Budapest Régiségei 31. (1997)

Végh András: A középkori várostól a török erődig : a budai vár erődítéseinek változásai az alapítástól a tizenötéves háborúig 295-312

ros és a vár védelmének gyenge pontjait. Megfigyelhető, hogy az építkezések során leginkább ezeket a falszakaszokat erődí­tették. A munkák felsorolását a királyi várnál kezdve elsőként a déli védmű átépítését kell megemlítenünk, amely az egész erődrendszer máig legjobban kutatott része. A királyi vár a közeli Gellérthegy felől meglehetősen lan­kás domboldalra tekint. A folyó itt érintkezik közvetlenül a Várheggyel, amely így az ostromlókat is segíti, de a várbeliek­nek is életbevágóan fontos az ivóvíz, illetve a kikötő miatt. Ezért építtették a két völgyzárófalat, valamint a vár déli fala elé kiugró, ék alakú elővédmúvet. Ezek a falak a 16. század közepére már rendkívül elavultak, mert nem voltak képesek az oldalazásra. János király építésze egy nagyon hatékony megol­dást választott a védelem megerősítésére, amely bár nem a leg­korszerűbb megoldásnak számított, ezen a helyszínen azonban kiválóan megfelelt." Az elővédmű falszorosainak csúcsába egy meglehetősen nagyméretű rondellát emelt (török nevén: Nagy Olasz bástya), ezzel együtt a korábbi kaput megszüntet­ve, az újabb kaput (török nevén: Lihegő kapu) elforgatta a tá­madásnak kevésbé kitett oldalról a jól védhető dunai oldal fe­lé, így az új elővédmű egyszerre ellátta egy kapuvédő barba­kán funkcióját, illetve hatékonyan tudta a falakat oldalazni, mind a Duna, mind az un. Buzogány torony irányába." A ron­della falai a lábazattól az ágyúlőrések aljáig maradtak ránk, ki­véve az északi oldalt, ahol az 1. számú lőrést majdnem teljesen épen bontották ki, és a keleti oldalt, ahol a fal a kaputoronyhoz csatlakozik. A lábazat az ágyúlőrések alatt futó hengerpárká­nyig rézsútos oldalfallal, un scarpa-val emelkedik. A párkány fölött hét ágyulőrés nyílt, amelyek körülbelül 3/4 körívben pásztázták végig a lejtőt. Fölöttük a metszetek tanúsága szerint még egy emeleti lőréssor foglalt helyet. 54 Árok, illetve árokel­lenlejtő, vagyis contrascarpa fedezte a falakat megnehezítve a támadó tüzérség rombolását. 55 Ma a helyreállítás után nem tel­jesen eredeti formájában látható a rondella, mivel egy ostrom - feltehetően az 1541. évi - pusztítása után a falakat úgy épí­tették újból fel, hogy a scarpa az ágyúlőrések tetejéig nyúlik. Az északi oldalon megmaradt eredeti részlet tanúsága szerint a scarpa csak a hengerpárkányig ért, így az egész építmény a mainál karcsúbb volt, hasonló formájú, mint az esztergomi vár Várdai Pál érsek által építtetett rondella, amely egyébként a leginkább rokonítható emlék. Az írásos források a rondellát egyértelműen János király művének tartják, és ezt erősítették meg a régészeti feltárások is. 56 A korábbi elővédmű kapujának vermét a palota berendezési tárgyainak összetört maradványai töltötték meg, üveg és kerámiatöredékek a 16. század elejéről, köztük olyan faenzai majolika töredékek, amelyek készítése az 1520-as évekre tehető. 57 A verem északi oldalán a korábbi elő­védműhöz tartozó kavicsos felszínt bontottak ki, amelyről II. Lajos dénárja került elő. A rondella belsejében pedig az 1686­os ostrom járószintje alatt ugyanazt a réteget találták meg, amely a vermet is betöltötte. 58 Az új kapu részben a korábbi ka­pu köveinek felhasználásával készült el, 59 farkasverméből a ka­pu beomlott kövei közül János király terrakotta címerének tö­redékeit emelték ki. 60 A rondellától kiindulva egészen a Dunáig a korábbi falak elé fedett védőfolyosót, kazamatát építettek, a falak előtt pedig feltehetően itt is árok készült. 