Budapest Régiségei 31. (1997)

Bertalan Vilmosné: Budapest, III. ker. Lajos u. 158. számú ház feltárása 323-348

105 cm széles, a felmenő falrészlet 90 cm széles támpillért találtunk, mely a helyiség nyugati falához épült hozzá. A támpillér szintje Af 104.05 cm magasságban volt, ami a ház 14. századi padlószintje lehetett. A támpillér 104.65-re volt visszabontva. Az 1500 után átépült ház K-i homlokzatán az emeleten, azonos, egyenes záródású, osztás nélküli, élszedéssel profilállt ablakkeretek kerültek elő (17., 18. kép). Az újkori ablaknyílások nem voltak azonosak a középkori nyílásokkal a helyiségen belül a középkori ablakok téglabéleltek voltak és égésre mutattak (19. kép). 1976-ban kutathattunk először az épületen belül, a lebontásra kerülő Zichy utcai fölszintes szárnyban. Ahol agyagpadlót találtunk Af 104.19-es szinten. E felett a rétegben középkori és újkori anyag került elő. 1977-ben és 1979-80-ban a kapualjtól É-ra az első négy újkori helyiségben húztunk kutató árkokat. Ezek a helyiségek a pince felett helyezkednek el. Az első két helyiségben az É-D-i árokban 2,5 és 2,43 m-es mélységben a pincét ketté osztó É-D-i fal K-i oldalán húzódó pincerész hasított kövekből kialakított dongaboltozatának tetejét kaptuk meg (Af 103.50,103.18). A boltozat feletti rétegekben középkori és újkori kerámia anyag került elő (I. tábla 2-15). Ezekben az árkokban középkori K-Nyi irányú osztófalat nem találtunk. Ugyanezekben az árkokban az 1. épület É-i falát mai szint alatt vizsgáltuk. A kutatóárok területén a mai szint alatti falszakasz szorosan rakott szabályos alakú kövekből állt. A 2. helyiségben a boltozat felett egy É-D-i fal részlete mutatkozott, mely a helyiség É-i, 1735 után épült osztófala alá húzódott (20. kép). Ez a falrészlet tehát korábbi az osztófalnál az 1697 utáni, a középkori romépületet felhasználó első sörfőzőházhoz tartozhatott. Ugyanennek az újkori periódusnak egy sarokrészletét találtuk meg. 3. helyiségben húzott K-Nyi árokban. Itt meghatározható volt a falhoz tartozható járószint is Af 104.91 magasságban. Az alapfal 60-65 cm széles volt, míg a felmenő része csak 40 cm széles. Ennek a falnak az É-D-i szakasza a középkori ház Ny-i falával párhuzamosan húzódott. A két fal között 120 cm a távolság, ami arra mutat, hogy itt egy folyosó lehetett. Erre a folyosóra nyílt a középkori Ny-i falban talált elfalazott ajtó Af 104.97-es szinttel, mely megegyezik a helyiség járószintjével. Ez a szint a a jelenlegi szint alatt 71 cm-rel húzódik. Ezzel az építkezéssel bontják el Af 104.88 magasságban húzódó középkori szintet, melyet a kőkeretes, később elfalazott középkori ajtó szintje adott meg. A kutatóárok É-D-i szakaszába a mai szint alatt 96 cm-rel (Af 104.66) megtaláltuk a pince D-i végében lévő K-Nyi irányú kődonga boltozat tetejét, mely magasabban van, mint a pince É-D-i szakaszának boltozata (25., 26. kép). Ebben az árokszakaszban feltártuk a középkori ház Ny-i falának belső síkját és a pinceablak feletti boltozat és a pince konzolsorának négyzetes alakú tetejét (21. kép). A fal késő-középkori szintje alatti része szorosan rakott azonos nagyságú kövekből áll. Más falazatot mutat, mint a szint feletti nagyobb kövekből rakott, melyben sűrűn fordul elő a zöldes andezit kőzet. A fal alsó része tehát korábbi, mint az 1500 után felhúzott falrész. A dongaboltozat felett húzódó, a helyiség D-i, 1735 után épült osztófala egy tégla teherelhárító ívre támaszkodik. A K-Nyi irányú kődongaboltozat tetejét még a 4. helyiségben is megkaptuk (Af 104.49, 104.52). A dongaboltozat itt a pince azaz az 1. ház D-i falához épült. A ház D-i falának külső falsíkján is meg lehetett állapítani az 1500 