesebb perspektívában látta ennek az ókori településnek az életét. Szentendrétől Nógrádverőcéig, Pátytól Csepelig, illetve a pesti oldalig értékelte az emlékeket, amelyek Aquincum lakosságának az életéhez szorosan hozzátartoztak.

17 Amint tágította Aquincum territóriumán a múzeum kutatási területét, korban is bővítette a római uralom nyomon követését. Amint erről mások már beszámoltak, Nagy Lajos nevéhez fűződik Budapesten a Gellérthegyen és a Tabánban az eraviszkusz oppidum és az iparnegyed feltárása és lakosainak megfejtése. Az LT D kelta előzménynek ilyen mérvű jelentősége, mibenléte és korának a meghatározása előtte teljesen ismeretlen volt...

18 S ugyanígy bővítette a korszakot az ókori kereszténységgel, amely témával őelőtte más még nem foglalkozott.

19 Nagy Lajos munkássága 25-26 éve során (ami sajnos roppant rövid időszak egy program kibontakoztatásához és megvalósításához...) még egy téren hozott teljesen újat, illetve továbblépést: az Aquincumi Múzeumtól távolabb, a főváros területén két „in situ" római kori földalatti múzeumot létesített és egy kis romkertet. A két múzeum közül az egyik a Schönwiesner-féle Flórián téri katonai fürdő további termeinek a feltárása volt, s a bővítés kapcsán a régi védőépület modernizálása.

20 A romkert, innen nem messze a cella trichora maradványainak parkosított környezetben való bemutatása: a főváros területén az első ókeresztény emlékhely létesítése.

21 A másik „földalatti múzeum" kialakítását az általa feltárt és felismert Contra-Aquincum későrómai castrum romjai védelmére Nagy Lajos az Erzsébet híd lábánál Pesten terveztette.

22 Mindegyik római műemlék kialakításánál Moeller Károly műegyetemi tanár volt a partnere. Elöljáróban Rómer, Kuzsinszky és Nagy Lajos hármasáról volt szó Rómer előkészítette az utat az aquincumi feltárásokhoz, a múzeum alapításához, s Franciaországban, Németországban, Itáliában hívta fel a figyelmet ennek az ókori városnak a nemzetközi jelentőségére.

23 Sajnos a feltárások megkezdésekor már nem lehetett Budapesten. Rendje határozatához híven 1878-tól a nagyváradi püspökségen kanonoki tisztét töltötte be. Kuzsinszky voltaképpen véghezvitte tervét-művét, de nagy árat fizetett érte. Jóformán napi küzdelmek eredményeként felépíttette az Aquincumi Múzeumot és a kőtárat, ugyanakkor megszerezte raktárak és kutatóhelyiségek számára Pes53