Budapest Régiségei 31. (1997)

Végh András: A középkori várostól a török erődig : a budai vár erődítéseinek változásai az alapítástól a tizenötéves háborúig 295-312

ros és a vár védelmének gyenge pontjait. Megfigyelhető, hogy az építkezések során leginkább ezeket a falszakaszokat erődítették. A munkák felsorolását a királyi várnál kezdve elsőként a déli védmű átépítését kell megemlítenünk, amely az egész erődrendszer máig legjobban kutatott része. A királyi vár a közeli Gellérthegy felől meglehetősen lankás domboldalra tekint. A folyó itt érintkezik közvetlenül a Várheggyel, amely így az ostromlókat is segíti, de a várbelieknek is életbevágóan fontos az ivóvíz, illetve a kikötő miatt. Ezért építtették a két völgyzárófalat, valamint a vár déli fala elé kiugró, ék alakú elővédmúvet. Ezek a falak a 16. század közepére már rendkívül elavultak, mert nem voltak képesek az oldalazásra. János király építésze egy nagyon hatékony megoldást választott a védelem megerősítésére, amely bár nem a legkorszerűbb megoldásnak számított, ezen a helyszínen azonban kiválóan megfelelt." Az elővédmű falszorosainak csúcsába egy meglehetősen nagyméretű rondellát emelt (török nevén: Nagy Olasz bástya), ezzel együtt a korábbi kaput megszüntetve, az újabb kaput (török nevén: Lihegő kapu) elforgatta a támadásnak kevésbé kitett oldalról a jól védhető dunai oldal felé, így az új elővédmű egyszerre ellátta egy kapuvédő barbakán funkcióját, illetve hatékonyan tudta a falakat oldalazni, mind a Duna, mind az un. Buzogány torony irányába." A rondella falai a lábazattól az ágyúlőrések aljáig maradtak ránk, kivéve az északi oldalt, ahol az 1. számú lőrést majdnem teljesen épen bontották ki, és a keleti oldalt, ahol a fal a kaputoronyhoz csatlakozik. A lábazat az ágyúlőrések alatt futó hengerpárkányig rézsútos oldalfallal, un scarpa-val emelkedik. A párkány fölött hét ágyulőrés nyílt, amelyek körülbelül 3/4 körívben pásztázták végig a lejtőt. Fölöttük a metszetek tanúsága szerint még egy emeleti lőréssor foglalt helyet.

54 Árok, illetve árokellenlejtő, vagyis contrascarpa fedezte a falakat megnehezítve a támadó tüzérség rombolását.

55 Ma a helyreállítás után nem teljesen eredeti formájában látható a rondella, mivel egy ostrom - feltehetően az 1541. évi - pusztítása után a falakat úgy építették újból fel, hogy a scarpa az ágyúlőrések tetejéig nyúlik. Az északi oldalon megmaradt eredeti részlet tanúsága szerint a scarpa csak a hengerpárkányig ért, így az egész építmény a mainál karcsúbb volt, hasonló formájú, mint az esztergomi vár Várdai Pál érsek által építtetett rondella, amely egyébként a leginkább rokonítható emlék. Az írásos források a rondellát egyértelműen János király művének tartják, és ezt erősítették meg a régészeti feltárások is.

56 A korábbi elővédmű kapujának vermét a palota berendezési tárgyainak összetört maradványai töltötték meg, üveg és kerámiatöredékek a 16. század elejéről, köztük olyan faenzai majolika töredékek, amelyek készítése az 1520-as évekre tehető.

57 A verem északi oldalán a korábbi elővédműhöz tartozó kavicsos felszínt bontottak ki, amelyről II. Lajos dénárja került elő. A rondella belsejében pedig az 1686os ostrom járószintje alatt ugyanazt a réteget találták meg, amely a vermet is betöltötte.

58 Az új kapu részben a korábbi kapu köveinek felhasználásával készült el,

59 farkasverméből a kapu beomlott kövei közül János király terrakotta címerének töredékeit emelték ki.

60 A rondellától kiindulva egészen a Dunáig a korábbi falak elé fedett védőfolyosót, kazamatát építettek, a falak előtt pedig feltehetően itt is árok készült.

