Budapest Régiségei 32. (1998)

NAGY LAJOS EMLÉKEZETE, 1897-1997 : KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS - Németh Margit: Nagy Lajos és az aquincumi táborkutatás 45-51

NÉMETH MARGIT NAGY LAJOS ES AZ AQUINCUMI TÁBORKUTATÁS Nagy Lajos munkássága Aquincumnak minden fontosabb színhelyére kiterjedt. A Gellérthegy-tabáni kelta-eraviscus teleptől Contra Aquincum késő római erődjéig a település valamennyi részét magába foglalta területileg és időben egyaránt. (1. kép) Bár korai halála miatt sok publikálatlan leletanyag maradt utána, megjelent művei a legjobbak közé számítanak. Az 1942-ben kiadott Budapest történetének szerzői között Alföldi András és Nagy Lajos a meghatározók. A mű legtöbb fejezetét Nagy Lajos írta: az eraviscusokról, a topográfiáról, a temetkezésekről, a társadalmi életről, a gazdaságról, a művészetekről és a kereszténységről, valamint a késő római erődrendszerről. Ez az összefoglaló, még az azóta felgyülemlett nagyszámú ismeretanyag ellenére is a mai napig a legjobb monográfia Budapest római koráról, és az egyik legjobb egész Pannoniára vonatkoztatva is. E fejezetek közül nagyon tanulságos a topográfiáról szólót elővenni, s annak a katonai emlékekkel és a katonavárossal foglalkozó fejezeteit átolvasni. Mai szemmel meglepő, hogy oly kevés ásatási adat alapján milyen jó topográfiai érzékkel rajzolta meg a terület római kori képét; pontosabban a beépített terület utcahálózatának elemzése révén, felszíni sajátosságai alapján hogyan ismerte fel a topográfiailag kulcsfontosságú helyeket. (2. kép) A legiotábor lokalizálásánál az akkor még a Szilágyi János által Kr. után 20-ra keltezett, majd a 70-es évek elején helyesen Vespasianus kori táborépítési feliratként meghatározott tábla

1 lelőhelye alapján a kőtábort Óbudára lokalizálta. A Laktanya utcai befalazott helytartói oltárkövek alapján a legiotábort a ma ismert területtől északabbra és jóval keletebbre tette.

2 A nyugati táborfalat az 1939. évi ásatások alapján nagyjából a Szél utca vonalában (2. kép 1.) lokalizálta, a keleti táborfalat pedig a Hajógyári-szigetre helyezte, az öböl nyugati partjára.

3 (2. kép 2.) Az északi táborfalat csak bizonytalanul egy Majláth utcai 1928. évi csatornaárok metszete alapján az utca északi végéhez tette, s a Selyemgombolyító elliptikus épületéről - az alaprajza miatt - felvetette, hogy az talán egy táborkapu két tornyára épült.

4 (2. kép 3.) A porta praetoria helyét a Rákos-pataknál lévő erődtől kiinduló híd alapján (2. kép 4.) próbálta meghatározni.

5 A tábor déli védművét a Kálvin utcai paplak konyhakertjében húzódó mélyedés - fossa nyomán próbálta meghatározni (2. kép 5.) (a királynéi várat akkor még nem ismerték, ill. kápolnáját fallal körülvett kolostornak vélték, amelyet a római tábor külső falához ragasztottak. A királynéi vár elhelyezkedését lásd 6. kép 4.) A via principalis vonalát a Fő téren keresztül húzta meg. A katolikus plébániatemplomot már a táboron kívüli területre, de a déli táborfal közvetlen közelébe helyezte. Természetesen maga is hangsúlyozta, hogy mindezeket a feltevéseket csak az ásatási eredmények bizonyíthatják. Mindenesetre nem véletlen, hogy a kötet térképére nem rajzolta be az így létrejött tábor körvonalát, hiszen maga is tudta, hogy az így meghúzott vonalak nem adhatnak ki egy elfogadható táboralaprajzot. Viszont figyelemre méltó, hogy a IV. századi legiotábor észak-déli határait sikerült viszonylagos pontossággal megfognia.

6 (2. kép) A tábor belső épületeire áttérve a praetenturába sorolta a helytartói palotát (2. kép 6.) (amelyet Szilágyi 1941-ben határozott meg praetoriurnként), feltételezve, hogy a szigetet a II. század elején szakíthatta el a Duna a szárazföldtől. Ez a feltevés a mai tudásunk alapján nem áll. Ugyancsak a praetentura területére helyezte a Laktanya utcában 1936-ban feltárt díszes fürdőt, (2. kép 7.) megemlítve a Laktanya utcai, 117-tel záruló éremveretet, amelyet az utcában egy vastag fal szétbontásával találtak.

7 A retenturába helyezte a Schönvisner-féle fürdőt - vagyis a thermae maiorest és a Miklós utca 1.-ben és 12.-ben talált feliratok

8 és az 1938-as feltárás alapján ide lokalizált valetudinariumot

9 (2. kép 8-9.) Ez utóbbi helye valószínűleg pontosabban is meghatározható, méghozzá éppen a feliratok lelőhelyén s nem attól kissé távolabb. A Szilágyi János által megtalált és kórháznak vélt épületrészlet hitelesítő ásatása során egyértelműen bebizonyosodott az épület horreum mivolta.

10 A kórház épülete a via praetoria északi oldalán, közvetlenül a fürdővel szemközt állhatott (jelenleg úttest, járda és lakóház áll fölötte). (3., 4. kép) Kétségtelen, hogy Nagy Lajos itt az ún. 1. legiotáborról beszél, amely bizonyára keletebbre volt az azóta jól ismert II—ül. századi tábortól, s amelynek több pontja ismert, de amely az irodalomban publikált romboid alaprajztól bizonyára különbözött. Feltételezhetően több építési periódus téves egyberajzolásából keletkezett ez az alaprajz, amelyet az azóta végzett feltárások nem igazoltak. Sőt: több fossa metszete is ismert azóta, amelyek összefüggéseinek kiderítése a későbbi feltárások feladata marad." (5. kép) Ezért fontos, hogy bármely leletmentés esetén is, a szóbajöhető variációkra számítva, körültekintően végezzük a feltárásokat. A katonaváros épületeihez sorolta a Szél utcai nagy épületet, (2. kép 10.) amelyet a katonaváros fórumának is tartottak egy időben, és ő maga az igazi katonavárosként jellemezte a területet.

12 Mai tudásunk szerint az épület a II-III. századi tábor retenturájában álló raktár-műhely épület lehetett. (4. kép: fabrica) A katonaváros épületein végighaladva a Laktanya utca-Szentendrei utca torkolatánál, valamint a Leipziger Szeszgyár területén említ nagy, díszes épületeket. (2. kép 11., 12.) Továbbhaladva a Filatorigátnál lévő hosszúkás épületet amelyet Havas Sándor lovassági laktanyának vélt - Nagy Lajos gazdasági épületnek tartotta, (2. kép 13.) majd ettől ÉNYra sírkerteket regisztrált.

13 A canabae ÉNY-i részében, a Vihar utca-Raktár utca sarkán, majd a Szél utca-Szellő utca sarkán 45