Budapest Régiségei 32. (1998)

KÖSZÖNTÉSEK - Irásné Melis Katalin: Gerő Győző = Győző Gerő 11-12

GERŐ GYŐZŐ Dr. Gerő Győző, címzetes egyetemi docens, a magyar törökkori régészet megteremtője és a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának egyik alapító munkatársa közel fél évszázada áll a tudomány szolgálatában. Pályafutása a dr. Gerevich László által vezetett, budai középkori királyi palota feltárásán kezdődött, amikor a fiatal régész a terepmunka mellett a XVI-XVII. századi, törökkori régészeti leletanyag muzeológiai és tudományos feldolgozását is feladatául kapta. Gerő Győző kora ifjúságától a törökkor, a török világ ku­tatására készült, olyan komoly elszántsággal, hogy iskolatár­sai már Juszufnak szólították. Barátai és közeli munkatársai tudják, hogy Gerő Juszuf amellett, hogy magyar régész, lélek­ben félig török, aki egész életét arra szánta, hogy a magyar történelem egyik tragikus időszakáról, a török hódoltság 150 évéről a valósághoz közelebb álló képet alkosson, és amennyire lehetséges, rekonstruálja azt az épített környezetet és anyagi kultúrát, amelyben a hódítók és az elnyomott népek éltek. 1952-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsé­szettudományi Karán régészdiplomát szerzett. 1950-től nyug­díjba vonulásáig, 1997-ig a Budapesti Történeti Múzeum tu­dományos munkatársa volt, és bár fő kutatási területe a török építészeti emlékek feltárása^ bekapcsolódott a középkori vá­rostörténeti kutatásokba is. Ő tárta fel az első, középkori lele­tekben gazdag budai kutakat, részt vett a budai Vár házainak műemléki kutatásában, s az ő nevéhez fűződik a Buda köze­lében lévő, közismert Csőt falu feltárása is. Az első tudomá­nyos cikkei a budai Vár és polgárváros törökkori építészeté­vel, a budai török fürdőkkel foglalkoztak. Ezek megírásával egy időben hozzákezdett az ország több jelentős török műem­lékének feltárásához is. A budapesti kutatásokkal párhuzamo­san Esztergomban, Egerben, Pécsett, Siklóson, Szigetváron ­Dr. Győző Gerő, Universitätsdozent h. c, der Erschaffer der ungarischen Archäologie der Türkenzeit, einer der Gründer des Burgmuseums des Historischen Museums der Stadt Budapest, steht beinahe seit einem halben Jahrhundert im Dienste der Wissenschaft. Sein Forscherlaufbahn begann bei der Ausgrabung des mittelalterlichen königlichen Palastes aus Buda. Die Freilegung wurde von dr. László Gerevich geführt, als der junge Archäologe neben dem Terrainarbeit auch auf die Bearbeitung des mittelalterlichen, türkenzeitlichen (16.-17. Jahrhundert) archäologischen Fundmaterials beauf­tragt wurde. Győző Gerő bereitete sich schon in den Jugendjahren auf die Erforschung der Türkenzeit und der türkischen Welt vor. Er war so entschlossen, da seine Kameraden und nahen Mitarbeitern ihn "Jusuf nannten. Diese Mitarbeiter und hogy csak a legfontosabbakat soroljam - vezette és a mai na­pig is vezeti az évekig tartó műemléki és régészeti kutatáso­kat. Tudományos eredményeit hazai és külföldi folyóiratok­ban, tudományos konferenciákon folyamatosan publikálja. Budapest török műemlékeiről 1957-ben, Pécs török mű­emlékeiről 1960-ban jelentek meg az első könyvei. A későb­bi monográfiákat már jórészt saját régészeti és levéltári kuta­tásai alapján készítette. Legjelentősebb alkotása „Az osz­mán-török építészet emlékei Magyarországon (dzsámik, für­dők, türbék)" című disszertációja, amellyel 1975-ben elnyer­te a kandidátusi fokozatot. A disszertáció 1980-ban könyv alakban is megjelent. Gerő Győző gazdag életművéből, tudományos publiká­ciói sorából kiemelkednek azok a tanulmányok, amelyekben a szerző Buda, Esztergom vagy Pécs törökkori topográfiájá­val foglalkozik. A török háborús pusztulás nyomainak a feltárása a koráb­bi, középkori, a török rendezések és építkezések pedig a ké­sőbbi, kora újkori várostörténeti kutatások forrásaivá váltak. A régészeti kutatómunka közben Gerő Győző számos ha­zai és külföldi kiállítás rendezésében is közreműködött. Meg­írta a kiállítási katalógusok, vezetők török időszakra vonatko­zó részeit. A kiállításokhoz vagy műemléki helyreállításokhoz kap­csolódva nagy példányszámban megjelenő tudományos nép­szerűsítő kiadványokban ismertette az ország legjelentősebb török műemlékeit. A Budapesti Történeti Múzeum munkatársai szívből gra­tulálnak, jó egészséget és további, eredményes munkával töl­tött boldog éveket kívánnak. Irásné Melis Katalin Freunde wissen es, da "Jusuf Gerő, obwohl er ein ungarisch­er Archäeologe war, war in seiner Seele schon halb ein Türke, der sein ganzes Leben der Erforschung einer der tragischen Zeiten der ungarischen Geschichte - der 150 Jahre dauernden türkischen Oberherrschaft - widmete. Er versuchte eine wirk­lichkeits echte Darstellung dieser Zeit zu geben, und er ver­suchte die gebaute Umgebung und die materielle Kultur dieser Periode, worin Okkupanten und unterdrückte Völker miteinander lebten - zu rekonstruieren. 1952 erwarb er an der Fakultät für Philosophie an der Universität der Wissenschaften Eötvös Lóránd ein Archäeologendiplom. Er war von 1950 bis zu seiner Pensionierung, 1987, wissenschaftlicher Mitarbeiter des Historischen Museums der Stadt Budapest. Obwohl sein Hauptforschungsgebiet die Freilegung der türkischen GYŐZŐ GERO 11

Next

/
Thumbnails
Contents