Budapest Régiségei 31. (1997)

Bertalan Vilmosné: Budapest, III. ker. Lajos u. 158. számú ház feltárása 323-348

ház. Ny-i falának kimérése ugyancsak az újkori épület húzódik rá. Az újkori épület D-i fala elvágja a középkori épületet, melynek D-i végét már a szomszédos telken a Lajos u. 156. sz. ház D-i falánál találtuk meg. Ez alatt az épületrész alatt pince helyezkedett el. A ház É-i felében a betöltési rétegben középkori és újkori anyag került elő. A középkori ház É-i oldalán a zokli fölött 18 cm-rel köves útburkolatot találtunk (Af 103.68). Az út folytatódott az épület DNy-i sarkánál. (VI. tábla 1-3) Ez a 3 m széles köz húzódik a 2. és 4. ház között. A köz feltehetőleg folytatódott a klarissza kolostorig a kolostor K-i oldalán. A KNyi köz D-i szélén a klarisszák telkei, házai és raktárai

5 helyezkedtek el, erre következtethetünk egy 1475-ös oklevélből.

6 A köz É-i oldalán óbudai polgárok házai és kertjei húzódtak, melyek a piactér Ny-i ház sora mögött voltak, így 1503-ban néhai Somogy János, Horváth András házát és Mészáros Benedek kertjét említi az oklevél.

7 A köz D-i oldalán a piactér felé eső végén állt a 4. ház (1. kép, 4), melyről okleveles és régészeti adatok alapján feltételezzük, hogy azonos azzal a házzal, melyet Erzsébet királyné 1369-ben a klarisszáknak adományozott és amelyet saját költségén építtetett „pro statu et mansione apotecariorrum". Ezt az épületet Fügedi Erik alapvető óbudai tanulmányában kereskedő csarnoknak nevezi.

8 1394-ben egy házrész eladásánál említik a domus apotecariorumot, mely az eladásra kerülő ház É-i szomszédja.

9 Tehát az épület É-D-i irányú utcán állt.

10 Az oklevélben szereplő eladásra kerülő ház részletei a volt Jós u. alatt és a mai Lajos u. 152. sz. ház pincéjében kerültek elő.

11 A kutatásnál a 4. háznál több építési periódust lehetett meghatározni. A ház Ny-i fala ráépült egy 20-25 cm széles 13. századi K-Nyi falra. A fal D-i oldalán agyagpadló mutatkozott Af 103.40 magasságban, É-i oldalán 1 m átmérőjű kővel kifalazott ciszterna vagy kút került elő, melynek mélysége 3,3 m volt. Betöltésében a tetején 14-15. századi anyag (VII. tábla 5.), az alján 13. századi fehér fazék, palack és üveg töredéket (lt. sz.: 92.150 1-27.) találtunk (VII. tábla 1-4.). A ház ÉNy-i sarkán egy K-Nyi fal épület hozzá (33. kép). A fal szélessége 60 cm. Szintje Af 104.22-nél a 14. századi rétegnél volt. A Lajos u. 158. számú házzal szemben a Lajos u. 160., 161., 163., 165. sz. alatt középkori lakóépületek részleteit tártuk fel, 14-15. századból (34. kép). így kirajzolódott egy háromszögletű tér, melynek Ny-i oldalát a Lajos u. 156-158. alatti középkori házak alkotják. É-ról a teret a 10. középkori ház zárja le. A K-i oldalon fésűs beépítéssel a 6., 7. és 8. ház helyezkedik el. Ezt a teret azonosítottuk a középkori piactérrel, mely a királynéi városrészben volt. A tér a város centrumát is jelentette, itt volt házuk a város előkelőségeinek. Egy 1500-as oklevélből értékes adatokat nyertünk a piactér topográfiájára,

12 és az itt álló házak birtokosainak, tulajdonosainak nevét is megismertük. A piactér Ny-i oldalán az É-i sarkán állt a budai káptalan háza és telke, melyet 1500-ban elcserélt a nemes óbudai Ferenc deákkal. A volt káptalani terület D-ről közvetlen határos Kapás Antal házával. K-ről szemben van Futhamot Péter házával és É-ról Tholinger Lénárt, Horváth András és Balázs presbiter óbudai polgárok területeivel szomszédos az utca túloldalán. Ennek az oklevélnek és a régészeti adatok alapján azonosítjuk a Lajos u. 158. épület É-i része alatt húzódó 1. és 3. házakat Ferenc deák házával. 1500 előtt az 1. ház a térrel párhuzamosan elhelyezkedő 17 m hosszú, 5,5 m széles része egy helyiségből áll, melynek a Ny-i oldalán egy másik helyiség csatlakozik. Ennek a 10 x feltehetőleg 5 m-es 2. helyiségek Ny-i oldalán egy lépcsős bejárat nyílt. Ezt a rekonstruált helyiséget, csak részben tárhattuk fel 1976-ban. Később sem volt lehetőség a kutatás kiegészítésére. 1969-ben csak az 1697 utáni építmény D-i falát kaptuk. Alatta 14-15. századi réteg húzódott. A középkori ház tehát kisebb volt, mint a ráépült 17-18. századi ház. Az 1. ház D-i oldalán egy 17 m széles, beépítetlen telek tartozott a káptalani tulajdonhoz. Ezt a telket építi be 1500 után Ferenc deák és ugyanekkor átépíti a már meglévő házat, így a ház D-i vége a Kapás Antal féle házzal lett határos. Az 1500 után épület ház három tengelyes, középen egy 3,75 cm-es kapualj, jobbra-balra egy-egy nagyobb helyiség. Ez a lakóház típus a budai várban igen gyakori.

