Budapest Régiségei 32. (1998)

TANULMÁNYOK - Pető Mária: A gellérthegyi kőbánya 123-133

technikai és szervezeti kérdései I. BudRég 21. 1964. p. 133-190. NAGY L.=NAGY Lajos: Az eraviszkusz kultúra emlékei Budapest környékén. In: Budapest Története 1. Bp. 1943. p. 236-265. NAGY T.=NAGY Tibor: Kőfaragás és szobrászat Aquincumban. BudRég 22.1971. p. 103-160. NOVÁKI-PETŐ=NOVÁKI Gyula-PETŐ Mária: Neuere Forschungen im spätkeltischen Oppidum auf dem Gellértberg in Budapest. ActaArchHung 40. 1988. p. 83-92. PETŐ=PETŐ Mária: Neuere Forschungen im spätkeltischen Oppidum auf dem Gellért-Berg. ActaArchHung 45. 1993. p. 53-44. PÉCSI=Budapest természeti földrajza. Szerk.: Pécsi Márton. Bp. 1959. 416 p. RŐDER-=RŐDER, Josef.: Die antiken Tuffsteinbrüche der Pellenz. In: Bonner Jahrbücher 157. 1957. p. 213-271. SCHAFARZIK=SCHAFARZIK Ferenc: A magyar korona országai területén létező kőbányák részletes ismertetése. Bp. 1904. The remains of a hand-cultivated limestone quarry were discovered on the southeastern side of the late Celtic oppidum during 1993*1994. Our test trenches revealed large cut stones in still in primary position in the abandoned quarry. The blocks of stone bore marks of wedging chisels and grooves that were designed to separate them. A heap of small refuse stones was found on the northern side of the quarry. No archaeological finds of dating value or relevant tools were recovered during the course of excavations. On the basis of geological analyses, descriptions and analogies, with other possibilities excluded, the quarrying activity was dated to the Roman Period. Following Roman occupation, for centuries, the abandoned Gellért Hill oppidum retained its function as a religious center for SCHAFARZIK-VENDL-PAPP=SCHAFARZIK Ferenc-VENDL Aladár-PAPP József: Geológiai kirándulások Budapest környékén. Bp. 115 p. SOPRONI 1990=SOPRONI Sándor: Előzetes jelentés a bölcskei késő római ellenerőd kutatásáról. CommArchHung 1990. p. 133-143. SOPRONI 1993=SOPRONI Sándor: CIL III. 10481. BudRég 30. 1993. p. 177-184. SZABÓ=SZABÓ József: Budapest geológiai tekintetben. Bp. 1879. TÉGLÁS 1886=TÉGLÁS Gábor: A jánosfalvi római kőbánya és annak három falképe Udvarhely megyében. ArchÉrt 6.1886. p. 21-26. TÉGLÁS 1889.1=TÉGLÁS Gábor: Római kőbánya a dévai Bezsán nevű hegyen. ArchÉrt 9. 1889. p. 390-395. TÉGLÁS 1889. 2=TÉGLÁS Gábor: Római kőbányászat a tordai hasadék keleti torkolata felett. ArchÉrt 9. 1889. p. 289-295. TORMA=TORMA István: Római kori kőbánya Budakalász határában. Iparrégészet 2. Veszprém, 1982. p. 39-49. the indigenous Eraviscus tribe. This is shown by early Roman grave stones and altars found on the southern and western slopes, as well as the Jupiter Teutanus altar discovered at 16 Rezeda Street in the last century. This latter, as well as eleven stone altars from Bölcske, whose original find spot must also have been Gellért Hill, suggest that a cultic center may have stood on the hill's southern slopes in which altars were annually erected to insure the well being of leaders of the Aquincum Civil Town, the emperor and the Eraviscan community. It may also be presumed that the stone material required by this regular activity was procured in a nearby quarry. Eventually, after the quarrying activity had ceased, the quarry was buried and forgotten. No data are available concerning its function in later periods. MÁRIA PETŐ THE GELLÉRT HILL QUARRY 126