Budapest Régiségei 31. (1997)

Irásné Melis Katalin: Árpád-kori temetők a pesti határban, 11-13. század 41-78

A magyar temetőkből származó legtöbb Árpád-kori S végű karika átmérője 1,5 és 2,2 cm között váltakozik. Ebben a nagyságrendben a karikák minden típusa előfordul, nyersanyaguk főként bronz, ritkábban ón, ólom, ezüst és elvétve arany.

85 Ezek mellett azonban jóval nagyobb méretű S végű karikákat is viseltek. Igaz, hogy az előző csoporthoz képest kevés van belőlük, a sírokban általában egy, de kettőnél több nem fordult elő. Átmérőjük 2,2 cm-től nagyobb, előfordulnak 4 cm-nél szélesebb darabok is. Szőke Béla még úgy gondolta, hogy az S végű karikák legkésőbbi változatai az aránylag vékony, bronz, ezüst, s néha vashuzalból készült 40-60 mm átmérőjű karikák.

86 Mai ismereteink szerint ilyen típusú S végű karikák kora Árpád-kori temetőkben is megtalálhatók. Például a Baranya megyei ellendi I. Nagygödör dűlői temetőben, ahol több különböző típusú, az átlagosnál nagyobb méretű karika volt. A 19. sírban például 2,7 cm átmérőjű, bronz, pödrött végű karika,

87 a 36. sírban 3 cm átmérőjű, bronz, sima lemezes S végű karika,

88 több sírban pedig ezüst, bordázott S végű karika került elő. Ez utóbbiak közül a 40. sírban lévő volt a legnagyobb (á.: 3,4 cm),

89 a 103. sírban két egyforma darab volt (á.: 2,8 cm).

90 A temető kezdete a 970-1000 körüli, zárása pedig az 1090-1100 körüli időszakra tehető.

91 A másik ellendi II. (Szilfa dűlő) temetőrészletben, a 102. sírban szintén előkerült egy nagyméretű, bordázott S végű, ezüst karika (á.: 3,1 cm).

92 A feltárt temetőrészlet ugyancsak all. sz-ra keltezhető.

93 Az átlagosnál nagyobb méretű bronz és ezüst S végű karikák gazdag sorozata került elő a Kaposvár határában feltárt középkori temető Árpád-kori sírjaiban, és a temető területéről összegyűjtött szórványleletek között.

94 A sírokban 11-12. sz-i Árpád-házi királyok idejéből származó pénzek voltak.

95 A pusztaszentlászlói 11. sz-i temetőben az ottani, átlagosnál valamivel nagyobb méretű S végű karikák bronzból vagy ón-ólomból készültek.

96 Egyetlen, nagyméretű, ezüst S végű karika volt a temetőben, ezt azonban gyűrűnek átalakítva találták a 194. sírban.

97 A pusztaszentlászlói temető 66. sírjából került napvilágra a temető egyetlen, többszörös S végű karikája. Vastag ezüst huzalból készült, az S végződést széles, sima lemezből hajtogatták. Egy ón-ólom karika málladékai voltak mellette. A koponya másik oldalán sima, S végű, ezüst karika volt. A két kulcscsont között és a nyakcsigolyák alatt 14 fluorit, 3 ezüst-, 2 aranyfóliás és 1 kockásra vagdalt felületű üveggyöngy volt. A gyöngyök két hajfonatot díszítettek, amelyek közül az egyiket a vállon keresztbe tették. Leletei alapján ez a sír nagy mértékben elősegíti a Budapest XVI. Timur utcai 50. sír és vele együtt a temetőrészlet keletkezési idejének meghatározását. Különösen figyelemreméltó, hogy az ország e két, egymástól távol előkerült sírjában közel egyforma ékszerekkel eltemetett felnőtt nők életkora is hasonló volt.

98 A pusztaszentlászlói temető 66. sírja a temető IL b csoportjának utolsó, 4. sorában helyezkedett el. A sor É-i végén az utolsó előtti 175. sírban Kálmán király, a tőle D-re lévő, 177. és 178. sírban pedig I. László l-l pénze került elő. A pénzzel keltezett 178. sírban a koponya két oldalán l-l bordázott S végű ezüst karika, a nyakcsigolyák között pedig 13 fluorit, 4 ezüst-, és 2 aranyfóliás üveggyöngy helyezkedett el.

99 Ez utóbbi 3 sír a pusztaszentlászlói temető használatának végén, nem sokkal a temető 11. sz. végi végleges felhagyása előtt keletkezett.

