Budapest Régiségei 31. (1997)
Holl Imre: A budai palota középkori építéstörténetének kérdései 79-99
túl leegyszerűsített felfogását, hogy most már egy fokozatosabb területnyerést látunk: már a Csonkatorony építése is túlnyúlik a belső sziklaárok vonalán (pedig annak meghosszabbításaként is elférhetett volna); K felé egy korábbi nagy épület 55 gyökeres átépítésével bővítik a palota rendszert. Ez az utóbbi átépítés nem lehetett sokkal későbbi, mint a D-i épületcsoport (déli nagy csarnok) és a „Zsigmond-kapu" elkészülte, hisz legalább két kőfaragójuk azonos. 56 ÁSATÁSI MEGFIGYELÉSEK A KELETI OLDALON Az a néhány kutatóárok, amelyet az ÉK-i kortina kaputól É-ra húzhattunk, főleg a kapu melletti külső téglalap alaprajzú torony korához nyújtott támpontot: korai építése mellett szól (ahogy előzőleg már írtuk). A toronyhoz viszonyítva a mellette álló kettős kapu már valamivel későbbi. 57 Az É-felé meghosszabbított kutatóárok elérte a pincehelyiségek D-i falát, 58 ez a sziklatalaj magasabb nívója miatt itt feljebb alapozott. A falalapozás mellett húzódó barna földréteg (ebbe nyúlik az alapozás beásás nélkül) É-felé lejt; leletei 13. és 14. századi kerámia. E felett ül az alapozás tetejénél a fal külső lábazati kiugrása. Egy további kutatóárok a pincesor előtt ÉK-DNyi irányban szelte át a területet, ennek rétegei közül a legalsó (5. réteg) kifelé erősen lejt; leletei jellegzetes 13. és 14. századi házi kerámia, kevés lapos tetőcserép-töredék; jellegzetes épületbontási anyag és kályhacsempe nem volt benne, sem konyhai szemét. Felette egy ugyancsak kifelé lejtő agyagréteg húzódott, egyetlen lelete jellegzetes 14. sz-i fazéktöredék. Felette a 3-3/a rétegben viszont már a 15. sz. második feléből származó kerámia és szemét volt, ugyanígy felette a 2. rétegben. A vízszintes, kavicsos-habarcsos útnívó csak ezek felett helyezkedett el, tehát e szakasza viszonylag késői (már a külső várfal építése - újraépítése?) után használt. - A rétegződés a pincesor falának megépítésére csak annyi támpontot ad,hogy a 15. század második fele előtt épült, amikor itt még nem állt a külső várfal. (11. kép) 59 A korai oszlopokhoz réteget nem találtunk sehol sem. Még 1951ben figyelhettünk meg egy szemétgödröt (41. sz.), amelynek oldalait az egyenesen levésett szikla, illetve előtte a pincehelyiségsor hátsó fala képezte, ezáltal a kettő közt szabad rést hagyva. Betöltése jellegzetes 15. századi kerámia, közte 1460-70 körül használt angóbos-mázas fazék és morva kőcserép, kályhacsempe töredékek (köztük egy szinesmázas darab is), osztrák grafitozott edények, valamint a Lovagalakos kályha griffes csempetípusa; terrazzópadló töredékei. Mindez arra mutat, hogy valamikor a század második felében, legkorábban a 80-as években használták fel szemétgödörnek ezt a fal mögötti üreget. Ebből koránt sem lehet azt a következtetést levonni, hogy a pincesor fala Mátyás idejében épült, 60 csak azt, hogy ekkor már állt. (Az egész palota területére jellemző, hogy a kínálkozó falközöket, emésztogödröket főleg a század végén és a következő elején töltötték be szeméttel, amit már nem takarítottak újra ki. 61 ) A második udvar (Zsigmond udvar) épületeinek kronológiájához az előbbiekben kívül, mint ásatási megfigyelés az É-i oldal épületévei-megépítésével kapcsolatban álló legalsó réteg (a pincefolyosót később lezáró vékony fal alatt) adhatna felvilágosítást. Csekély leletanyaga mellett ugyanis itt 7 db Zsig86 10. kép. A K-i oldal alaprajza, az EK-i épület alaprajza a beépítések korszakaival. (Gerevich alapján)
