Budapest Régiségei 32. (1998)
TANULMÁNYOK - Pető Mária: A gellérthegyi kőbánya 123-133
A gellérthegyi ásatás munkájában részt vett dr. Horváth Zoltán geológus, aki megfigyeléseiről egy rövid tanulmányt készített, mely az ásatási napló mellékleteként kéziratban olvasható. 29 A bánya kőanyagának meghatározása és ennek összevetése a korábban itt előkerült s ma a Nemzeti Múzeumban őrzött kövek anyagával és kőfaragás-technikájával az ő munkájának köszönhető, és minthogy kutatása még nem befejezett, e helyütt bővebben nem térhetünk ki rá. A geológiai vizsgálatok folytatása feltétlenül szükségessé vált, mivel a hegyről a múlt században előkerült Iuppiter Teutanus-oltár kapcsán már korábban feltételezték, hogy itt, a déli lejtőn állhatott az eraviszkuszok törzsi szentélye, mely az oppidum feladása után kultuszhelyként tovább élt a római kor folyamán. A néhány éve előkerült bölcskei, azonos értelmű oltárkövek, amelyeknek eredeti felállítási helyét a Gellérthegyre lokalizálják 30 , még jobban megerősítik e vallási központ létezését. Amennyiben ilyen nagy számú - a gellérthegyivel együtt 12 db - kőoltárt állítottak az egykori oppidum területén, azt a 1. A feltárások költségeihez hozzájárult a Budapest Bank, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Közgyűjteményi Főosztálya, szíves segítségüket ezúton is köszönöm. 2. NOVÁKI-PETŐ 83-99., 96., 11. kép. ; PETŐ 33-35. 2. kép. 3. A földradarvizsgálatokat Pattantyús Á. Miklós végezte, felméréseinek eredményét lásd az 1993. és 1994. évi ásatási jelentés mellékleteként. 4. Az I. sz. lelőhelyen a rézsűvel párhuzamosan jó megtartású agyagfal 10 m hosszú szakaszát tártuk fel. A kutatás ezen a helyen még nem fejeződött be, ezért a részleteiben feltárt objektum értelmezését megadni még nem tudjuk. 5. NAGYE. 133-190., 136-137. 6. A geológiai szakirodalom összegyűjtésében dr. Horváth Zoltán volt segítségemre, közreműködését ezúton is köszönöm. 7. SCHAFARZIK-VENDL-PAPP 115. 8. PÉCSI 90. 9. SCHAFARZIK 224. 10. KŐFALVI271. 11. BEUDANT 383. (Beudant szövegét Völgyi Zsuzsa fordította magyarra, szívességét köszönöm.) 12. SZABÓ 105. 13. Evlia CSELEBI 290. 14. NAGYE. 139.,7.kép. 15. NAGY L. 239. 16. PETŐ 35., 2. kép. 17. NAGY T. 103-160. 18. NAGY L. 239. BEUDANT=BEUDANT, F.-S.: Voyage minéralogique et géologique en Hongrie pendant l'anné 1818.2. kötet. Paris, 1822. EVLIA Cselebi=EVLIA Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664. Ford.: Karácson Imre. 2. kiad. Bp. 1985. 622 p. HORVÁTH=HORVÁTH Zoltán: Geológiai szakvélemény a gelföldrajzi adottságok miatt csak itt, a lankás déli platón tehették meg, ahol megfelelő nagyságú és sík terület állott rendelkezésükre. Ugyanez vonatkozik a kora római temető sírköveire is, melyek nagyjából szintén ezen a tájékon kerültek elő. Nyilvánvaló, hogy követ nem szállítottak a Gellérthegyre, hanem az itt fellelhető mészkövet termelték ki e célra. A továbbiakban szükségesnek tartjuk a bölcskei kövek és a Nemzeti Múzeumban őrzött gellérthegyi kőemlékek geológiai és kőfaragás-technikai vizsgálatának elvégzését, valamint e déli oldal teljes, módszeres feltárását, a már megkezdett 1993-95. évi kutatások befejezését. A gellérthegyi késő kelta oppidum kultuszközpontként való tovább élése a római korban ma már toposzként ismétlődő feltevés a régészeti szakirodalomban, ennek bizonyítása csak nagyobb arányú ásatásokkal és több tudományág művelőinek közreműködésével végzett vizsgálatok alapján lehetséges. Addig is, amíg nem kerül elő pro vagy kontra bizonyíték, a kőfejtő működését nagy valószínűséggel a római korra keltezzük. 19. NAGY L. 245. 20. NAGY L. 246. 21. TORMA 39. 22. TORMA 46. 23. Téglás Gábor e témában publikált munkásságát 1. TORMA, i. m. 46. 1. jegyzet 24. TÉGLÁS 1889. 391. 25. TÉGLÁS 1898. 292-293. 26. TÉGLÁS 1886. 21-26. 27. Budapesti Történeti Múzeum, őskori gyűjtemény ltsz.: 95.5. 33. 28. RŐDER 213-271. 29. HORVÁTH. Szerző a jelentésében az alábbiakat állapítja meg: „2. Az édesvízi mészkőnek geológiai értelemben két típusa van. Az egyik a tavi... a másik változat a meredekebb geomorfológiai viszonyok között keletkezett forrásmészkő. ... a feltárt anyag összehasonlító vizsgálata azt bizonyítja, hogy gellérthegyi leleteink ez utóbbi típusba tartoznak. 3-4. Az 1. sz. árokban feltárt, körülvágott, de a termőhelytől fel nem szakított édesvízi mészkőtábla. Gyakorlatilag tiszta kalcit (CaC03), kevés kvarcszennyezéssel. Az 1. sz. árokban talált 1,8x1,2 m méretű, körülvágott mészkőlap a kelta vagy római oltárkövek, faragott kőtáblák befoglaló nyers méretére lett kialakítva. A tábla alján a hosszabbik alsó él mentén talált félkör alakú befaragások a kőtábla felszakítása érdekében az ékek elhelyezésére szolgáló mélyítések. Ez a kőfejtési mód az ókortól ismert, használata a gépesítéssel (fúrás és kőfűrészelés elterjedésével) szorult háttérbe." 30. SOPRONI 1990.133-142.; SOPRONI 1993.117-184. lérthegyi eraviszkusz oppidum ásatása során feltárt kőanyagokról. Kézirat. Bp. 1994. 13 p. KŐFALVI =KŐFALVI I.: Kőfaragókról és kőbányákról. In: Építés -Építészettudomány 12.1980. p. 241-282. NAGY E.=NAGY Emese: A középkori Buda és Pest építészetének JEGYZETEK IRODALOMJEGYZÉK 125
