Budapest Régiségei 31. (1997)

Irásné Melis Katalin: Árpád-kori temetők a pesti határban, 11-13. század 41-78

haladt. A gyöngyök eléggé szabályos távolságra feküdtek egymástól, ami talán abból adódott, hogy a gyöngyök rögzített helyzetben, felvarrva kerültek a sírba. a) Fluorit gyöngyök, 21 db. A lapos gyöngyszemek keresztmetszete lapos hatszög alakú volt, ezek voltak a nagyobbak. (H.: 1,2-1,8 cm, sz.: 1,2-1,4 cm, v.: 1 cm) A kisebb gyöngyök szabályos hatszög átmetszetűek voltak, néhány vastagabb volt mint a nagyobb, lapos gyöngyök (H.: 0,8-1 cm, sz. és v.: 1,1-1,3 cm). A feltárás idején sötétlila volt a színük, a restaurálás közben azonban a kisebb gyöngyök színe megváltozott. A két legkisebb gyöngy átlátszó, egészen világosszürke, 3 nagyobb átlátszó, zöldesszürke, 1 gyöngy sötétszürke, 6 nagyobb gyöngy átlátszó világos lila lett. Csak a legnagyobb gyöngyök (9 db) maradtak átlátszó sötétlila színűek. b) Szürke, hengeres, középen átfúrt aranyfóliás üvegpaszta gyöngyök, 3 db. Hosszúságuk a gyöngyszélek egyenetlenségei miatt 0,5-0,8 cm volt. Átmérőjük 0,8 cm. Aranyfóliás gyöngyök közül egy hátul, a fluorit gyöngyök között középen helyezkedett el, l-l pedig a gyöngysor jobb ill. baloldali részében volt (18. kép 3). A Budapest XVI. Timur utcai temető eddig feltárt sírmellékleteinek nagyobb része S végű karika, pontosabban ennek az ékszertípusnak több, all. században megjelenő és általánosan elterjedt formai változata. Ezek mellett azonban más ékszerfélék is előfordultak, köztük olyanok is, amelyek inkább a korábbi időszakban, a honfoglalás-korban voltak gyakoriak. Ilyenek voltak a Timur utcai temető 55. és 21. sírjában talált, kis méretű, ovális, egyszerű, nyitott végű huzalkarikák. Szőke Béla fülben hordott karikának, mások hajfonatszorító karikának tartották, amelyeket lassan kiszorítottak az S végű karikák. Azonban több kora Árpád-kori temető sírleletei mutatják, hogy ezek a karikák a 12. sz. első felében is használatban voltak, egy részük még mindig varkocsszorító karika volt, más részük azonban olyan helyen került elő, hogy feltételezhetően az S végű karikákat tartó pántnak a hajfonatba, vagy a homlokpántba való beakasztására szolgáltak.

75 A kis méretű, nyitott végű huzalkarikák korszakonként változó kísérő leleteit a halimbai temetőben követhetjük. A temető II. fázisában néhány sírban még nagyobb méretű, nyitott végű karikákkal, a III. fázisban már csak S végű karikákkal fordultak elő.

76 A Zalavár Községi I. temetőben az egyszerű, kis méretű, nyitott végű huzalkarika körte alakú változata jelent meg. Néhány hasonló darab más helyen is előkerült, a 11. sz. elejére keltezhető sírokban.

77 A Budapest XVI. Timur utcai temető 7. és 49. sírjában az előbbi karikáktól jóval nagyobb, szabályos kör alakú, nyitott végű bronz huzalkarikák voltak. Ezt a karikatípust zömében honfoglaláskori sírokban találták, s ezért felmerült, hogy all. sz. elejénél későbbi időben már nem fordultak elő.

7S Mivel a Budapest XVI. Timur utcai sírokból előkerült leletek zöme a 11. sz. második felére jellemző, a nagyobb méretű huzalkarikákat is közéjük lehet sorolni. A honfoglaláskorban volt gyakoribb a bronz, pödrött végű karika használata is. Divatja a 11. sz. folyamán is folyamatos volt, bár megfigyelhető, hogy az S végű karikákhoz hasonlóan kisebb változásokon ment át.