6 ' A völgyzáró fal kazamatáiból a rondella oldalát, onnan pedig a völgyzárófalat könnyen tűz alá lehetett így venni. A várbeliek számára ezek a folyosók jóval nagyobb védelmet nyújtottak, hiszen korábban a falak tetején elhelyezett gyilokjárokról lehetett csak védekezni. 62 A völgyzá­ró falak alkotta Vízvár 63 sarkait két szögletes torony védte, amelyek talán enyhén kiugrottak a falsíkokból. 64 Feltárásuk még nem történt meg. 65 A királyi vár déli vége mellett a város északi oldala volt ki­téve leginkább a támadásoknak. Az északkeleti sarokban a lan­kás hegyoldalon, mint már említettük a régi Kammerhof, az Országhok palotája emelkedett. A Táncsics Mihály u. 9. sz. alatti feltárások is igazolták, hogy az itteni házak néhol telje­sen elfoglalták a városfalak helyét. 66 Itt a korábbi kaputornyot megszüntették, és eléje, kissé alacsonyabb szinten egy külön­leges formájú ágyúállás, bástya épült (török neve: Erdei kuleszi - Erdélyi bástya), amelyről lehetett oldalazni a Szom­bat kapu irányába, illetve körbepásztázni is a lejtőket. A bástya nyaka igen hosszú, ugyanakkor keskeny volt, párhuzamos ol­dalakkal, szárnyait oldalazni nem lehetett. Nem nevezhető te­hát olaszbástyának, bár a szakirodalom így nevezi. 67 A Szombat kapu védelmére bástyák épültek. 68 Ezeknek a formáját nem ismerjük kutatás híján, csupán sejthetjük, hogy a 17. század végén készült térképeken a kapu két oldalán ábrá­zolt bástyák voltak ezek az építmények. Talán mindkettő, de a Duna felé eső biztosan, a leírások nem elég egyértelműek en­nek az eldöntésére. Sajnos itt még semmilyen kutatás nem folyt, pedig itt Mázza leírása szerint valóban olasz módra épí­tett bástyák emelkedtek. A térképeken egyébként a kötőfalak oldalazására és egymás védelmére képes, földdel feltöltött bás­tyákat láthatunk. 69 Az északnyugati sarok védelmére egy földdel töltött ron­della készült az itt álló saroktorony elé, amely szintén képes volt az oldalazásra és mintegy 3-4 körívben pásztázta a lejtőt. A törökök által Föld bástyának (Toprak kuleszi) nevezett ron­dellát a Schön metszeten már ábrázolták, jól látható, hogy en­nek a felszíne is alacsonyabban helyezkedett el a vár fennsík­jánál. 70 Maradványai a mai Esztergomi rondella belsejében ta­lálhatók, a várfal megerősítési munkálatok során rövid szaka­szát megfigyelhették. 71 A Schön metszetet tanulmányozva látható az is, hogy a tö­rökök által Savanyúleves bástyának, (Eksi as kuleszi) illetve Véli bég bástyának mondott rondellák, vagy ezek elődei is lé­teztek már 1541-ben. Alkalmasak voltak ezek is a kötőfalak oldalazására, belsejük azonban nem volt földdel kitöltve. 72 Feltehetően tehát a többi hasonló jellegű erődítés nyomán, hogy ezen védművek első változatait is János király idején építették. Szólnunk kell végül a Nagyboldogasszony templom mö­götti un. Híradás bástyáról. (Haber kuleszi) Bár ennek építésé­ről nem találunk írásos forrásokat, az építmény jellege ezt is János király építkezései közé utalja. A védmű hosszú nyaka az Erdélyi bástya formájával rokon, a különbség annyi, hogy a nyak egy kis átmérőjű köralakú rondellában végződött. 73 Összefoglalva tehát a János király által az 1530-as években végrehajtott erődítésről mondottakat, megállapíthatjuk, hogy János hadmérnökei arra törekedtek, hogy a város külső falát oldalazásra alkalmas építményekkel megerősítsék különösen a támadásnak leginkább kitett sarkok és kapuk tájékán. Az alkal­mazott oldalazó művek között változatos, egyes esetekben szo­katlan formákat találunk. Véleményem szerint ennek magyará­zatát elsősorban abban kell keresni, hogy igyekeztek a hegy 298

Next

/
Thumbnails
Contents