Budapest Régiségei 32. (1998)

NAGY LAJOS EMLÉKEZETE, 1897-1997 : KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS - Nagy Mihály: Nagy Lajos, a dunakanyari késő római védőrendszerének kutatója 35-43

Rekonstruált eltérés a tényterv szerinti leges méretméret hez képest Digitus mm mm % Nógrádverőce-Dunamező

39 A torony felmenőfalának vastagsága: 220 cm 11x11=121 2238,5 -38,5 -1,71 Belső falhossz: 18,15 m 89x11=979 1811,5 +38,5 +0,21 Belső szélesség: 10,45 m 52x11=572 10582 -132 -1,24 Külső falhossz: 22,60 m 111x11=1221 22588,5 +11,5 +0,0044 Szárnyfal vastagsága: 2 m 10x11=1 102035 -35 -1,71 Az épület néhány jellemző méretének elemzése alapján megállapíthatjuk, hogy itt is az orthodoront használták mértékegységként. A kváderburkolatú nagy torony két oldalához itt is utólag építették hozzá a sokkal silányabb kivitelű és vékonyabb szárnyfalakat. Paulovics szerint a két építés között csak kevés idő telt el, és az egész épületet rövid ideig használhatták. A tornyon belül két járószintet állapított meg, de nem tudjuk, hogy a két szint keletkezése között mennyi idő telt el.

40 1. SOPRONI, 1978.9.; VISY, 1995 2. VISY, 1985.14. 3.TÓTH-KURUCZ,1914 4. KUZSINSZKY, 1920-1922 5. FITZ, 1976. 8. 6. NAGY, 1934. 7.; NAGY, 1937. 271-272. 7. NAGY, 1942.754., 756-757., 760. 8. NAGY, 1942.760.; PAULOVICS, 1934.161-162. 9. Az eredeti alaprajzok az Aquincumi Múzeumban találhatók BTM RO r 466/1962-1933 és 467/1962-1934 jelzet alatt. A lelőhelyek összefoglalását 1.: SOPRONI, 1978. 62-76., 78-79.; MRT, 7, 48-49 (3/13. szám); 288 (28/36. szám); 295-296 (29/4. szám); MRT, 9, 78-79 (5/9. szám). A limeskutatás legújabb szintéziséhez 1.: SOPRONI, 1985.; VISY, 1985. 67-80. 10. A kérdéskör összefoglalását lásd: MÓCSY, 1969b; SOPRONI, 1978. 76-79. 11. NAGY, 1942.756-757. 12. Ez már csak azért sem lehetséges, mert az ilyen létesítményeket mindig magaslatokon építették fel, és a bekerített udvar szintje jóval a folyó vízszintje fölött helyezkedett el. SCHLEIERMACHER, 1942. 193. és Taf. 34:1.; SZABÓ, 1994.120. és 123:7. kép, az udvart kikötőnek tartja. L. még: SZABÓ, 1996.79. és 98. 13. SOPRONI, 1978.71.; SOPRONI, 1985. 69. 14. PAULOVICS, 1934.159.111. kép 15. HENSZLMANN, 1872.74. 16. L. a 9. jegyzetet fentebb! 17. HENSZLMANN, 1872.74-75.; vö. MÓCSY, 1969a 71-72. Az itt talált borostyánrögöket és a fej alakú bronzsúlyt kereskedelmi tevékenység jeleként szokták értékelni. A hasonló alaprajzú engersi toronyban nagy mennyiségű gabonát találtak, és valószínűleg horreumként használták a zullesteini épület földszintjét is.

41 A nógrádverőcei épület ugyanahhoz a fő típushoz tartozik, mint a Bács-szentantali és a Szentendre-Dera-pataki, kikötésre is alkalmas hely mellett felépített, erődített udvarú horreum, de annak egy nagyobb területű változatát képviseli. Ennek a változatnak a legközelebbi párhuzamai Szob-Hidegrétről

42

, Tahitótfalu-Balhavárról

43

, Szigetmonostor-Horányból

44

, Bölcskéről

45

, Dunafalvárói

46 és Zullesteinből

47 ismertek. Az épületek bizonyos méretei (pl. az udvar szélessége) változhat, de az egész komplexumot azonos elvek szerint tervezték, és úgy tűnik, közös építéstechnológiai sajátosságuk az, hogy először a horreumot építik fel (feltehetően azért, mert ezt azonnal használatba vették), majd ennek elkészülte után kerítik be az udvart.

48 Megfigyeléseink alapján tehát a Szentendre-Dera-pataki és a nógrádverőcei típusú épületeket nem hídfőnek, hanem erődített horreumnak

49 kell tekintenünk, amelyet más jobb parti létesítményekkel együtt, még Frigeridus dukátusa idején, azaz 369-373 között

50 (valószínűleg a 371-372. évek nagy építkezései során)

51 építettek, és amelyek valószínűleg a 374. évi kvád-szarmata támadás idején pusztultak el. Tehát figyelembe véve az elmúlt évtizedek idevonatkozó kutatási eredményeit is -jelenleg helyesebbnek tűnik Nagy Lajosnak és Paulovics Istvánnak az erre az épülettípusra vonatkozó Valentinianus-kori keltezése. 18. OHLENROTH, 1942. 37^10. 19. HENSZLMANN, 1872.74.; vö. MÓCSY, 1969a; MÓCSY, 1969b 20. NAGY, 1942. 760.; PAULOVICS, 1934. 158-159.; JÖRNS, 1972.430. Szobon is hasonló helyzetet figyelhettünk meg: MRT, 9, 328 (26/28. szám). 21.RÖDER, 1952.115-116. 22. JÖRNS, 1972.431. 23. MÓCSY, 1958.93-94. 24. WOTSCHITZKY, 1959. 18.; BORHY, 1996.213. 25. MACKENSEN, 1994. 509-510. 26. MALIN, 1958. 36-37., Abb. 2-3.; BORHY, 1996. 213. 27. MACKENSEN, 1994.508. 28. TÓTH, 1984. 67-68. 29. SOPRONI, 1978.49-50. 30. SOPRONI, 1978. 51-55. 31. SOPRONI, 1978. 85.; SOPRONI, 1985. 95. 32. LŐRINCZ, 1985. 234. 33. SOPRONI, 1978. 66.; SOPRONI, 1985. 69-70. 34. MRT, 7,48. 35. MRT, 5, 277-278. 16/1. szám. A falak külső hossza 10 méter, azaz 49 orthodoron, a falvastagság kétszerese a hatvan-gombospusztainak: 6 orthodoron. 36. TÓTH, 1987-1988. 31-32. 30.: a fal vastagsága itt is 100 cm (tehát valószínűleg 5 orthodoron). 28. 8. kép (téves léptékkel és a rajznak ellentmondó méretadatokkal). 37. NAGY, 1934. 7.: „...érintetlenül találtuk mázsaszámra a JEGYZETEK 33