Budapest Régiségei 32. (1998)

NAGY LAJOS EMLÉKEZETE, 1897-1997 : KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS - Nagy Mihály: Nagy Lajos, a dunakanyari késő római védőrendszerének kutatója 35-43

Belső falhossz: 8,90 m 44x=484 8954 -54 -0,60 A fenti táblázatban a három őrtorony néhány jellemző méretadatát tüntettük fel. Ezekből kitűnik, hogy a tényleges méretek minimális eltéréssel igazodnak a 11 digitusból álló mértékegységhez, az orthodoronhoz. Tehát a fenti három torony belső mérete 44, külső mérete 54, falvastagsága 5 orthodoron volt. Ennek a mértékegységnek a használata a nyugati tartományokban sok Valentinianus-kori épületre jellemző. Mindhárom tornyot árokkal vették körül, akárcsak a B ács-szentantali épületet. Hasonló méretű, de még vékonyabb falú egy, szintén a barbaricum területén emelt épület, a Hatvan-gombospusztai úti állomás (4. kép). Az épület, amely Soproni Sándor szerint katonai őrtorony volt, és Valentinianus uralkodása idején, 370 táján

31 (Lőrincz Barnabás szerint 373-ban) épült,

32 a korábban említett pannóniai példákhoz hasonlóan, itt is egy folyó, a Zagyva közelében - de nem közvetlenül a vízparton - állt. Rekonstruált eltérés a tényterv szerinti leges méretméret hez képest Digitus mm mm % Hatvan-Gombospuszta, torony A felmenőfal vastagsága: 0,65 m 3x11=33 610,5 +39,5 +6,47 Külső falhossz: 9,40 m 46x11=50 69361 +39 +0,41 10,02 m 49x11=53 99971,5 +48,5 +0,48 Külső kerítőfal vastagsága: 67-70 cm 3,5x11=38,5 712,25 -12,25 -1,71 A Hatvan-gombospusztai épület Soproni Sándor megállapítása szerint egy típusba tartozik két másik Valentinianuskori épülettel, a leányfalui (5. kép) és a budakalászi burgussal (6. kép)

33 (utóbbi 372 után épülhetett).

34 Budakalász-Luppa-csárda Rekonstruált terv szerinti méret eltérés a tényleges mérethez képest Digitus mm mm % Leányfalu A felmenőfal vastagsága: 1,60 m A felmenőfal vastagsága: 1,5 m Belső falhossz (É-i és D-i fal): 16,3 m 7,5x11=82,5 1526,5 -26,5 -1,71 80x11=880 16280 +20 +0,12 8x11=88 1628 -28 -1,71 (K-i és NY-i fal): 15,5 m 76x11=83 615 466 -34 -0,21 A leányfalui és budakalászi burgusnak a belső mérete kétszer akkora, mint a gombospusztaié, a tornyot körülvevő kerítésfal vastagsága viszont mindkét esetben azonos. A budakalászi torony mérete közel azonos a leányfaluival, de a kerítőfal itt vastagabb. Hasonló alaprajzi elrendezésű épületre nem csupán a Dunapart menti útról és a barbaricumból, hanem a tartomány belsejéből is van példánk. A Piliscsév-margétai fallal körbevett torony méretei közel azonosak a Hatvan-gombospusztaiéval, és az épületet övező kör alakú árok is megfigyelhető mindkét esetben.

35 A tornyok rendkívüli méretei alapján feltételezhetjük, hogy azok más funkcióval is rendelkeztek, mint az ugyanebből a korból ismert kisebb méretű, szokványos őrtornyok. A tornyokon belüli négy erős pillér kiosztása és az abszolút méretek is a horreumok szerkezeti megoldásaira hasonlítanak. Pannóniai példaként az alsóhetényi horreumot említhetjük. Az épületet egyelőre nem lehet pontosan keltezni. Tóth Endre szerint az erődöt II. Constantinus uralkodása alatt, illetve a Kr. u. IV. század második harmada folyamán építették, második periódusa 375 utánra keltezhető.

36 A korábban említett Innsbruck-wilteni és schaani erődített horreumok is arra utalnak, hogy a bács-szentantali és a Szentendre-Dera-pataki épületben olyan Valentinianus-kori katonai raktárát kell látnunk, amelyet - nem sokkal építése után - tornyos kerítőfallal övezett udvarral bővítettek ki. A különbség annyi, hogy az első két esetben nagyobb téglalap alaprajzú horreumot, a két utóbbi esetben torony alakú horreumot erődítettek meg. A Dera-pataki torony közepén nem folyt ásatás, így biztosan nem tudhatjuk, de feltételezhetjük, hogy ott is megvolt az emeleti szinteket hordozó négy támasztópillér. A Hatvan-gombospusztai, leányfalui és budakalászi épület a horreumoknak egy olyan típusát képviseli, amelyet folyók közelében - de nem közvetlenül a vízparton - építettek fel, és torony nélküli kerítőfallal, majd azon kívül Hatvan-Gombospuszta és Piliscsév-Margéta esetében árokkal vettek körbe. A budakalászi

37 és a leányfalui

38 toronyban talált nagy mennyiségű gabona, valamint az utóbbiban feltárt kerámiaáru is az épületek raktárszerepét támasztja alá - ami természetesen nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy egyszerre több funkciót is betöltöttek. A nógrádverőcei torony szerkezete, aszimmetrikusan elhelyezett két középső pillérével és a fal mellett megmaradt pilaszteralapozásával még inkább hasonlít a horreumokra. Belső falhossz (K-i fal): 16,28 m 80x1l=í 1628 0 0 Külső kerítőfal vastagsága: 0,70 m 3,5x11=38,5 712,25 -12,25 -1,71 37