6

' A völgyzáró fal kazamatáiból a rondella oldalát, onnan pedig a völgyzárófalat könnyen tűz alá lehetett így venni. A várbeliek számára ezek a folyosók jóval nagyobb védelmet nyújtottak, hiszen korábban a falak tetején elhelyezett gyilokjárokról lehetett csak védekezni.

62 A völgyzáró falak alkotta Vízvár

63 sarkait két szögletes torony védte, amelyek talán enyhén kiugrottak a falsíkokból.

64 Feltárásuk még nem történt meg.

65 A királyi vár déli vége mellett a város északi oldala volt kitéve leginkább a támadásoknak. Az északkeleti sarokban a lankás hegyoldalon, mint már említettük a régi Kammerhof, az Országhok palotája emelkedett. A Táncsics Mihály u. 9. sz. alatti feltárások is igazolták, hogy az itteni házak néhol teljesen elfoglalták a városfalak helyét.

66 Itt a korábbi kaputornyot megszüntették, és eléje, kissé alacsonyabb szinten egy különleges formájú ágyúállás, bástya épült (török neve: Erdei kuleszi - Erdélyi bástya), amelyről lehetett oldalazni a Szombat kapu irányába, illetve körbepásztázni is a lejtőket. A bástya nyaka igen hosszú, ugyanakkor keskeny volt, párhuzamos oldalakkal, szárnyait oldalazni nem lehetett. Nem nevezhető tehát olaszbástyának, bár a szakirodalom így nevezi.

67 A Szombat kapu védelmére bástyák épültek.

68 Ezeknek a formáját nem ismerjük kutatás híján, csupán sejthetjük, hogy a 17. század végén készült térképeken a kapu két oldalán ábrázolt bástyák voltak ezek az építmények. Talán mindkettő, de a Duna felé eső biztosan, a leírások nem elég egyértelműek ennek az eldöntésére. Sajnos itt még semmilyen kutatás nem folyt, pedig itt Mázza leírása szerint valóban olasz módra épített bástyák emelkedtek. A térképeken egyébként a kötőfalak oldalazására és egymás védelmére képes, földdel feltöltött bástyákat láthatunk.

69 Az északnyugati sarok védelmére egy földdel töltött rondella készült az itt álló saroktorony elé, amely szintén képes volt az oldalazásra és mintegy 3-4 körívben pásztázta a lejtőt. A törökök által Föld bástyának (Toprak kuleszi) nevezett rondellát a Schön metszeten már ábrázolták, jól látható, hogy ennek a felszíne is alacsonyabban helyezkedett el a vár fennsíkjánál.

70 Maradványai a mai Esztergomi rondella belsejében találhatók, a várfal megerősítési munkálatok során rövid szakaszát megfigyelhették.

71 A Schön metszetet tanulmányozva látható az is, hogy a törökök által Savanyúleves bástyának, (Eksi as kuleszi) illetve Véli bég bástyának mondott rondellák, vagy ezek elődei is léteztek már 1541-ben. Alkalmasak voltak ezek is a kötőfalak oldalazására, belsejük azonban nem volt földdel kitöltve.

72 Feltehetően tehát a többi hasonló jellegű erődítés nyomán, hogy ezen védművek első változatait is János király idején építették. Szólnunk kell végül a Nagyboldogasszony templom mögötti un. Híradás bástyáról. (Haber kuleszi) Bár ennek építéséről nem találunk írásos forrásokat, az építmény jellege ezt is János király építkezései közé utalja. A védmű hosszú nyaka az Erdélyi bástya formájával rokon, a különbség annyi, hogy a nyak egy kis átmérőjű köralakú rondellában végződött.

73 Összefoglalva tehát a János király által az 1530-as években végrehajtott erődítésről mondottakat, megállapíthatjuk, hogy János hadmérnökei arra törekedtek, hogy a város külső falát oldalazásra alkalmas építményekkel megerősítsék különösen a támadásnak leginkább kitett sarkok és kapuk tájékán. Az alkalmazott oldalazó művek között változatos, egyes esetekben szokatlan formákat találunk. Véleményem szerint ennek magyarázatát elsősorban abban kell keresni, hogy igyekeztek a hegy 298