79 A Budapest XVI. Timur utcai temető 29. sírjából származó karika végét 1 mm szélesre kalapált lemezből készítették, és ezért hasonlított a temető kis méretű, lemezes S végű karikáihoz. A Budapest Timur utcai temető S végű karikái ugyanolyan változatos formában készültek, mint amilyenek a jelentős, nagy Árpád-kori temetőkben sorra előfordultak. Ezekben a hagyományos formák mellett nyomon követhető az új típusok kialakulási folyamata, a karika formájának, méretének, nyersanyagának, s nem utolsó sorban az S végződésnek a változása. Az S végződést egyre szélesebbre kalapálták, s a lemezeket igen gyakran teljes szélességüket betöltő bordázassál díszítették. A kutatók egyetértenek abban, hogy a bordázott S végű karikák a 11. sz. második felében, a sima, lemezes S végű karikák pedig valamivel korábban terjedtek el nagy tömegben.

80 A 11. sz. második felében megszaporodott az ezüst S végű karikák száma is. Megjelentek a vastagabb huzalból készített tömzsi, vaskosabb formák, és az átlagosnál nagyobb méretű, 2-3 cm átmérőjű darabok.

81 A 11. sz. vége felé feltűnő nagy méretű, S végű karikák túlnyomó része ezüstből készült. Az ezüst S végű karikák legtöbb típusa a pesti határban lévő temetőkből is ismert. A tanulmány tárgyát képező, E-pesti temetők mellett a csepel-szigeti Szabadkikötő területén elpusztult temető szórványleletei valószínűsítik, hogy több típus lehetett használatban. Két egyforma, és egy valamivel nagyobb példányt szedtünk össze, a feldúlt sírok egyikéből I. István ezüst érme is előkerült (21. kép 1-5).

82 A leírások szerint változatos formájú ezüst S végű karikák voltak a Rákospalota-Sín utcai temetőben is. A kisméretű, 1 mm vastag huzalból készített, ezüst S végű karikák egy érdekes, formai változatát találtuk a Budapest Timur utcai temető I. sírjában. Két, 11. sz-i karikatípus elemei ismerhetők fel rajta. A karikarész körte alakú, mérete is szinte olyan, mint az említett zalavári körte alakú nyitott végű huzalkarikáé. A budapesti körte alakú karika egyik végét azonban 4 mm széles lemezre kalapálták, s ebből hajtogatták az S végződést, s ezáltal a lemezes S végű karikák egy jellegzetes formai variánsa lett (18. kép 2). Az 50. sírban találtuk az itteni S végű karikák legérdekesebb darabját (18. kép 4). A 3 mm vastag, ezüst huzalból hajított karika átmérője 3,2 cm volt, a másfélszeres S végződést a karika egyik, 1,4 cm hosszú, 0,9 cm szélesre kalapált, bordázott lemezes végéből hajtogatták. A publikált leletanyagban nem találtunk ugyanilyen darabot, azonban, ha a karika jellegzetességeit külön-külön vizsgáljuk, megtaláljuk azokat a részleteket, amelyek alapján ez a darab is beilleszthető a II. sz-i ékszerek sorába. A karika használati idejének a meghatározása szempontjából a bordázott lemezből hajtogatott másfélszeres S végződésből lehet kiindulni. A másfélszeres S végű karikák a többszörös S végű karikák csoportjába tartoznak. A többszörös S végű karikák kormeghatározásában nagyon változatos a kutatók véleménye. Azzal nagyjából mindenki egyetért, hogy jellegzetes 10. sz-i ékszer, a sokat vitatott kérdés azonban az, hogy meddig volt használatban.

83 A többszörös S végű karikák egyszerűbb változatának tartott másfélszeres S végű karikák honfoglalás és kora Árpádkori köznépi temetőkből, Pest megyéből például 3 helyről (Rád-Kishegy, Szob, Vác) ismertek.

84 Ezek lehetnének a Budapest XVI. Timur utcai 50. sír másfélszeres S végű ezüst karikájának a formai előzményei. Mivel a budapesti karika S végződése széles, bordázott lemezből készült, nem tehető all. sz. 2. felénél korábbi időszakra. Fontos időrendi kérdést vet fel a karika mérete is. 59