Budapest Régiségei 32. (1998)

NAGY LAJOS EMLÉKEZETE, 1897-1997 : KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS - Póczy Klára: Nagy Lajos Pannónia művészetéről 53-58

ten a Károlyi palotát. Minden felterjesztésében szerepelt, hogy a romkertben álló Aquincumi Múzeum a kutatómunka számára és az anyag tárolására, restaurálására és feldolgozására nem alkalmas, nem is ilyen céllal készült.

24 A Károlyi palotában Kuzsinszky egy középkori osztályt és egy újkori osztályt is kialakított, s megszerezte az engedélyt, hogy a korábban előkerült fővárosi lelőhelyű anyag nagy részét a Magyar Nemzeti Múzeum átadja az új Fővárosi Múzeum számára. Mire azonban mindezzel elkészült, mást neveztek ki helyette az új múzeum főigazgatói székébe! Hosszas fellebbezések után többek között az ugyancsak általa alapított Régészeti Tanszék vezetéséről kellett 1930-ban lemondania a Pázmány Péter Tudományegyetemen, hogy megkaphassa a Fővárosi 1. Pannónia falfestészeti emlékei, a falfestészet technológiája. Doktori disszertáció. A Balácza-pusztán előkerült római falfestmények második csoportja. ArchÉrt 39. 1920-22. 18-24. Die römisch-pannonische dekorative Malerei. Römische Mitteilungen 41.1926.79-131. 2. A pannóniai díszítő rendeltetésű stukkó párkányok. ArchErt 41. 1927. 114-132. 3. Az antik mozaikművészeti kutatások újabb eredményei. ArchÉrt 41. 1927. 192-196. „Dirke bűnhődése" az aquincumi mozaikon. BudRég 13. 1943. 77-102. A savariai kapitoliumon 1791-ben talált mozaikpadló. OMRTÉ 2. 1927. 100-122. Vasi Szemle 1926-27. 141-159. 4. Pelta díszítés a pannóniai kőemlékeken. ArchErt 42. 1928. 68-95. Asztrális szimbólumok a pannóniai bennszülött lakosság síremlékein. Pannónia 1. 1935. 139-151. Szabó Klára: Nagy Lajos hagyaték (kiadatlan kéziratok): a), kőplasztikai emlékekről; b.) Aedicula falakról, kőfaragó műhelyekről, c.) halotti lakoma ábrázolásokról. Pest-Budai Hírmondó 3. 122-123. 5. A dunaszekcsői keresztény római pohár. Theológiai Szemle 5. 1929. 158-163. A brigetioi Vas diatretum. ArchÉrt 44. 1930. 111-123. Üvegserleg hálós díszítés utánzatával a budakalászi őrtoronyból. BudRég 15.1950. 535-540. 6. Egy pannóniai terra sigillata gyár. ArchErt 42. 1928. 96-113. Egy sisciai terra sigillata gyár termékei Aquincumban. BudRég 14.1945.303-331. Zöldzománcos római dísztál Budáról. BudRég 14. 1945. 283-302. 7. Kerberos szobrocska az Aquincumi Múzeumban. ArchÉrt 46. 1932-33., 161-163. A bronz kisplasztika emlékei Aquincumból. Szépművészet 2. 1941.295-297. 8. Mithológikus domborművek aquincumi kőemlékeken. Országos Régészeti Társulat Évkönyve 2.1927. 81-144. 9. Római rokokó bronzszobrocska az Aquincumi Múzeumban. BudRég 12. 1937. 1-24. 10. Aquincumi múmiatemetkezések. DissPann 1:4. Bp 1935.40 p. Múzeum állását (hiszen eddig az időpontig a Magyar Nemzeti Múzeum régésze volt). Rómernek az egyházi hatóságokkal kellett volna megküzdenie, hogy Budapesten folytathassa megkezdett művét Aquincumért. Kuzsinszky a fővárosi hatóságokkal harcolva, folytathatta kutatásait Aquincumban. Nagy Lajos helyzete a sorssal szemben kilátástalan volt. Gyógyíthatatlan betegsége utolsó hónapjában, utolsó műve: „Az Eskü-téri erőd, Pest város őse" kézirathoz mégis optimista kicsengésű utolsó mondatot fűzött 1946-ban a már kiszedett szöveghez. Hitvallásaként idézzük sorait: „A nyers ásatási anyag... - a római város maradványai-... bizonyságot tesznek a küzdelmes kezdetről, ...hogy az 1945. évi joggal mondható új városalapítás után, bizalommal nézzünk előre, s higgyünk fővárosunk jövőjében."

25 11. Az aquincumi orgona. In:BTM kiadványai 2. Bp. 1934. 144 p. Az aquincumi orgona. Budapest 2. 1946. 233-235. 12. A szír és kisázsiai vonatkozású emlékek a Duna középfolyása mentén. ArchÉrt 52. 1939. 115-147. 13. A népnevelés és irodalmi élet kialakulásának első nyomai fővárosunk területén. Magyar Főváros 1. 1941. 14. A zenei és színházi élet kialakulásának első nyomai fővárosunk területén. Magyar Főváros 2. 1941. 15. Ld. előző dolgozatban. 16. Pannóniai római művészet. Címszó a Művészeti Lexikon 2. Bp. 1935. 264-267. „Művészetek" c. fejezet. Budapest Története 1. Bp. 1942. 579-650. A pannóniai római díszítőművészet történetéhez. ArchÉrt 1946-48.189-201. 17. Pl. Aquincum és a későrómai védrendszer. Budapest Története 1. Bp. 1942.747-764. 18. Az eraviszkusz kultúra emlékei Budapest környékén. Budapest története 1. 1942.236-265. 19. A tatai ókeresztény aranygyűrű. ArchÉrt 44. 1930. 243-246. Keresztény római ládaveretek Szentendréről. Pannónia 2.1936. 1-21. In: „Pannónia Sacra". Szent István Évkönyv 1. 1938. 31-148. Az aquincumi ókereszténység újabb emlékei. ArchÉrt 1940.246-256. Kereszténység-kontinuitás. Budapest Története 1. Bp. 1942.765-778. 20. A második segédlegio nagyobbik fürdőjének maradványai a Flórián téren. Bp. 1933. 24. 21. Az óbudai ókeresztény cella trichora a Raktár utcában. In: BTM kiadványai 1. Bp. 1931. 99. 22. Pest város eredete. Előzetes jelentés az Eskü téri ásatásokról. TBM 3. 1934. 7-24. A pesti tábor maradványai az Eskü téren. Bp. 1937. 32. 23. Pl. a Párizsi Világkiállításra a Rómer által összeállított régészeti vitrinekben az aquincumi anyag reprezentálta a római kort: Rómer Flóris: Catalogue speciel du Royaume de Hongrie. Bp. 1867. 24. Aquincum, Ausgrabungen und Funde. Bp. 1934. 109. 25. Az Eskü-téri római erőd, Pest város őse. Bp. 1946. 113. JEGYZETEK 54