utáni átépítés és javítás helyét. A ház D-i falában van a pince bejárata. Innen indul az a lépcső, mely az 1500 után épült házrész kapualjába vetetett (22. kép). A félköríves záródású, kőkeretes pinceajtótól K-re a falban egy ablak maradt meg Af 103.69 szinten, Af 103.39 magasságban az ablak alatt egy kiszélesedő falszakasz mutatkozott (23. kép). A zokli és az ablak szintje a ház Ny-i oldalán meghatározott 13. sz. rétegben volt, (lt. sz.: 92.59.1.1) így a ház 13. sz. periódusához tartozott. A pince Ny-i falában lévő téglány alakú kőkeretes ablakot (Af 103.96) szinten 1500 után építik át. A magasabban húzódó késő-középkori szinthez képezték ki. A nyílás előtt egy ferdén álló kőlapot találtunk és a nyílás felett a falban ferde rézsűt. A pinceboltozat is átépítésre került 1500 után, mert a pince D-i végében a K-Nyi irányú dongaboltozat alatt a pince Ki és Ny-i falában végén legömbölyített konzol látható (24., 25., 26. kép). A síkfödémhez tartozó konzolsor valószínűleg folytatódott a pince É-D-i irányú szakaszában, de ezt az alacsonyabb dongaboltozat válla takarja. A pince jelenlegi szintjénél 80 cmrel mélyebben kaptuk meg a falak alapozási síkját, a pince középkori szintjét. 50 cm mélységben jelentkezett az É-D-i osztófal alapozási síkja, felette újkori téglából kialakított padlót találtunk (III. tábla 1., 2.). A padló alatti feltöltési rétegben középkori és török kerámia anyag került elő (III. tábla 3.). A pince É-i zárófala az osztófaltól Ny-ra és K-re eső részében másmás falazatot mutat. A Ny-i szakaszban a végfal nagyobb kváderkövekből rakott,a K-i szakaszban pedig a fal nagyobb törtkövekből készült. A Ny-i pincerészben a boltozatban egy négyzet alakú nyílás van, mely a földszinti első helyiségből indul. Ebben a pincerészben két K-Nyi osztófal maradványát találtuk. A K-i pincefalban két ablak van (1. kép). 2. ház. Az 1500 után kibővült 1., 3. ház, D-i falának szélén, vele párhuzamosan húzódik a 2. ház É-i fala. (27. kép) A faltető a mai szint alatt 11 cm-rel mélyebben (Af 105.19) jelentkezett. Vastagsága 65 cm Ny-i végére, mely mélyebbre bontott, egy 18. századi falszakasz épült rá. A középkori ház K-i és Nyi falát az 1735 után készült azonos irányú falak alatt találtuk meg (28., 29. kép). A középkori ház D-i vége 10-75 cm-rel eltér az újkori falak irányától. A középkori K-i faltető Af 104.23 szinten mutatkozott. A ház D-i falánál középkori átépítést lehetett meghatározni. A fal vastagsága és a falak zoklijának magassága nem azonos. A K-i falrész, mely a későbbi, az alapnál 75 cm széles, a felmenő 50 cm széles. Az átépítés a ház D-Nyi sarkánál feltárt bejáratnál is megfigyelhető. A bejárat D-i szárkövénél a zokli magassága mélyebben van (Af 103.79) és megegyezik annak az útnak a magasságával (Af 103.75), melyen 13-14. századi kerámia (lt. sz.: 92.90.1.1, 92.69.1.1) (IV. tábla 1.) és vasmaradvány került elő a ház D-Ny-i oldalán. A 14. századi bejáratához a 15. század folyamán lépcső csatlakozott magasabb szintről. (30., 31. kép) A ház DK-i sarkában egy második bejárat került elő két kőlépcsővel a harmadik indulásával (Af 104.76, Af 104.41, Af 103.98 magasságban). A lépcső szélességét illetve a bejáratot nem lehetett feltárni, mert az újkori ház K-Nyi és É-D-i fala húzódik rá. Az épület belső szintje Af 103.55-nél volt. A ház betöltései anyagában 14-15. századi és török anyag, 17-18. századi kerámia fordult elő (IV. tábla 8-16). 4. ház. A 2. ház D-i falától 3 m-re húzódik a 4. középkori épület É-i fala. (32. kép) Falának szélessége az alapnál 80 cm, a felmenő résznél 65 cm. A fal szintje, Af 103.53 magasságban van. A ház K-i falának K-i szélére épült az 1735 után készült 324