100 Ez az adat megerősíti azt a feltevésünket, hogy a Budapest XVI. Timur utcai temetőrészlet 11. sz-i köznépi temetkezés. Feltűnő (de lehet, hogy csak a régészeti feltárások, tudományos közlések hiánya okozza), hogy a budapesti XVI. Timur utcai temetőrészlet 11. sz-ra való keltezéséhez dunántúli temetőkben találtunk megerősítő adatokat. A vizsgálódás körébe bevont halimbai, zalavári községi I., a két ellendi, a pusztaszentlászlói temetők mellett felfigyeltünk egy harmadik Baranya megyei, a sellyei temető 46. sírjára is. A koponya két oldalán l-l, vastag bronz huzalból készült, bordázott S végű karika (á.: 1,7 cm), és velük együtt l-l, nagyobb, vékony bronz huzalból készült S végű karika volt, amelyeknek egyik oldalára vékonyabb bronzhuzal volt rátekercselve (á.: 2,4 cm).

101 A gerincoszlop alatt kis méretű (á.: 1,3 cm) ezüst S végű karika, a nyakcsigolyák mellett csüngős veret alsó, szív alakú része került elő. A koponyában és a mellkasban 8 fluorit, két calcedon és egy üveggyöngy volt. A sírt a koponyában talált I. László érem a 11. sz. végére keltezte.

102 Ez a sír rendkívül fontos mind a két, É-pesti Árpád-kori temetővel kapcsolatban, mert a benne lévő ékszerek a szív alakú veretet kivéve, a Rákospalota-Sín utcai és a Timur utcai temetőben is előkerültek. A Budapest XVI. Timur utcai temető megnyitásának és felhagyásának idejét nem ismerjük: Egyelőre csak azt lehet megállapítani, hogy a temető DK-i sarka a 11. sz. második felében keletkezett. Annak ellenére, hogy nem ismerjük a temető teljes alaprajzát, szerkezetét, a temetkezések terjedési irányát, feltételezzük, hogy a pusztaszentlászlói temetőhöz hasonlóan ez a temető is több, kisebb közösség szétválasztható sírcsoportjaira bomlott. A feltárt terület K-i felében az ENy-DK-i irányt megközelítő tájolású sírok (I. csoport), a feltárt terület Ny-i felében Ny-K-i irányhoz közelítő tájolású sírok (II. csoport) kerültek elő. Mindkét csoportban soros temetkezés volt. Áz I. csoportban több, nagyobb gondossággal történő temetést lehetett megfigyelni. Ide tartozik a sírgödrös és a sírfoltos temetkezések többsége, és a 15 mellékletes sírból 12, köztük az 1. és 50. fluorit-gyöngyös sír is (4-5. kép). A temetkezés időrendjét a sírmellékletek tipológiai elemzése alapján lehetett megállapítani. Hasonló leletek más temetők 11. sz-i pénzekkel keltezhető sírjaiból ismertek. A Budapest XVI. Timur utcai temetőrészlet sírjaiban a honfoglaláskori előzményekre visszavezethető, hagyományos ékszerfélék mellett a karika ékszereknek és gyöngyöknek olyan változatai jelentek meg, amelyek all. sz-ban alakultak ki, és a 11. sz. második felében terjedtek el a Kárpátmedencében. A Budapest XVI. Timur utcai sírokban pénzeket nem találtunk, azonban feltételezzük, hogy legkésőbb a 12. sz. elején ez a temető is lezárult. A kronológiai kérdéshez igen kevés támpontot nyújtanak a 10. 35. 42. sírokba ásott Árpád-kori gödrök. Homokot kerestek a közeli, 13. sz-i falu lakói, akik valószínűleg már nem tudtak a temetőről. Jól látszott, hogy a véletlen bolygatás után az ásást abbahagyták, így a csontvázak mélyebben fekvő részei helyükön maradtak. A gödröket visszatemették, a betöltésben néhány 13. sz-i cserép edénytöredék is előbukkant (20. kép). Nem lehet megállapítani, hogy a 13. sz-nak melyik részéből származnak, mert mindegyik a 13. sz. egészére jellemző technikai jegyekkel készített, pontosabb időmeghatározásra alkalmatlan töredék. A szürke, felmagasodó, bordával profilált peremtöredék inkább a 13. sz. első felére jellemző (20. kép 2),

103 a fehér cseréptöredék viszont abba az edény fajtába sorolható, amelyik a század közepén terjedt el nagyobb mennyiségben (20. kép 4-5).

104 A 61. sírt későközépkori gö60