13 Az 1500 utáni átépítésből származnak az épületen feltárt középkori nyíláskeretek. Hasonló élszedéssel profilállt nyílások számos budavári ház, kapu, ablak és ülőfülkéjén fordulnak elő.

14 A Lajos u. 158. alatt feltárt középkori házak azonos telekméretre mutatnak. A 17 m körüli széles telekméret többször fordul elő a budavári lakóházaknál is.

15 A keskenyebb telek a 2. házzal a mellette húzódó közzel adja ki a teljes telekméretet. Erre is több példát találunk a budai lakónegyedből.

16 JEGYZETEK 1. JANKOVICH Miklós: Adatok Óbuda középkori helyrajzához. Hol állott az óbudai klarissza kolostor, BudRég 18 (1958) 487^199. 2-6. kép. 2. Budapest műemlékei II. Bp. 1962. 423—424. 3. BERTALAN Vilmosné: Adatok Óbuda középkori helyrajzához. BudRég 23 (1973) 106. 11. kép. A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1966-1970-es években. Lajos u. 158. BudRég 23. (1973) 281-282.17. kép. 4. OL: Térképtár. Delineationes aedilae. Fasc. 2. Numere 167. GFÖLLER Jakab felvételei, rajzai 1774-ből. 5. A kolostor raktárai, telkei és házai a kolostortól csak keletre lehettek, mert a kolostortól nyugatra szántók terültek el. (BÁRTFAI SZABÓ 82. sz. 88.1.) Délre Altmann Júlia mészégető kemencét talált. Fényes A. u. 14.-Tímár u. 9. RégFtiz 42 (1991) 69. Északra a Kovács utca folytatódott, ahol óbudai polgárok házai álltak. Az utca keleti oldalára lásd: (BÁRTFAI SZABÓ 65. sz. 84. lap, 73. sz. 86. lap, KUMOROVITZ 14-15.) Az utca nyugati oldalának beépítése AO IV. 325. sz. 546-547. 1. AO VI. 44. sz. 80. lap. BÁRTFAI SZABÓ 81. sz. 88. kap.) 6. BÁRTFAI SZABÓ 147. sz. 109. lap 7. SÜMEGHYlll.sz. 178-180. lap 8. FÜGEDI Erik: Topográfia és városi fejlődés a középkori Óbudán TBM 13. (1959)13-14. 9. Budapest Történetének Okleveles Emlékei III/l. (1382-1439) Összeállította: KUMOROVITZ L. Bernát Bp.178. sz. 88-89. lap 10. Ezen a területen három észak-déli utcarészletet találtunk: A Kovács utcát: BÁRTFAI SZABÓ 65. sz. 84. 1., a klarisszák északi oldalán. A Nagy utcát: KUMOROVITZ L. Bernát idősb Erzsébet királyné építkezéseinek történetéhez. TBM 17. (1966). 14. a klarissza kolostor ÉK-i sarkánál és a piactérről Buda felé kivezető utcát. Az első két utcánál a kolostortól É-ra az okleveles és régészeti adatok szerint óbudai polgárok házai álltak. Tehát a kereskedőházat csak a harmadik utcába a piactér DK-i részére helyezhetjük, a kelet-nyugati köz déli oldalára. 11. BERTALAN Vilmosné: Lajos u. 152. RégFüz 31. (1978) 100.; ZÁDOR Judit: Lajos u. 152. RégFüz 33. (1980) 100. A 154. sz. házban csak az udvaron volt egy kis kutatóárok, más feltárásra az épületben nem került sor. 12. SÜMEGHY, 1928 104. 166-167. Vingárti Geréb Péter nádor előtt óbudai Porkoláb András és felesége valamint óbudai Ferenc deák és felesége Vas megyei Kecskéd birtokukat elcserélik a budai káptalan 325